Környezetmérnöki szak Távoktatás Informatika I. Környezetmérnöki szak Távoktatás

A számítógéppel támogatott információ-feldolgozó rendszer összetevői - 1. Hardver: a számítógép fizikailag megtestesült berendezései Szoftver: a hardver berendezéseket működtető, a felhasználói feladatokat ellátó programok összessége Förmver: a HW és a SW feladatokat összehangoló, biz. SW funkciókat ellátó, permanens memóriában tárolt mikroprogramok

A számítógéppel támogatott információ-feldolgozó rendszer összetevői - 2. Brénver: szellemi tevékenységek, amelyek egy SW termék létrehozását realizálják. Összetevői: Orgver: s SW fejlesztési munkát támogató, segítő elvek, módszerek és eszközök Menver: mindazoka az emberekkel kapcsolatos feladatok, amelyek egy számítógépes rendszer működtetését biztosítják (személyzet képzése, felelősök kijelölése, munkaerő biztosítása)

Az információfeldolgozás folyamata eredmények megjelenítése feldolgozás adatbevitel, vezérlési információk beadása

INPUT FELDOLGOZÁS OUTPUT

Az információfeldolgozás fázisai input fázis: adatgyűjtés, -előkészítés,, -bevitel, -ellenőrzés (érvényesség, összefüggés-, konzisztencia-, teljességvizsgálat), átalakítás, tárolás, felügyelet feldolgozási fázis: adatmanipuláció, információ-előállítás output fázis: megjelenítés, tárolás, biztonsági mentés

A számítógép erőforrásai A témakör fejezeteihez a slide-okat dr. Raffai Mária készítette.

A számítógép input/output és memória egységei 1. Memória tárolók 2. Adatbeviteli eszközök 3. Kimeneti berendezések 4. Háttértárolók

A tárolók hierarchiaszintjei

Memóriatárolók - jellemzők Kapacitás Sebesség Életciklus : meddig tárolja az információt ROM : a sz.gép teljes élettartama alatt RAM : egy task végrehajtása alatt Volatilitás : az információ megőrzésének képessége ROM és Flash: NV (non volatile) RAM : az információ elillan

Memóriatárolók Memóriák Írható és olvasható Csak olvasható ROM RAM Cashe

ROM memória típusok ROM PROM EPROM EEPROM Flash-ROM

Memóriatárolók - ROM Speciális memóriamodul, amelynek tartalmát már gyártása során meghatározták, és amely később semmilyen módon nem írható felül.

Memóriatárolók - ROM A ROM memóriákat általában firmware tárolására használták, manapság azonban erre a célra már inkább inkább EEPROM vagy Flash tárolókat használnak, amelyek tartalma utólagosan módosítható, így a hibák javításához nincs szükség a teljes eszköz vagy memóriamodul cseréjére.

Memóriatárolók - PROM Programmable Read-Only Memory (PROM) Programozható, Csak Olvasható Memória Speciális memóriamodul, amelynek tartalmát írása után - a ROM-hoz hasonlóan - többé már nem lehet módosítani.

Memóriatárolók - PROM A PROM modulok gyakorlatilag ROM funkcionalitás megvalósítására adnak lehetőséget olyanok számára, akik saját maguk nem rendelkeznek a közvetlen ROM gyártás lehetőségével.

Memóriatárolók - EPROM Erasable Programmable Read-Only Memory (EPROM) Törölhető, Programozható, Csak Olvasható Memória Memóriamodul, amelynek tartalmát megírása után - a PROM memóriához hasonlóan - nem lehet módosítani, de a teljes modul tartalma törölhető, amely után - korlátos alkalommal - ismét új tartalom írható bele.

Memóriatárolók - EPROM Az EPROM egységek gyakorlatilag a PROM és ROM biztonságát nyújtják a bennük tárolt adatok felülírásával szemben, miközben szükség esetén lehetővé teszik a modulok újrahasznosítását is. A klasszikus EPROM memóriák törléséhez ultraibolya fényre van szükség, így ahhoz mindenképpen a befoglaló eszközből történő kiszerelésre van szükség. Ennél egyszerűbb az EEPROM memóriák törlése, amely elektromos úton történhet.

Memóriatárolók - EEPROM Electrically Erasable Programmable Read-Only Memory (EEPROM) Elektromosan Törölhető, Programozható, Csak Olvasható Memória Elektromos úton törölhető EPROM memória.

2. Adatbeviteli eszközök Közvetlen bevitel: klaviatúra, egér, scanner, digitalizáló, hordozható adatrögzítő Elsődleges adathordozók beolvasása: optikai jelfelismerő, karakterolvasó, vonalkódolvasó Beszédértésre alkalmas eszközök Távadatátviteli lehetőségek

3. Kimeneti egységek hardcopy: softcopy printer: impact (leütéses) non impact: hőpapír, tintasugaras, lézer plotter: hengeres, lapágyas, elektrosztatikus mikrofilm softcopy monitorok gázplazmás, folyadékkristályos, lumineszences kijelzők, hang szintetizátorok

4. Háttértároló közegek Tárolóközeg, adathordozó: olyan számítógéppel kezelt média, amely alkalmas az adatok, programok hosszabb időn keresztül történő megőrzésére.

4. Háttértároló közegek - Kategóriák a tárolás fizikai megvalósításának módja szerint (mágneses, optikai stb.) az adatok visszanyerésének módja szerint (szekvenciális, közvetlen) tárolókapacitás szerint a megőrzés állandósága (elsődleges, másodlagos) az átviteli sebesség az adathordozó cserélhetősége (beépített, fix)

A tárolás fizikai megvalósításának módja szerinti tárolók mágneses tárolók szalag alapú lemez alapú mágnesbuborék optikai tárolók optikai lemez WORM, CD-ROM mikrofilm holografikus tárolók magneto-optikai tárolók

A lemezcsomag felépítése Sáv: a mágneslemezek olyan tárolási része (kör), amelyet egyetlen író/olvasó fejállással lehet kezelni Cilinder: egymás alatti sávok

A floppy és Winchester információk Szektor: egyszerre kezelhető legkisebb egység, részei: szektorfej: azonosító blokk adatblokk: adattárolásra szektorcím: cilinder ssz. + fej/sáv ssz. + szektor ssz. Cluster: több szektorból álló egység FAT: File Allocation Table Root directory file neve, kiterjesztése, típusa utolsó módosítás időpontja a file első clusterének sorszáma a file hossza byte-ban partíciós tábla

Az optikai tárolás technológiája Compact Disc: CD-ROM

CD szabvány: ISO 9660 red, yellow, green és orange könyvekben CD-A CD-XA CD-I CD-R 1979: Audio CD 1985: optikai adattárolás szabványa ISO 9660 1987: CD Interactive operációs rendszer architektúra 1989: CD XA kiterjesztés

DVD Az adatokat mélyedések (pit) és kiemelkedések (land) hordozzák, akárcsak a CD-n, és a mélyedések eltérő fényvisszaverési tulajdonságát használják fel az adatok visszaolvasásához. Eltérés a lyukak méretében van. A pitek átlagos hossza és a sávok távolsága kevesebb, mint fele a CD hasonló adatainak. A DVD esetében további kapacitásnövekedést jelent, hogy több tárolóréteg is lehet egy oldalon, illetve hogy léteznek kétoldalas DVD-k is. Két oldalon, oldalanként két rétegben tárolja az adatokat

CD és DVD felülete ugyanakkora nagyításban

DVD Gyártásakor két műanyag lemezt ragasztanak össze, és ezek közé helyezik el az információhordozó réteget (a CD esetén az információhordozó réteg a címkenyomat alatt van). A DVD lemezek gyártása annyiban tér el a CD gyártástól, hogy egy lemez helyett két, fele olyan vékony lemez kerül összeragasztásra. A technológiát bonyolítja, hogy a két lemezt úgy kell összeragasztani, hogy adott esetben ugyanarról az oldalról legyenek olvashatóak. Ezt a fényvisszaverő és félig-fényáteresztő rétegek használatával oldják meg.

DVD Ha csak az egyik lemezoldal képes információtárolásra akkor egyoldalú, ha mindkettő akkor kétoldalú lemezről beszélünk (kétoldalas lemezt meg kell fordítani lejátszáskor a meghajtóban). A kapacitás növelhető az egy lemezoldalon található rétegek számának szaporításával.

Különböző DVD-típusok A különböző DVD-típusok az alábbi adatmennyiséget tudják hordozni: Megnevezés Kapacitás Rétegek száma Olvasás DVD 5 4,7 GB 1 egyoldalas DVD 9 8,5 GB 2 egyoldalas DVD 10 9,4 GB 2 kétoldalas DVD 18 17 GB 4 kétoldalas

HD-DVD Toshiba – NEC Ibolyaszínű lézerfényre épül, és segítségével a jelenlegi DVD diszkekéhez hasonló lemezstruktúra mellett oldalanként mintegy 15-20 GB adatot lehet tárolni. Előnye: a kompatibilitás, a jelenlegi DVD-gyártósorok minimális átalakítással HD-DVD gyártósorokká alakíthatók, így egyetlen lemez költsége alig magasabb, mint egy ma gyártott DVD-lemezé.

Blue-ray Ibolyaszínű lézerfényre épül. Sony Corporation, Royal Philips Electronics, Samsung Electronics Company. 23-25 gigabájt/réteges tárolási kapacitás. Kétrétegű Blue-Ray lemez 50 gigabájtos.

Holografikus adatkártya inPhase (amerikai ) Optware (japán) Bankkártyához hasonló adattároló plasztikkártya. Gyártás olcsó. 50 GB.

Hologram A hologramok egyedülálló sajátossága, hogy háromdimenziós képet adnak és visszaállítják a fényképezett tárgy képét teljes eredetében. Valóságosnak tűnik, mert a hologram tökéletesen rögzíti a tárgyról visszavert fényhullámokat is a fotólemezen, vagy a matrica anyagában. Az adattárolás során is pontosan ezt a képességet használják ki, az adatokról készült hologram, "fénykép" segítségével ugyanis később gyorsan és egyszerűen visszanyerhetők az adatok a lézersugár segítségével

Holografikus adattároló prototípusa

Holografikus tárolás Az adatok írása és olvasása az eddig alkalmazott optikai meghajtókkal ellentétben nem sorban, bitről-bitre, egymás után történik, hanem párhuzamosan.

2. Adatbeviteli eszközök Közvetlen bevitel: klaviatúra, egér, scanner, digitalizáló, hordozható adatrögzítő Elsődleges adathordozók beolvasása: optikai jelfelismerő, karakterolvasó, vonalkódolvasó Beszédértésre alkalmas eszközök Távadatátviteli lehetőségek

3. Kimeneti egységek hardcopy: softcopy printer: impact (leütéses) non impact: hőpapír, tintasugaras, lézer plotter: hengeres, lapágyas, elektrosztatikus mikrofilm softcopy monitorok gázplazmás, folyadékkristályos, lumineszences kijelzők, hang szintetizátorok

4. Háttértároló közegek Tárolóközeg, adathordozó: olyan számítógéppel kezelt média, amely alkalmas az adatok, programok hosszabb időn keresztül történő megőrzésére.

4. Háttértároló közegek - Kategóriák a tárolás fizikai megvalósításának módja szerint (mágneses, optikai stb.) az adatok visszanyerésének módja szerint (szekvenciális, közvetlen) tárolókapacitás szerint a megőrzés állandósága (elsődleges, másodlagos) az átviteli sebesség az adathordozó cserélhetősége (beépített, fix)

A tárolás fizikai megvalósításának módja szerinti tárolók mágneses tárolók szalag alapú lemez alapú mágnesbuborék optikai tárolók optikai lemez WORM, CD-ROM mikrofilm holografikus tárolók magneto-optikai tárolók

A lemezcsomag felépítése Sáv: a mágneslemezek olyan tárolási része (kör), amelyet egyetlen író/olvasó fejállással lehet kezelni Cilinder: egymás alatti sávok

A floppy és Winchester információk Szektor: egyszerre kezelhető legkisebb egység, részei: szektorfej: azonosító blokk adatblokk: adattárolásra szektorcím: cilinder ssz. + fej/sáv ssz. + szektor ssz. Cluster: több szektorból álló egység FAT: File Allocation Table Root directory file neve, kiterjesztése, típusa utolsó módosítás időpontja a file első clusterének sorszáma a file hossza byte-ban partíciós tábla

Az optikai tárolás technológiája Compact Disc: CD-ROM

CD szabvány: ISO 9660 red, yellow, green és orange könyvekben CD-A CD-XA CD-I CD-R 1979: Audio CD 1985: optikai adattárolás szabványa ISO 9660 1987: CD Interactive operációs rendszer architektúra 1989: CD XA kiterjesztés

Információtechnológia - alapfogalmak

Adat Információ Tudás Rendszer

Az információ: olyan tájékozódás, közlés, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhető, célja pedig a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése.

Az adat (mint az információ megjelenési formája): olyan szimbólum vagy jelsorozat, amely az esetleges későbbi felhasználás céljából a működő környezetben végbemenő változások, meglevő állapotok egyes elemeit, tényezőit továbbításra és megőrzésre alkalmas formában rögzíti.

A tudás (megismerés, tanulás, tapasztalat útján szerzett ismeretek): a valós világnak, az abban létező dolgoknak, tényeknek, eseményeknek, jelenségeknek, az azok között fennálló, értelmezett kapcsolatoknak , okozati összefüggéseknek az emberi tudatban történő visszatükröződése.

Információkategóriák feldolgozhatóság szerint információ jellege alapján információforrás, az információtartalom teljessége, valamint a felhasználói, vezetői igények szerinti kategória

Feldolgozhatóság szerint: kvantitatív információ: tartalma egyértelműen mérhető, számszerűen meghatározható. kvalitatív információ: minőségi jellemzést adnak. fuzzy információk: több tényezőtől függő információk.

Információk jellege szerint: Primer információ: a valóság elemeit, tevékenységeit feldolgozás nélkül, tiszta módon jellemzik. Szekunder információ: a tiszta, ténybeli adatok összegyűjtése, csoportosítása, feldolgozása, értékelése, értelmezése során keletkeznek.

Információforrás szerint: belső (intern) információ: az információk a vizsgálat tárgyát képező rendszerből, belülről származnak (pl. szerződések). külső (extern) információ: a rendszeren kívüli, a rendszer külső környezetéből származó információk (piaci információk): pontatlanabbak, megbízhatatlanabbak.

az üzleti/szervezeti folyamatok Az információ erőforrás stratégiai tényező versenyfaktor az üzleti/szervezeti folyamatok katalizátora

Rendszer Meghatározott struktúra szerint egymással összefüggő és kölcsönhatásban levő, egymással és a struktúrákkal összhangban levő elemek együttese. Egymással összegfüggésben, kölcsönhatásban levő elemek komplexuma.

Struktúra A rendszer alkotóelemeinek, komponenseinek és az elemek közötti viszonynak a fogalmi kategóriája. Statikus szemlélet Dinamikus szemlélet A rendszer elemeit, és az elemek meghatározott állapotú viszonyát, szerkezetét specifikálja. A rendszer elemeinek a célok elérése érdekében végzett tevékenységeit, funkcióit fedi le.

a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke. Alrendszer: a vizsgálat tárgyát képező rendszeren belüli, viszonylag önállóan működő, viselkedő elemek részhalmaza, amelynek környezete a rendszer többi része. Szinergia: a részrendszerek hatásainak összegződése, az együttes hatás mértéke.

Szervezet: konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban levő, önfenntartásra törekvő emberi társulás, ahol ismert: a rendszer célja, a rendszer környezete, a működés feltételei, az erőforrások (eszközök, gépek, épületek, berendezések stb.) komponensek (feladatok, funkciók, munkák) a rendszer vezető szerve.

Gazdálkodó szervezet működésének célja valamely fogyasztói igények nyereséggel történő kielégítése, amelyet a szervezet a rendelkezésre álló szűkös erőforrások optimális kombinációjával, az egyes erőforrások kapacitásának legjobb kihasználásával, a tevékenysége leghatékonyabb működését biztosítva valósít meg.

Célrendszer

A gazdálkodó szervezetek alrendszerei stratégiai alrendszer (célok, tervezés, irányítás) piackutatás, marketing, termelési/szolgáltatási alrendszer logisztikai: beszerzés, áruátvétel; készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállítás pénzügyi, elszámoló rendszer (controlling) humánerőforrás gazdálkodás office tevékenység: adminisztráció, hivatali munka

IR: Információrendszer Az információrendszer alapvető erőforrásként adatokat gyűjt, tárol, továbbít és használ fel annak érdekében, hogy az alaptevékenység végzéséhez újabb, hasznos információkat szolgáltasson. Alapvető célja: az információ-előállítás, vagyis olyan célorientált üzenetek létrehozása, amelyek a felhasználó számára újdonságot jelentenek, bizonytalanságot szűntetnek meg, és növelik a végzett tevékenység hatékonyságát.

Téves szóhasználat információs rendszer vs. információrendszer jelzős szerkezet, olyan rendszer, amelynek vannak információi, amellyel kapcsolatban ismerünk adatokat információrendszer az információk egységes, az alapmodellt tükröző rendezett, szervezett együttese  rendszere

Információrendszer a rendszer célja szerint Végrehajtás-orientált Vezetési IR Feladat: a szervezet rutinfeladatainak kezelése, a tevékenységekhez szükséges dokumentumok előállítása. Feladat: elemzések, kimutatások készítése a hatékony tervezési, irányítási, döntési tevékenységhez.

IT: Információtechnológia fejlesztési, projektirányítási és végrehajtási elvek, módszerek és eszközök, számítógéppel támogatott feldolgozási eszközök, módok és technikák, kommunikációs hálózatok, valamint anyagi folyamatok automatizált támogatása, amelyek segítségével lehetővé válik a valós folyamatok hatékony megvalósítása.

Információrendszer-fejlesztés Azt a folyamatot, amelynek során egy szervezet, vagy valamely objektum adatait, áramlási és feldolgozási folyamatait egységes szemléletben kezelve számítógéppel támogatott információ-feldolgozó folyamattá alakítjuk információrendszer-fejlesztésnek nevezzük.

Az IR/IT hatása a szervezetre mértékrendszer infúzió: a szervezet kulcsfolyamatai mennyire függenek az IR/IT-től  a függőség mértéke diffúzió: milyen mértékben alkalmazza a szervezet az IT-t a munkájához  az IR/IT decentralizáltságának foka 

Az IR/IT hiányosságaiból adódó üzleti problémák az IR/IT figyelmen kívül hagyja a vállalati célokat a rendszer nem azt szolgáltatja, amit elvárnak tőle a fejlesztett rendszerek nem integráltak, az információ-erőforrás-felhasználása az önálló alkalmazásokkal nem hatékony nincsenek releváns információk hiányos, ellentmondásos, pontatlan és lassú a vezetés információval való ellátottsága következetlen döntések az IT infrastruktúra kialakításában

Az IR/IT fejlesztésben érdekeltek céljai tulajdonosok és a CEO: hatékonyságnövelés, előnyszerzés a menedzsment és a felhasználók: alkalmazás, a meglevő folyamatok automatizálása, napi feladataik hatékonyabbá tétele CIO, belső IT szakemberek: szervezeti igények kielégítése, személyes szakmai előrelépés IT szállítók: új termékek/szolgáltatások széleskörű terjesztése üzleti partnerek: előnyszerzés az együttműködésből

Az IR fejlesztést kiváltó tényezők alkalmazás-portfólió + infrastruktúra érdekszféra külső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet IS/IT fejlesztés IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió

A belső IR/IT környezet Informatikai infrastruktúra meglévő hardver, hálózati elemek, rendszerszoftver alkalmazások Alkalmazás portfolió

Alkalmazás-portfolió Azoknak a szoftvereknek az összessége és rendszerének architektúrája, amelyet a felhasználó a munkavégzéséhez használ.

Szakszerűtlenül végzett fejlesztési munka A „Fejlesztő” a feladat nagyvonalú ismeretében azonnal programozni kezd, majd ezt a programot javítgatja. Eredmény: rosszul működő alkalmazás, bosszankodó felhasználó

Szakszerű fejlesztés Szisztematikus, a feladathoz illeszkedő módszertannal végzett fejlesztési tevékenység az életciklus minden fázisában. Eredmény: az igényeket kielégítő eredmények megelégedett alkalmazottak

Az IR fejlődés korszakai 1. AF: adatfeldolgozás a működési hatékonyság javítása 2. VIR: vezetői munka támogatása releváns információk a vezetésnek 3. SIR: stratégiai tevékenység támogatása a versenyképesség javítása a tevékenység átformálásával

Az IR/IT fejlődés három korszakos modellje ‘60-as évek ‘70-es évek ‘80-as évek ‘90-es évek adatfeldolgozás  működési hatékonyság vezetői információrendszerek  menedzsment támogatása stratégiai IR  üzleti előnyök szerzése

Az adatfeldolgozási alkalmazások sajátosságai Cél: információfeldolgozási feladatok hatékonyságának növelése költségcsökkentés révén Fejlesztési szempontok: felhasználói igények világos megfogalmazása hatékony projektirányító módszerek kidolgozása informatikai infrastruktúra tervezése, kiépítése a technológia és az emberi képességek hatékony kihasználása Az IT vezetés feladatai: elvárt működésű és minőségű szoftvertermék átadás a szükséges erőforrások beszerzése és üzemeltetése

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai 1./2 Cél: a vezetői döntéshozatal hatékony támogatása releváns információk, elemzések a vezetés részére a menedzsment-folyamatok támogatása a menedzsment idejének hatékony kihasználása a belső üzleti folyamatok információhátterének biztosítása Fejlesztési szempontok: az információk és felhasználási céljuk megértése az adatbázisok kapcsolatának megteremtése a hatékony visszakeresés, elemzés érdekében a technológiai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása

A vezetői IR alkalmazások sajátosságai 2./2 Az IT vezetés feladatai: hatékony adatkezelési eljárások és szolgáltatások kialakítása és biztosítása a felhasználó számára gyors reagálás a felhasználók változó igényeire az erőforrások hatékony kihasználásával a felhasználók megtanítása a lehetőségek kihasználására

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai 1./2 Cél: a szervezet versenyhelyzetének javítása, üzleti előnyök szerzése Fejlesztési szempontok: IT erőforrások és az üzleti folyamatok összehangolt együttműködésének megteremtése a stratégiai tervezési munka támogatása a meglévő belső és külső adatok felhasználásával (elemzések, optimalizálás, modellezés, prognosztizálás) a belső és a külső információk összekapcsolása elektronikus partnerkapcsolatok kiépítése

A stratégiai IR alkalmazások sajátosságai 2./2 Az IT vezetés legfontosabb feladata a stratégiai alkalmazási területek specifikálása: az információ-erőforrás integrálása az üzleti értéknövelő folyamatokba a szervezet és az ügyfelek, partnerek közötti hatékony kommunikációs útvonalak kiépítése és alkalmazása új, korszerűbb termékek/szolgáltatások fejlesztését, piacradobását segítő alkalmazások fejlesztése a stratégiai munkát támogató információk létrehozása és rendelkezésre bocsátása

A SIR hatékonyságának kulcstényezői tanulás mások példájából: külső minták „másolása” célváltás: költségcsökkentés helyett értéknövelés az SIR alkalmazás hasznának megosztása felhasználó-orientáció: az ügyfél megértése üzletorientált innováció: az alkalmazási célnak legmegfelelőbb technológia a fokozatosság elvének érvényesítése a fejlesztésben

Informatikai stratégia: a szervezet jövőjére, a környezethez való alkalmazkodás módjaira vonatkozó céltudatos elképzelések és a megvalósításhoz szükséges intézkedések összessége. Informatikai stratégia: a vezetésnek azon eszköze, amellyel az informatikai komponenseket a szervezeti céloknak megfelelően alakítja, egy olyan terv, amely lehetővé teszi az informatikai tevékenységnek a szervezeti folyamatokba való integrálását és az informatikai erőforrások optimális kihasználását.

Az üzleti és az informatikai stratégia összefüggései segíti az üzleti folyamatokat Üzleti stratégia - üzleti döntések - célok, irányok - változások infrastruktúra, szolgáltatások IR stratégia - üzleti alapú - igény-orientált - alkalmazás-centrikus üzleti irány IT stratégia - tevékenységorientált - kínálatorientált - technológiaközpontú igények, prioritások

Az informatikai stratégia tervezése célok, a környezet meghatározása fejlesztés értékelés, döntés megvalósítási terv stratégia-felügyelet

Információfeldolgozás-támogatás

Az IR fejlesztést kiváltó tényezők alkalmazás-portfólió + infrastruktúra érdekszféra külső üzleti környezet belső üzleti környezet külső IR/IT lehetőségek belső IR/IT környezet IS/IT fejlesztés IR/IT stratégia jövőbeli alkalmazás-portfólió

A rendszerfejlesztés folyamata Az információrendszer vizsgálata MIT? Funkcionális aspektus HOGYAN? Technikai aspektus KIVEL? Végrehajtási aspektus

A rendszerfejlesztés életciklusa

Információrendszer-fejlesztési tevékenység meghatározott elvek, módszerek, eljárások, eszközök olyan tudatos, a rendszer céljának megfelelő alkalmazása, amely az alaptevékenységre és a felhasználó igényeire alapozva a valós probléma felmerülésétől kezdődő folyamattal a feladat megismerési és elemzési munkájának elvégzése után egy hatékonyabb, számítógéppel támogatott rendszert tervez és valósít meg, valamint felügyeli annak működését.

A fejlesztési háromszög elvek megvalósítás közvetlen megvalósítás módszerek realizálás eljárások eszközök automatizálás

Paradigma - Fejlesztési elv A fejlesztési paradigma általánosan érvényes, a munkavégzést, munkastílust meghatározó hozzáállás, gondolkodásmód az objektív valóság sajátosságainak és törvényszerűségeinek általánosítására.

Módszerek A módszer adott feladatok elvégzéséhez szükséges, meghatározott körülmények és feltételek között érvényes szisztematikus végrehajtási mód, adott lépéssor, és ennek előírása.

Technikák, eszközök a fejlesztési munkát, a fejlesztők közötti, valamint a felhasználó-fejlesztő közötti kommunikációt segítő szimbólumrendszer, diagramok, ábrázolási és dokumentálási technikák

A fejlesztési fázisok célja és feladata -vázlatos áttekintés-

1. fázis: Problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés probléma feltárás, elvárások specifikációja helyzetfelmérés, a jelen rendszer céljainak, elemeinek és működésének feltárása elemzés, alapos megismerés, ok-okozati összefüggések, kapcsolatok vizsgálata alkalmazás-portfólió összeállítása, elemzése megvalósíthatóság, döntés, követelmények specifikálása

1. fázis: Problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés probléma feltárás, elvárások specifikációja - megbeszélések, ismeretgyűjtés, célok megértése helyzetfelmérés, a jelyen rendszer céljainak, elemeinek és működésének feltárása - interjúk, kérdőívek, bizonylat-, dokumentációgyűjtés, rendszerezés, diagnosztika, elemzés, alapos megismerés, ok-okozati összefüggések, kapcsolatok vizsgálata - SWOT, kritikus sikertényezők módszere, Porter féle értékelemzés, Pareto, Ishikawa, adatfolyam, szervezeti architektúra, szerepkörök, alkalmazás-portfólió összeállítása, elemzése megvalósíthatóság, döntés, követelmények specifikálása - költségbecslés, hatékonysági vizsgálatok, Kesserling, döntéstámogató algoritmusok

A tervezést megelőző, többszakaszos első fázis a fejlesztés talán legkritikusabb tevékenységsora, hiszen ennek eredménye a rendszerterv alapja! Nem mindegy tehát, hogy mennyire vesszük komolyan, és milyen információkat szolgáltatunk az absztrakcióhoz, hiszen a munkát a szerzett ismeretek birtokában kell folytatni.

a gondolat megszületése Hogyan kezdődik? avagy a gondolat megszületése

A tervezést megelőző fázis szakaszai célkitűzés, problémadefiniálás megvalósíthatósági tanulmány helyzetfeltárás, folyamattérképezés a rendszer és összetevőinek elemzése probléma és kockázatanalízis IR-igények specifikációja a rendszer modellje, követelményspecifikáció

Problémadefiniálás 1./2 A problématér és definiálása: PIECES (Wetherbe) modell alapján: Performance: végrehajtás Information: releváns információk Economy: gazdaságosság, költségérzékenység Control: irányítás, ellenőrzés Efficiency: hatékonyság Services: elvárások a szolgáltatásokkal szemben

Problémadefiniálás 2./2 igények, elvárások, feltételek, körülmények specifikálása várható eredmények és minősítésük (számszerűsíthető és minőségi jellemzők) szolgáltatási szint, időbeliség erőforrásigények és lehetőségek fejlesztési, bevezetési erőforrások: személyi, eszköz és beruházási kiadások üzemeltetési költségek: eszköz-, anyag, energia, átviteli költségek

Vajon ezek után pontosan ismerjük a felhasználó igényeit?

Célkitűzés, definíciós tanulmány felhasználói célok, elvárások, a fejlesztés alapját képező információk, folyamatok és egyéb elemek begyűjtése, a működési környezet, a kapcsolódó rendszerekhez illeszkedés módjának és formáinak, valamint a fejlesztés lehetőségeinek és korlátainak a specifikálása.

Megvalósíthatósági tanulmány A probléma és egy előzetes tájékozódás ismeretében meg kell vizsgálni a lehetőségeket: üzleti elvárások szerinti teljesíthetőség (milyen szolgáltatást fog nyújtani a rendszer), technikai kivitelezhetőség (milyen hardver-szoftver környezet szükséges), költség/hatékonysági elemzés szempontjából, a fejlesztési kockázat mérlegelésével fejlesztési alternatívákat kell készíteni és kiértékelni.

Kiértékelő algoritmusok Kesserling módszer értékelési szempontok meghatározása és alternatívánkénti pontozása a szempontok felhasználói elvárások szerinti rangsorolása, súlyozás alternatívánkénti súlyozott összpontszám meghatározása viszonyítás az elérhető max pontszámhoz grafikus ábrázolás döntés példa Kesserling módszer alkalmazására Irodalom: Kindler-Papp: Komplex rendszerek vizsgálata - MK, 1977

E1: skálázhatóság, fejleszthetőség E2: hatékonyság E3: korszerűség, fejlettségi szint E4: rendelkezésre állás E5: kényelem, ergonómia E6: igények kielégítése E7: adat- és működési biztonság E8: rugalmasság, változtathatóság E9:szolgáltatási szint E10: nyitottság, platformfüggetlenség E11: beruházási költség E12: üzemeltetési költség szintje

Helyzetfeltárás 1./2 dokumentációk begyűjtése szervezeti architektúra, célok (küldetés, stratégia), tevékenység, folyamatok megismerése módszer: interjúk, kérdőívek (nyílt, zárt, vegyes), csoportos megismerés, mintavétel, megismerés technika: orgchart, munkaköri leírás, funkcionális struktúra, jegyzékek, alapfolyamati hierarchia-jegyzék, tevékenységstruktúra, P-gráf, feldolgozási folyamatábra (flowchart) (ABC, Visio), , szerepkördiagram a rendszer állapotának és viselkedésének feltárása módszer: feltételtől és körülményektől függő működés vizsgálta (funkcióanalízis) technika: állapotdiagram, döntési tábla, döntési fa

Helyzetfeltárás 2./2 az IR vizsgálata, információigények meghatározása módszer: adatok, bizonylatok, adatigény és áramlás, feldolgozási feladatok technika: folyamatok adatjegyzéke, bizonylatleírás, adatszótár, életgörbe, bizonylatáramlási diagram és időkoordinált folyamatábra, HIPO diagramok, folyamatmodellezés, adatfolyam-analízis, kontextusdiagram a problémák, ok-okozati összefüggések feltárása, elemzése módszer: Ishikawa analízis, Pareto elemzés technika: előfordulási gyakoriság, grafikonok

szereplők viselkedése Ishikawa analízis feladatok, szervezeti szereplők viselkedése a probléma a külső szereplők igénye, az ügyfelek viselkedése

Analízis - a szervezetről alkotott ismeretek rendszerezése, elemzése, igények, elvárások, lehetőségek előrevetítése termékportfolió-elemzés versenykörnyezet vizsgálata: új piaci belépők, a vevők és beszállítók alkupozíciója, helyettesítő termékek fenyegetettsége, versenytársak üzleti stratégia és a kritikus sikertényezők (CSF analízis) vizsgálata értéklánc-elemzés: külső és belső értékrendek, értékek meghatározása és vizsgálata az IR/IT szerepe az értékláncban

A: üzleti célok az IR igények szempontjából

Információigények meghatározása a vállalati jövőkép, küldetés megfogalmazása, elfogadása üzleti stratégia és a feladatok specifikálása a célok kritikus sikertényezőinek kiválasztása a kritikus sikertényezők kezelésére vonatkozó IR akciók meghatározása jelenlegi IR/IT stratégia felülvizsgálata, új prioritások felállítása

a jelen rendszer modelljét! Tapasztalatok, következmény, előrelépés: állapotfelvétel, a „van” modell felállítása Az első, időben leghosszabb, és az elemző team számára legnehezebb fázisban a munkatársak megismerték a szervezet célját, a működés folyamatát, körülményeit és a feltételeket, és ha „odafigyeltek”, akkor az elvárásokat, igényeket is. Képesek tehát arra, hogy megalkossák a jelen rendszer modelljét!

Összefoglalás - követelményspecifikáció célok, elvárások, tényfeltárás a szervezet diagnózisa: szervezeti architektúra, szerepek, igények, elvárások üzleti célok és folyamatok analízise a rendszer viselkedése: állapotok, események, akciók elvárások mértékrendszere, elfogadási és tesz-telési kritériumok, különleges esetek kezelése döntés a folytatásról, pontos specifikáció

2. fázis: Tervezés nagyvonalú rendszerspecifikáció adatmodell-elemek definiálása, sajátosságok meghatározása a rendszer viselkedésének vizsgálata funkcionális modell tervezése input/output tervezés

2. fázis: Tervezés nagyvonalú rendszerspecifikáció - a jelen rendszer modellje és a követelményspecifikáció, use case-ek alapján adatmodell-elemek definiálása, sajátosságok meghatározása - egyed, tulajdonság, kapcsolat-elemek, belső, külső szerkezet, normalizálás a rendszer viselkedésének vizsgálata - időtényező szerepe, adatfolyam analízis, a modell és szerkezetének változásai, műveletek, funkciók és események funkcionális modell tervezése - funkcióháló, DFD-k, vezérlési háló, precedencia gráfok, döntési táblák, input/output tervezés - bizonylattervezés, forrás-funkció mátrix, HIPO diagramok

3. fázis: Megvalósítás programtervezés: modulspecifikáció, algoritmustervek architektúra tervezés dialógustervezés algoritmus- és folyamattervezés rendszer architektúra tervezés tesztelés tervezése

3. fázis: Megvalósítás programtervezés: modulspecifikáció, algoritmustervek alapelvek, adat-, folyamat- és architektúra tervezés architektúra tervezés - architektúra diagram, bemenetek, kimenetek formai terve, interfész-tervek, architektúra kontextus diagram dialógustervezés - menüstruktúra, kommunikációs útvonal, algoritmus- és folyamattervezés - folyamatábra, Warnier-Orr diagram, Jackson diagram, Chapin Chart, Booch féle komponensdiagram rendszer architektúra tervezés - hardver-szoftver környezet specifikáció, vezérlési struktúra, fejlesztési komponens-diagram tesztelés tervezése - verifikáció, validáció, tesztelési szintek

4. fázis: Rendszerfelügyelet, minőségbiztosítás felhasználói elvárások, szoftverminőség a szoftver folyamatos felülvizsgálata, minőségi paraméterek mérése működési hatékonyság, a rendszer funkcionalitása az elvárt minőség biztosítása a rendszer biztonsága

4. fázis: Rendszerfelügyelet, minőségbiztosítás felhasználói elvárások, szoftverminőség - minőség-modellek, minőségi paraméterek, változásmenedzsment a szoftver folyamatos felülvizsgálata, minőségi paraméterek mérése - megbízhatóság (MTBF, MTTR), mértékrendszer, kritériumok, hatékonyság, integritás, helyesség, használhatóság stb. működési hatékonyság, a rendszer funkcionalitása - költséghatékonysági számítások, kihasználási mutatók az elvárt minőség biztosítása - eseményfelügyelet, verziókezelés, hatékonyság mérés, korrekció a rendszer biztonsága - hozzáférési jogok, felkészülés a váratlan helyzetekre, biztonsági intézkedések, helyreállítási lehetőségek, védelmi rendszer a véletlen események ellen

Fejlesztési modellek

Fejlesztés életciklus-szemléletben problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés koncepciókészítés, megvalósíthatósági tanulmány, döntés, projektindítás klasszikus vízesés-modell rendszertervezés logikai szint rendszertervezés fizikai szint megvalósítás tesztelés üzembe helyezés, rendszerfelügyelet visszacsatolásos modell

Fejlesztés életciklus-szemléletben problémadefiniálás, helyzetfeltárás, elemzés 1. fázis feltárás, követelmény- specifikáció koncepciókészítés, megvalósíthatósági tanulmány, döntés, projektindítás rendszertervezés logikai szint 2. fázis tervezés rendszertervezés fizikai szint 3. fázis implemen- táció megvalósítás tesztelés 4. fázis rendszerfelügyelet üzembe helyezés, rendszerfelügyelet

Fejlesztés működő modellekkel prototípusfejlesztés célok, igények specifikálása gyors tervezés célok, igények specifikálása prototípus kidolgozása igények pontosítása tervezés, pontos kivitelezés visszacsatolás

Strukturált fejlesztés az ésszerű, szisztematikus módon megvalósított, tiszta, világos szerkezetekben, modulokban gondolkodó, a probléma megoldását egyértelmű szakaszokra bontó IR fejlesztési tevékenység és a megvalósítást segítő eszközrendszer

STR Logikai modell Fizikai modell A strukturált fejlesztés életciklusa

A könyvből kötelezően feldolgozandó fejezetek, alfejezetek 4.1 4.2