Stratégia

A STRATÉGIA MEGHATÁROZÁSA Stratégiai gondolkodás Helmuth v. MOLTKE (Bismarck hadvezére 1858-88) események jelentőségének megértése előítélet nélkül kockázattal is számoló döntés, végrehajtás késlekedés nélkül irányok kiadása részletes utasítás helyett. A stratégia vezetési megközelítés, gondolkodásmód, eljárások összessége, amely lehetővé tesz egy hosszabb távú eredményességet és hatékonyságot.

Fajtái: elébevágó, kockázatvállaló “Tudja, mit akar” Csapatépítő: integráló, együttműködő

STRATÉGIAI FOGALMAK, FOLYAMATOK ÉS MÓDSZEREK A stratégia meghatározása, típusai: verseny-, kooperációs, transzformációs stratégiák stb. A stratégia alkotóelemei: küldetés, jövőkép, vállalati, üzleti és funkcionális stratégia A stratégia tervezése: SWOT analízis, portfolió analízis, stratégiai állásfoglalás A stratégia megvalósítása: sikertényezők, stratégiai térkép, az előrehaladás mérése (BSC)

amely: - megalapozott (külső, belső analízis), A stratégia az elhatározások egy olyan összefüggő egészet alkotó következetes együttese: amely: - megalapozott (külső, belső analízis), - szilárd (tartósan érvényes, robusztus), - átlátható (világos mindenkinek), - a kulcsvezetők által elfogadott (felvállalt), - megvalósítható (realisztikus) és kitűzi: - a hosszabb távú szervezeti célokat - azok eléréséhez vezető utat - a prioritásokat.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG STRATÉGIÁRA ? A szervezet/cég/vállalat/intézmény/egyesület: irányíthatósága a változások tudatos menedzselése tartós sikeressége

IRÁNYÍTHATÓSÁGA - vezetés munkamegosztásban, döntések decentralizálása (delegálása) - nem lehet mindenre utasítás (változások) ezért: vezérelvek, cégfilozófiák, hogy a döntések polarizálódjanak vállalati értékek, hogy “mikor csinálja jól”.

VÁLTOZÁSOK A környezet változásainak kihívása a cégvezetés felé: 1. Technológia (mind szélesebb konvergencia) 2. Liberalizáció (a verseny jogi kereteinek megteremtése) 3. Globalizálódás (különböző régiók, kultúrák találkozása)

A STRATÉGIÁK TÍPUSAI Értékteremtő stratégiák: A szervezet hogyan teremt értéket részvényesei, vevői, polgárai, a köz, stb. számára? (Általános fogalom, de önállóan is használ immateriális javak esetén) Verseny stratégiák: (legjellemzőbb) verseny analízisre épülnek, cél: versenyelőny szerzés, profit; Kooperációs stratégiák: pl. kutatásban, szabványosításban (prekompetitív fázisban) Közszféra és non-profit szervezetek stratégiái: társadalmi hatás, küldetésorientált

Transzformációs stratégiák: Modernizálási stratégiák: szerkezet/kultúra átalakítás, technológiaváltás Privatizációs stratégia: Készítője a tulajdonos Válság stratégiák: Túlélésre vagy kivonulásra irányulnak Környezetalakító/lobby stratégiák: Érdekcsoport elemzésre épülnek: elvárások, érdekérvényesítő erők feltárása A stratégiai válasz: a lehetséges válaszok és prioritásaink összehangolásával Pl. Jogi környezet átalakítása, liberalizáció

Stratégiák a könyvtárban Tervezési szintek: a tervezésnek több szintje van – a készítők személyét és a tárgyidőt tekintve egyaránt A felsőbb menedzserek általában hosszabb távra és nagyvonalakban terveznek, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevők pedig az előbbiből kiindulva rövidebb távra és részletesebben

felülről lefelé végzett (top-down) tevékenység: hosszú távú célok meghatározása stratégiai tervezés után történik meg az időben és tevékenységben részletesebb kifejtés, melynek eredménye a rövidtávú tervek megszületése egyes szintek terveinek együttese maga az ún. üzleti terv

A brainstorming a szervezeti–szervezési problémák esetében alkalmazható leginkább, de lehet önállóan is használni. Jobb azonban, ha a csoport meghatározott időközönként, előzőleg megszerzett adatok és elképzelések birtokában ül össze. A Masaaki Imaitól származó ún. kaizen (kaizen = változás jó) alapfeltevése, hogy minden munkafolyamat, termék és szolgáltatás javítható. Ennek érdekében az összes munkatárstól elvárja, hogy minden időben, minden problémával kapcsolatban együttgondolkodjon, és hogy újítási javaslatokkal álljon elő.

A stratégiai terv haszna és lehetőségei Segíti a tudatosság fejlődését a szervezetben. A stratégiai tervezés arra sarkallja a szervezetet, hogy gondolja végig szándékait és a rendelkezésre álló eszközöket. Képessé teszi továbbá arra, hogy megelőző politikát folytasson, hogy kézbe vegye saját jövőjét A tervezés által a könyvtár meggyőzheti a fenntartót, hogy a könyvtár tudatában van, hová is tart. (Ha a fenntartó valamiben érdekelt, akkor az a kiszámítható, tudatos és átgondolt tevékenységek támogatása.)

A stratégiai tervezés fontossági sorrendet határoz meg, és ezt világossá teszi minden munkatárs számára. Így saját helyén mindenki meg tudja ítélni, hogy tevékenységével mennyiben járul hozzá az intézményi célok megvalósításához Fejleszti a munkatársak gyakorlatát és készségeit, pl. az adatgyűjtés és -feldolgozás, a kreatív gondolkodás, valamint a szóbeli és írásbeli kommunikáció területén. Bevonja, s ezzel érdekeltté teszi (motiválja) a munkatársakat, növeli az ún. intézményi identitást; az intézmény céljaival való azonosulást.

A stratégiai terv területei és szakaszai 1.**Jövőkép (vízió) 2. **Misszió (küldetés) 3. **Marketing-felmérés: környezeti felmérés; SWOT-elemzés, piacelemzés 4. **A politikai lehetőségek kihasználása (Politikán könyvtárpolitikát, a könyvtár stratégiájának és taktikájának megvalósítási törekvéseit, valamint az érdekérvényesítést értjük.)