Emberarcú Isten A kérdés teológiai megközelítése – kulturális antropológiai nézőpontból

Az antropológiai megközelítés lehetőségei - Mi a kulturális antropológia? - Antropológia és teológia: ellentmondások és közelítések - Az antropológiai megközelítés időszerűsége - Néhány rövid esettanulmány Vázlatpontok:

Nézőpontok Egyazon dolgot sokféle, s egyaránt érvényes szemszögből vizsgálhatunk.

Mi az, hogy kulturális antropológia? Antropológia fizikai antropológia Az emberarcú isten(ség) – az arc képe, mint ikon: a transzcendens hatalom reprezentációja kulturális antropológia A kulturális idegenség tudománya Alapkérdése: milyen dolog az, ha valaki nem olyan mint mi? A válasz keresésének eszköze: etnográfia (résztvevő megfigyeléses terepmunka) Az emberi faj testi felépítésének összehasonlító tanulmányozása

Antropológia és teológia1. Alapvető szemléletbeli különbségek: - A teológia az egyetlen Isten abszolút igaznak tételezett kijelentéséből indul ki, és igazságait abszolútnak tételezi. Az antropológia ellenben - mint empirikus társadalomtudomány - alapjában véve kételkedik abban, hogy létezne bármilyen kultúrától független, abszolút emberi igazság. - A kulturális relativizmus, mint az antropológia egyik legfontosabb elve alapvető ellentmondásban áll a teológia értékrendjével.

Antropológia és teológia2. Az antropológiai szemléletmód teológiában is hasznosítható jellegzetességei: a) reflexív tudatosság az egyén és a saját közösség szintjén b) interpretív attitűd „... a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is." (1Kor 2,10) „Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván: Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által? … És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.” (Mt 15,1-9)

Antropológia és teológia3. Az antropológia a „gyakorlati teológiában” a) A keresztyénség és a környező világ interferenciái Mert mikor bejárám és szemlélém a ti szentélyeiteket, találkozám egy oltárral is, melyre ez vala ráírva: Ismeretlen Istennek. A kit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek. (Csel 17,23) b) A keresztyénség önvizsgálata Heidelbergi káté 21. kérdésre adott felelete: Az igaz hit nemcsak oly biztos ismeret, amelynél fogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az ő Igéjében nekünk kijelentett, hanem azon felül még az a szívbéli bizodalom is, melyet Szentlélek az evangélium által gerjeszt bennem, hogy Isten nemcsak másoknak, hanem nekem is bűnbocsánatot, örök igazságot és üdvösséget ajándékoz az ő ingyen kegyelméből, egyedül a Krisztus érdeméért. Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit… (Jak 2,22)

Az antropológiai megközelítés időszerűsége1. a) „glokalizáció” – kulturális interferenciák A keresztyén inkulturációs missziói stratégia hasznos eszköznek bizonyul a keresztyének között missziót végző más vallások számára is.

Az antropológiai megközelítés időszerűsége2. a) „glokalizáció” – kulturális interferenciák b) szinkretizmus c) egyházon belüli szubkultúrák d) az emberi életvilág folyamatos változásai „A szürke ősidőkben megteremtette Isten a Napot. És jön, és megy a Nap, és visszatér. Megteremtette a Holdat. És jön és megy a Hold, és visszatér. Megteremtette az Embert. És jön és megy az ember, és nem tér vissza” (afrikai törzsi ének)

Az emberarcú Isten gondolata a teológiában - Isten önkorlátozásának kontextusában jelenik meg - Az Isten megértésének lehetősége és feltétele (A megértésnek ugyanakkor nem csupán eszköze, de akadálya is lehet, ld. Einstein: „Nem hiszek az emberarcú Istenben, ezt soha nem tagadtam, hanem nyíltan kimondtam. Ha van bennem valami, ami vallásosnak mondható, az a világ szerkezetének határtalan csodálata, már amennyit a tudomány ebből felfedhet” „Az emberarcú Isten-elmélet idegen számomra és még naivnak is tartható.” „A vallás és a tudomány közötti ellentétek jelenlegi legfőbb forrása az emberarcú Istenről alkotott felfogásból ered.”) - Az általános és különös kijelentésben realizálódik - Nyelvileg ragadható meg - Mint ilyen, kulturális meghatározottságokkal is bír

„Száz különböző Krisztusarc (festmények, mozaikok, ikonok stb.) fotográfiai értelemben negatív képét raktam össze, mint digitális videót (DV1 Pal rendszer: 1 másodperc alatt 25 képkocka). Az egyéni ábrázolások sokasága egy megfoghatatlan egészként jelenik meg, az egyes Krisztusképeket egyenként nem tudjuk felismerni, mivel csak 0,04 másodpercig látjuk őket, ugyanakkor mégis ott van előttünk az arc. Az állandóság és a folyamatos változás együtt jelenik meg az installációban, és a változások ellenére a lényeg egy. A mű kész, de ugyanakkor a Krisztusképek száma folyamatosan bővül, és beépül a videóba, a cél több ezer ábrázolás lejátszása. Ez a munka egy olyan törekvés egyik állomása, mely a keresztény, szakrális témák új technikai médiumokban való megjelenési lehetőségét kutatja, és érint egy régi keresztény teoretikai és művészeti problémát, melynek fő kérdése, hogy ábrázolható-e a Megváltó, és ha igen, akkor hogyan?” Az emberarcú Isten kérdésének antropológiai megközelítései 1. A metafora Szigeti Gábor Csongor − Veronika kendője „…aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született…” (Kol 1,15)

Az emberarcú Isten kérdésének antropológiai megközelítései 2. „Ethnic”

Az emberarcú Isten kérdésének antropológiai megközelítései 3. „Mária országa”

Az emberarcú Isten kérdésének antropológiai megközelítései 4. „a másik akol” „Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebbõl az akolból valók: azokat is elõ kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.” (Jn 10,16.)

Az antropológiai és teológiai nézőpontok szintézise (?) Az emberarcú Isten… – az istenarcú ember (bináris oppozíció?) …meglátása a másik emberben. „elválaszthatatlanul ám elegyítetlenül”

"Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát." Jn 6,46