Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék E8. Város és térség társadalmi szerkezete és környezeti képe A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP A-11/1/KONV Duna menti ipari városok fejlődési irányai konferencia Széchenyi Egyetem, október 16

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár A kutatás célja TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze A kutatás Győr és a térség vizsgálatát célozza három egymás mellé rendelt szinten, kiegészítve két integrációs mechanizmussal Szintek: -társadalmi szerkezet: az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatainak vizsgálata -térszerkezet: az elmúlt évtizedek településfejlődésének illetve az egyéni szintű migrációs tendenciáknak a vizsgálata -a társadalmi helyzet megéltsége: az itt élők hogyan érzékelik társadalmi helyzetüket, életesélyeiket, hogy fogalmazzák meg identitásukat, értékeik alapján hogyan látják egymást Integrációs mechanizmusok: -a k apcsolathálózat jellege, sűrűség, sajátosságai - a kommunikációs szerkezet és gyakorlat

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Társadalomszerkezet: - Milyen képet mutat a város és térsége népességének képzettségi szerkezete és foglalkoztatottsága? - Milyen a tudásbázis, hogyan támogatják a tudásalapú együttműködések, a regionális innováció a gazdaságot? - Milyen a lakosság jövedelmi és anyagi helyzete illetve lakáskörülményei? Térszerkezet: - Milyen összefüggések mutatkoznak a társadalomszerkezet és a térszerkezet között? - Milyen migrációs tendenciák figyelhetők meg a város és térsége között, vagy a térségen kívülről/kívülre? - Hogyan alakul a város vonzáskörzete? Tudományos kérdések I. TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Tudományos kérdések II. TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze Társadalmi identitás: - Milyen a város és térsége népességének a régióhoz kapcsolódó identitása, milyen a társadalom értékrend alapú szerveződése? - Hogyan értékeli a helyi társadalom a város és vonzáskörzetének gazdasági fejlődését? Kapcsolathálózat - Milyen a lakosság kapcsolathálózati rendszere? - Hogyan járulnak hozzá a társadalmi kapcsolatok a térség társadalomszerkezetének formálódásához? Információs-kommunikációs szerkezet: - Milyen a lakosság kommunikációs szerkezete és gyakorlata? - Milyen az emberek társadalmi részvétele, a lakosság viszonya a társadalmi nyilvánossághoz?

