RÚDSZERKEZETEK IGÉNYBEVÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA AZ SZERKEZETSZÁMÍTÓ PROGRAM SEGÍTSÉGÉVEL
Az AXIS térbeli végeselemes szerkezetszámító programot az INTERCAD Kft Az AXIS térbeli végeselemes szerkezetszámító programot az INTERCAD Kft. fejlesztette, és diákok számára a program korlátozott verzióját az WWW.AXISVM.HU internetes honlapján elérhetővé, letölthetővé tette. A program lehetőségei messze meghaladják az elsőéves MECHANIKA tárgykörét, ezért CSAK a SAJÁTKEZŰLEG elkészített igénybevételi ábrák ELLENŐRZÉSÉRE HASZNÁLJÁK!!! Ez az ÚTMUTATÓ is csak ezt a célt kívánja szolgálni, nem vállalkozik a program lényegének, vagy az alkalmazás lehetőségeinek taglalásával.
Az első lépés a tartószerkezet SÍKJÁNAK kiválasztása (legyen ez a program által felkínált Z-X sík). A munkalapon lévő tájékoztató hálózat (grid) a „csavarkulcs” ikon segítségével módosítható (csak gyakorlottabbaknak!) A kurzor pozíciói a könnyebb szerkeszthetőség érdekében (a „csavarkulcs” ikon segítségével) a hálózati pontokra korlátozhatók (javasolt megoldás).
AZ AXIS BEJELENTKEZŐ (MUNKA) ABLAKA
GEOMETRIA: A HÁLÓZAT (GRID) ÉS A LÉPÉSKÖZ (KURZOR) BEÁLLÍTÁSA
Az ellenőrizni kívánt tartószerkezet JELLEMZŐ CSOMÓPONTJAIT a választott síkban meg kell adni. A rudak KÖZBENSŐ PONTOKBAN ill. KÖZBENSŐ (parciális) SZAKASZOKBAN is terhelhetők, így csomópontot CSAK a TÁMASZOKBAN, ill. a CSATLAKOZÁSI PONTOKBAN kell felvenni.
A pontok megadása történhet grafikusan (ajánlott megoldás), amikor is a pont pozícióját a koordináta-ablakban figyelhetjük. (A koordinátaablak „d”je benyomva az előző ponthoz viszonyított relatív, egyébként abszolút értéket ad.) A pontok kívánt koordinátáit a koordináta-ablak megfelelő sorába numerikusan is beírhatjuk. A pontmegadási funkcióból az „escape”-pel menekülhetünk. A tartószerkezet tengely-hálózatát a SZOMSZÉDOS csomópontok összekötésével állíthatjuk elő.
GEOMETRIA: A TARTÓ CSOMÓPONTJAINAK FELVÉTELE
GEOMETRIA: A TARTÓ TENGELYVONALÁNAK KIJELÖLÉSE
A tartógeometria meghatározása után a tartó ANYAGÁT kell megadni A tartógeometria meghatározása után a tartó ANYAGÁT kell megadni. Statikailag határozott tartók esetében ugyan ennek nincs jelentősége, de a program (épp általánossága okán) ezt FELTÉTLENÜL megkívánja. Az anyag háttér-adatbázisból is kiválasztható, ha az nincs, alkalmazzunk ACÉLt, a Mintalapon látható adatokkal.
ELEMEK: A TARTÓ ANYAGÁNAK MEGADÁSA - KIVÁLASZTÁSA
A tartógeometria meghatározása és az anyag kiválasztása után a tartó(elemek) KERESZTMETSZETEIT kell megadni. Statikailag határozott tartók esetében ugyan ennek nincs jelentősége, de a program (épp általánossága okán) ezt (is) FELTÉTLENÜL megkívánja. A kereskedelmi forgalomban kapható termékek adatai háttér-adatbázisból is kiválaszthatók, ha az nincs, a GRAFIKUS KERESZTMETSZET-SZERKESZTŐvel magunk (is) állíthatunk elő keresztmetszeteket (javaslom a Mintalapon látható I szelvény alkalmazását) .
GEOMETRIA: A KERESZTMETSZETEK MEGADÁSA - KIVÁLASZTÁSA
ELEMEK: EGYEDI KERESZTMETSZET(EK) MEGADÁSA
ELEMEK: A RÚDKERESZTMETSZETELHELYEZÉSE - ELNEVEZÉSE
A rúdelemek TÉRBELI ÁLLÁSÁNAK (saját tengelye körüli elfordultságának) beállítására a program a REFERENCIAPONTot használja. Statikailag határozott síkbeli tartón az anyag és a keresztmetszet mellett ennek sincs igazán jelentősége, de alkalmazását a program (épp általánossága okán) FELTÉTLENÜL megkívánja. (A referenciapontnak a tartóelem tengelyvonalán KÍVÜL kell lennie.) A referenciapont valójában a keresztmetszeti síkidom legkisebb inerciájú tengelyének irányát jelöli ki.
ELEMEK: A RÚDELEMEK TÉRBELI HELYZETÉNEK BEÁLLÍTÁSA
ELEMEK: A RÚDELEMEK TÉRBELI HELYZETÉNEK BEÁLLÍTÁSA
Az „üres” geometriai hálózatot a definiált ANYAG(OK) és KERESZTMETSZET(EK) hozzárendelésével tesszük tartószerkezetté. Ezt a „vonalelemek” ikon segítségével rúdelemenként végezhetjük el. (A „vonalelemek” kijelölése után a bal felső sarokban megjelenő ablak a vonalelemek kijelölését-kiválasztását könnyíti meg: választhatjuk az összeset, alkalmazhatunk kijelölő ablakot, és visszaváltoztathatunk már kijelölt elemcsoportot is.) A kiválasztott elemhez a program ANYAGot, KERESZTMETSZETet és RÚDVÉGI KAPCSOLATI MEREVSÉGeket rendel. (Rúdjaink mindkét végét teljesen befogottnak tekintsük, a támaszok kialakítását NEM itt kell meghatározni!)
ELEMEK: A RÚDELEMEK ANYAGÁNAK-SZELVÉNYÉNEK DEFINIÁLÁSA I.
ELEMEK: A RÚDELEMEK ANYAGÁNAK-SZELVÉNYÉNEK DEFINIÁLÁSA II.
ELEMEK: A RÚDELEMEK ANYAGÁNAK-SZELVÉNYÉNEK DEFINIÁLÁSA III.
ELEMEK: A RÚDELEMEK ANYAGÁNAK-SZELVÉNYÉNEK DEFINIÁLÁSA IV.
A program BÁRMELY csomópontban megengedi a megtámasztást, azaz a pont elmozdulásainak KORLÁTOZÁSÁT. Alapállapotban ez (gyakorlatilag) végtelen merev, de a rugóállandó mindhárom tengely irányában és mindhárom tengely körül módosítható.
ELEMEK: A MEGTÁMASZTÁSOK DEFINIÁLÁSA I.
ELEMEK: A MEGTÁMASZTÁSOK DEFINIÁLÁSA II.
ELEMEK: A MEGTÁMASZTÁSOK DEFINIÁLÁSA III.
TERHEK: A CSOMÓPONTI TERHEK FELVÉTELE
TERHEK: A RÚDELEMEK MEGOSZLÓ TERHEINEK FELVÉTELE I.
TERHEK: A RÚDELEMEK MEGOSZLÓ TERHEINEK FELVÉTELE II.
TERHEK: A RÚDELEMEK MEGOSZLÓ TERHEINEK FELVÉTELE III.
STATIKA: A TÁMASZ- ÉS BELSŐERŐK ÉS AZ ALAKVÁLTOZÁSOK SZÁMÍTÁSA
STATIKA: A TÁMASZOKRA JUTÓ (KIEGYENSÚLYOZANDÓ) ERŐK
A program a szerkezet EGYENSÚLYI ÁLLAPOTÁHOZ TARTOZÓ, a külső és belső kapcsolatok KINEMATIKAI FELTÉTELEIT is kielégítő IGÉNYBEVