E-learninges tananyagfejlesztés módszerei a felsőoktatásban Dr. Földes Zoltán 2010. 11. 20. GYŐR

E- learninges tananyagfejlesztés módszerei a felsőoktatásban A PROGRAM TARTALMA: A PARADIGMAVÁLTÁS /szükséglet és lehetőség/ tanulás módszertani háttér tanári szemlélet- és szerepváltás kompetenciaalapú oktatás jellemzői a paradigmaváltás módszertani lehetőségei az e-learninges tananyagfejlesztés struktúrája Az e- learninges alapú tananyag-fejlesztés gyakorlati lépései A Moodle rendszer felépítése, alkalmazása a modulrendszerű képzésben /virtuális tanulási környezet/ E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

ELŐZMÉNYEK: TÁMOP412/C A KÉPZŐK KÉPZÉSE PROJEKT A PROJEKT KURZUSAI ÉS MÓDSZEREI Tananyagfejlesztés multimédia, e-tanulás a felsőoktatásban nem formális oktatás módszertana konfliktuskezelés tutori – és mentori tevékenység szakmai nyelvtudás bővítése vezetőképzés E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

TANANYAGFEJLESZTŐK MÓDSZERTANI TÁMOGATÁSA Tananyag- és tartalomfejlesztés - Kompetencia-alapú oktatásra való áttérés Modularitás és tevékenységorientáltság Pedagógia beépülése a tananyagba: oktatásmódszertan, és tanulási kompetencia megjelenése az IKT eszközeinek és módszereinek beépítése a tananyagokba kötelező! Képzők képzése projekt Blended learning típusú oktatói továbbképzések tartása + E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

KIINDULÁSI HELYZET 2010. 11. 20. E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban

KIINDULÁSI ALAP A tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer. Jean Piaget(1896-1980) E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

TANÍTÁS vagy TANULÁS? „Tanítani haszontalan, kivéve, hogyha felesleges” Richard P. Feynmann E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A tanítási folyamat két funkciója (Forrás:Báthory Z. rendszermodellje nyomán) Kompetencia alapú oktatás ? E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A KOMPETENCIA ALAPVETŐ JELLEMZŐJE  Mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket. /Nagy J.2000./ Gyakorlati pedagógiai tudás Lehetővé teszi a problémák felismerését, lehetséges megoldások előrelátását, és a megoldásukat /Falus I. 2001./ E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

OKTATÓI SZEMLÉLET- ÉS SZEREP TANANYAG Tanításra koncentrál Információ befogadás TANULÓ TANÁR Információátadás 2010. 11. 20. E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban

TANÁRI SZEMLÉLET- ÉS SZEREPVÁLTÁS TANANYAGFEJLESZTŐ Tanítási kompetencia Tanulási kompetencia IKT TUTOR MENTOR Kapcsolati kompetencia 2010. 11. 20. E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban

TANÁRI KOMPETENCIÁK E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

TANÁRI KOMPETENCIÁK E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A PARADIGMAVÁLTÁS MÓDSZERTANI TÖREKVÉSEI Konstruktív pedagógia Kollaboratív tanulás Kooperatív tanulás E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A konstruktív pedagógia tanulásszemlélete Seymour Papert, Piaget konstruktivizmusát megalapozó nézeteiből kiindulva alakította ki a konstruktív pedagógia elméletét. Seymour Papert, a LOGO programnyelv megalkotója Forrás: http://www.stager.org/homepageimages/garypapertandkids.jpg alapvetően aktív folyamatnak tartja, a tudást nem csak egyszerűen befogadja, hanem létrehozza, megkonstruálja, alapvető szerepet játszanak a korábban megszerzett ismeretek, meghatározó szerepe van a cselekvésnek, a tanulás végeredményének az alkalmazható tudást, a személyiség fejlődését tartja. E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A kollaboratív tanulás szemlélete A kollaboratív tanulás során a hallgatók; tanulási közösségben, - amely lehet valóságos vagy virtuális - szervezett, szinkron tevékenységbe kerülnek, célja, egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítása, megvalósítása és fenntartása A kollaboratív tudásépítés első lépései; a csoport egyik tagja megfogalmazza nézeteit, a közösség egésze megvitatja, kritizálja – minél több nézőpontból, a vita során érvek-ellenérvek ütköztetése eredményeként az eredeti nézet új információkkal bővül, majd a különböző nézőpontokat önmagában egyesítő, közös értelmezés formálódik. „A kollaboratív tudásépítés olyan körfolyamat, amelyet egyrészt az egyén megértésre irányuló értelmező tevékenysége, másrészt a közösségi tudásépítés folyamata alkotja. A folyamat első lépéseként a csoport vagy közösség egyik tagja megfogalmazza nézeteit, ezt a közösség egésze megvitatja, megkritizálja – minél több nézőpontból. Ezáltal az eredeti nézetek egy sokkal részletezettebb és letisztultabb formát öltenek, mivel azonban továbbra is diskurzus tárgyát képezik, lehetőség nyílik számos új lehetséges értelmezési mód felvetésére. A diskurzus pro és kontra elemekből épül fel, ezek ütköztetése során az eredeti nézet új információkkal bővül, majd fokozatosan egy a különböző nézőpontokat önmagában egyesítő, közös értelmezés formálódik. A kollaboratív tudásépítés során tehát a résztvevők (tanulók) együttesen, egyidejűleg dolgoznak egy probléma megoldásán. A tanulók határozzák meg céljaikat, és a pedagógus nyújt segítséget e célok megvalósításában. A kollaboráció tanuló-centrikus, a tudatosságra késztet és csoportfelelősséget alakít ki a résztvevőkben”   E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A kooperatív tanulás szemlélete A kooperatív tanulási módszer jellemzői; 4-5 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul, a csoporttagok együttműködését teszi szükségessé, a résztvevők együtt sajátítják el az ismerteket, segítik egymást a nehézségek leküzdésében, a hallgató aktív ismeretszerző, és felelősséget vállal, az ismeretek elsajátításán túl kiemelt jelentősége van: a szociális készségek kialakításában és az együttműködési képességek fejlesztésében. A kooperatív tanulás fogalmát fontos megkülönböztetni kollaboratív tanulás fogalmától. A kooperatív folyamat során a tanulás az egyén szintjén valósul. A csoportokban történő kooperatív tanulás során a feladatokat a csoporttagok egymás között megosztják, mindegyikőjük felelőse egy „részfolyamatnak”, a munkamegosztás hierarchikus. [Dorner Helga ; Kollaboratív tudásépítés, Közép-európai Egyetem SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola] E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A kompetencia alapú képzés és a tananyagfejlesztés kapcsolata A SCID (Systematic Curriculum and Instructional Development) tananyagfejlesztés alapja a kompetencia alapú képzési módszer és a teljesítményalapú képzés, amelynek lényegi jellemzői: egyértelműen és pontosan meghatározottak a célok, a kompetenciák, az oktatás/képzés kimenet-szabályozott, ismertek a követelmények/elvárások, amellyel a hallgatói teljesítményt egyértelműen értékelik, minden hallgatónak lehetőséget ad a kompetencia elsajátítására, épít a hallgatók motiváltságára, aktivitására, és az önálló ismeretszerzésre. E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A kompetencia alapú képzés főbb ismérvei: A képzési program előre és szisztematikusan tervezett legyen és modulárisan felépített. Az elméleti ismeretekből annyit kell feldolgozni és elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. A képzés a szakmai gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt. A tanár tanulásmenedzserré és forrásszeméllyé válik. A hallgatók saját ütemük szerint haladhatnak. A képzés során gyakori a visszajelzés. A teljesítmény mérése figyelembe veszi a hallgató ismereteit és attitűdjét A kompetenciákból teljesítményszint mérő vizsgát tesznek. E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A szisztematikus tananyagfejlesztés (SCID) fázisai Elemzés: igényelemzés, munkakörelemzés, szakmai feladat-visszaigazolás, szakmai feladat kiválasztás, szabványos feladatelemzés Tervezés: képzési módszerek, tanulási célkitűzések, teljesítmény mérési módszerek, képzési terv) Fejlesztés: kompetenciaprofil, tanulási útmutató, tanulási segédanyagok, óratervek, oktatási segédanyagok, okt. segédanyagok ellenőrzése E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

A szisztematikus tananyagfejlesztés (SCID) fázisai Végrehajtás: a képzési terv megvalósítása, a képzés, formáló értékelés, a képzés dokumentálása Értékelés: az összefoglaló kiértékelés végrehajtása, a begyűjtött információk elemzése, a korrekciós tevékenység kezdeményezése (Forrás: Dr. Kelemen Gyula, előadás; Dunaújváros HEFOP) E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

Az e- learninges tananyagfejlesztés lépései E- learninges tananyagfejlesztés módszertani kérdései a felsőoktatásban 2010. 11. 20.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!