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár A kutatás sémája TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár A képzettség, munkaerőpiacon elfoglalt hely, az anyagi életkörülmények, a társadalmi kapcsolatháló és az információs-kommunikációs láncolatok közvetítésével határozza meg az elégedettséget és az identitást A társadalomszerkezet és a térszerkezet kölcsönösen hatnak egymásra és együttesen befolyásolják a társadalmi kapcsolatokat valamint az információs- kommunikációs gyakorlatot A társadalom szerkezetében elfoglalt hely és kohézión alapuló lokális beágyazottság szoros összefüggésben vannak egymással Győr, mint centrum és a térség, mint környezet mind a társadalom szerkezete, mind a térszerkezet, mind az identifikáció szempontjából összefüggő egységet alkot Hipotézisek TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Lakossági adatfelvétel Győrben és vonzási körzetében Mintakeret: a 18+ éves lakosság Mintavétel: 5000 fő, 50%-kal magasabb esetszámból induló csökkenő mintás adatfelvétel Adatfelvétel: kérdezőbiztosokkal, sztenderd kérdőíves módszerrel (1 órás kérdőív: győri kérdőív és vonzáskörzeti variánsok) Adatok reprezentativitása: a KSH 2011 évi népszámlálásából vett regionális adatok alapján (nem, életkor, lakóhely mindenképpen, iskolázottság remélhetőleg) korrigálva és súlyozva A lakossági (mikro) adatok kiegészülnek településszintű (makro) statisztikai adatokkal A statisztikai adatbázis kiegészül mélyinterjúkkal a nehezen elérhető társadalmi csoportok (társadalom alja és teteje) körében. Ebben a vonatkozásban a helyi elit vizsgálata kiemelkedően fontos ezzel a módszerrel Az empirikus adatgyűjtés kiegészül dokumentumelemzéssel, mind a régióval foglalkozó formális tartalmak, mind a lakosság által létrehozott informális tartalmak vizsgálatával A kutatás módszere (terv) TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Foglalkozási információk: gazdasági aktivitás, munkavállalás: alkalmazott – önfoglalkoztató gazdasági szektor, gazdasági ágazat teljes / rész foglalkoztatás, határozott / határozatlan idejű szerződés munkanélküliség előfordulása a munka biztonsága Iskola, képzettség, kompetenciák Anyagi helyzet Jövedelem, egyéni és háztartási szinten (nettó vagy bruttó) tartós fogyasztási cikkek, ingatlan vagyon lakáskörülmények, lakásfelszereltség hitelek, eladósodottság Szociális származás szülők foglalkozása, iskolázottsága szubjektív mobilitási érzet OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍV Társadalmi szerkezet TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Elégedettség a városrész jellemzőivel, adottságaival, szolgáltatásaival - 4 fokú elégedettség skála; - a helyzet javulása vagy romlása 5 / 20 év távlatában A városrész jellemzése „emberi tulajdonságokkal”: élősködő, barátságos, beképzelt, büszke, könnyelmű, bizonytalan, megbízható, meggondolatlan, zárkózott, segítőkész, szorgalmas, tiszta, vendégszerető, spórolós, szép, erős. képmutató, önálló, felelőtlen, gazdag, aktív, dinamikus, szomorú, művelt, együttműködő, kreatív, óvatos, következetes, precíz, határozott, példamutató A városrész szociális jellemzése: az ott élők gazdagok, szegények, iskolázottak, iskolázatlanok, nyitottak, zárkózottak, stb. OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍV Területi szerkezet TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Mennyire kötődik: településrész, település, tájegység, megye, régió, Magyarország, Közép-Európa, Európa - 4 fokú intenzitás skála Történeti kötődés: családtag, rokon, barát dolgozott ott: Rába Vagon és Gépgyár, Textilgyár, Richards, GYÁÉV, Házgyár, Kötöttkesztyűgyár, Lenszövő, Olajgyár, Keksz- és Ostyagyár, Csipkefüggönygyár, Szeszgyár A fenti listából melyikkel, mennyire azonosítja Győrt? nagyon erősen, meglehetősen, gyengén, semennyire Jelenlegi kötődés: Audi, Győri Ipari Park, Rába, Ceres kenyérgyár, Hűtőház, Szeszgyár Milyen város Győr történetileg / jelenleg: ipari, kereskedelmi, pénzügyi központ, munkás, polgári, egyetemi, megyei jogú, szolgáltatási központ, kulturális központ OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍV Identitás TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Találkozás havi gyakorisága a rokonság tagjaival Kapcsolatháló mérete: Hány fős a családja, rokonsága? Közeli barátok, kapcsolatok: munkatárs, szomszéd, iskolatárs Becsülje meg, hogy hány... - telefonszám van a mobiljában - hány ismerőse van közösségi oldalon? - hány cím van a privát elektronikus levelező rendszerében? Kapcsolatháló minősége: - Ismerősei között van-e: politikus, képviselő, vállalkozó, üzletember, menedzser, újságíró, rádiós, TV-s híresség, művész, tudós, híres ügyvéd, polgármester, önkormányzati vezető - Problémák, feladatok, amelyek megoldásához segítségre lenne szüksége: kihez tudna fordulni. ha beteg lenne, nem tudná elvégezni a ház körüli munkákat, bevásárlást egy nagyobb összegű kölcsönre lenne szüksége nagyon lehangolt, rosszkedvű és szeretne erről valakivel beszélgetni OPERACIONALIZÁLÁS – KÉRDŐÍV Kapcsolathálózat TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Lakossági adatfelvétel Győrben és vonzási körzetében Mintanagyság: 5000 fő helyett a kutatás végül 3000 fős esetszámmal dolgozhatott Adatfelvétel: 1 órás kérdőív: győri kérdőív és vonzáskörzeti variánsok helyett a kutatás során 3 kérdőívet kellett készíteni, hogy más altémák kérdései bekerüljenek a kérdőívbe: ezért végül 3 * 1000 fős adatfelvétel valósul meg. A kérdések egy része közös a 3 kérdőívben. Mintavétel: 50%-kal magasabb esetszámból induló csökkenő mintás adatfelvétel helyett nem állt rendelkezésre lakossági minta a terepmunka elkezdésekor. Később sikerült megoldani a mintavétel problémáját, de a kutatás utolsó szakasza jelenleg un. véletlen sétás módszerrel valósul meg Adatok reprezentativitása: a KSH 2011 évi népszámlálásából vett regionális adatok alapján (nem, életkor, lakóhely mindenképpen, iskolázottság remélhetőleg) korrigálva és súlyozva a fentiek miatt nagyobb reprezentativitási problémák várhatóak, erőteljesebb korrekcióra lesz szükség Maga az adatfelvétel még mindig folyik, de már megkezdődött a felvett adatok kódolása és gépre vitele, SPSS adatbázis kialakítása. Az adatfelvétel befejezése után következhet az összes kérdőív számítógépre vitele, az adatok ellenőrzése és javítása, majd végül az elemzés Vonzáskörzetben illetve határon túli adatfelvétel jobban áll A kutatás megvalósítása (tény) TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Ízelítő az adatokból TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze

Dátum: Köszönöm a megtisztelő figyelmet! TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár