TARTÓK ALAKVÁLTOZÁSA ALAPFOGALMAK

A SÍKBELI ELMOZDULÁS-ÖSSZETEVŐK ex: x irányú abszolút eltolódás ux, A->B: B-nek A-hoz viszonyított, x irányú relatív eltolódása f(z): z tengely körüli abszolút elfordulás q(z) A->B: B-nek A-hoz viszonyított, z tengely körüli relatív elfordulása SZE - SZT. Agárdy Gyula

A SÍKBELI ELMOZDULÁS-ÖSSZETEVŐK Az elfordítás az idom minden pontjában azonos elfordulást és a forgásponttól mért távolság és az elfordulás szorzataként adódó eltolódást okoz. Az eltolás az idom minden pontjában azonos eltolódást és zérus elfordulást okoz B C B B’ C C’ B’ C’ A D A=A’ D D’ A’ D’ A pontok elfordulását a ponthoz rögzített lokális koordinátarendszer megfelelő tengelyei közötti szöggel jellemezhetjük. SZE - SZT. Agárdy Gyula

AZ ELMOZDULÁSOK „KICSISÉGE” eAx=k×(1-cosf)~0 eAy=k×sinf~k×tanf~k×frad (a gyakorlati esetekben, amikor az elfordulás maximuma ~2 fok) k A-K e A, x A f K k A-K ×f rad e A e A, y SZE - SZT. Agárdy Gyula

A SÍKBELI ELMOZDULÁS-ÖSSZETEVŐK A HALADÁSI IRÁNY MEGFORDÍTÁSA A RELATÍV ELMOZDULÁSOK ELŐJELÉT MEGFORDÍTJA! HALADÁSI IRÁNY HALADÁSI IRÁNY SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA Egy láncolat eredeti alakja (az állászögekre nincs korlátozás!) SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA A kezdőpont (abszolút) elfordítása utáni alak f 0 SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA Az 1. pont (relatív) elfordítása utáni alak q 1 SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA A 2. pont (relatív) eltolása utáni alak u 2 SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA A 3. pont (relatív) elfordítása utáni alak q 3 SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA A 4. pont (relatív) eltolása utáni alak u 4 SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA Az 5. pont (relatív) elfordítása utáni alak q 5 SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA A végleges alak SZE - SZT. Agárdy Gyula

LÁNCOLATOK ELMOZDULÁSA A láncolat egy általános pontjának elmozdulás-összetevői a következőképp írhatók fel: eix=e0x+f0×k0-i,x+Suj,x j=0-i +S qj×kj-i,x j=0-i eiy=e0y+f0×k0-i,y+Suj,y j=0-i +S qj×kj-i,y j=0-i fI=f0+S qj j=0-i (az x indexű karok y irányban, az y indexűek x irányban mérendők!) SZE - SZT. Agárdy Gyula

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK! SZE - SZT. Agárdy Gyula

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK! SZE - SZT. Agárdy Gyula