Földstatikai feladatok megoldási módszerei
Süllyedésszámítás hagyományos módszerekkel II. rész
Süllyedésszámítás lépésenként Feszültségeloszlás meghatározása 2. Alakváltozások számítása Határmélység meghatározása 4. Alakváltozások összegzése
A határmélység bevezetésének szükségessége és fizikai indoka A σz(z) feszültségfüggvények általában a z= helyen adnak zérust. A belőlük számolt ez(z) értékek is a z= helyen lennének zérusok. Ezek összegzése (általában) végtelen nagy süllyedésre vezetne. „Szerencsére” a tapasztalat nem ezt mutatja. A számítási modell tehát nem érvényes a teljes tartományra. Ezen ellentmondás feloldására vezetjük be a határmélységet. Úgy tekintjük, hogy az ez alatt fellépő új feszültségek már nem okoznak szemcsemozgást, s ezzel alakváltozást. A szemcsemozgások megindításához ugyanis le kell győzni a köz-tük levő súrlódási ellenállások küszöbértékét. Feltételezhető, hogy ez a küszöbérték a korábbi hatékony feszült-ségekkel arányos
m0 határmélység az alapsík alatt általánosan elfogadott módszer m0 ahol közelítőleg Jáky ajánlása szerint gyakorlati megfontolásból m0 kemény réteg felszínén
Süllyedésszámítás lépésenként Feszültségeloszlás meghatározása 2. Alakváltozások számítása Határmélység meghatározása 4. Alakváltozások összegzése
Az alakváltozások összegzése Az integrálást a gyakorlatban általában az ez(z) függvény és a z tengely illetve a z=0 és a z=m0 vonalak közötti terület meghatározásával, pl. a trapéz szabály segítségével végezzük el. Ismert sz(z)=f(z) és ez=g(sz) függvények esetén meghatározható az ez(z) függvény, és ha az integ-rálható, akkor a határozott integrálból számítható a süllyedés.
p=150 kPa egyenletes terhelés, B=2,0 m szélesség, alapsík 1,5 m mélyen Sávalap süllyedése p=150 kPa egyenletes terhelés, B=2,0 m szélesség, alapsík 1,5 m mélyen
Egy töltés okozta süllyedés számítása a GGU-SETTLE programmal
Közvetlen süllyedészámítás
Közvetlen süllyedésszámítás az egyedi B szélességű (r sugarú) alapok esetében az állandó nagyságú p terhelésre az ismert s(z) = f(z) feszültségfüggvényekből az ez = sz/Es összefüggéssel vagy Hooke törvényével az ez(z) függvény levezethető volt ennek az m0 (változó) határmélységre vonatkozó határozatlan integrálja megállapítható volt ez a fenti (vagy hasonló) alakokra volt hozható, melyhez az F süllyedési szorzót általában F=f(m0/B;L/B) függvény-ként képletekkel táblázatokból, grafikonokkal adták meg jó közelítést ad az első képlettel pilléralapra F=0,4…0,6 és sávalapra F=0,8…1,0
Négyszög alakú egyenletes terhelés
Merev köralap süllyedése
Négyszög alakú alap ferdülése
Sávalap süllyedése p=150 kPa egyenletes terhelés, B=2,0 m szélesség, alapsík 1,5 m mélyen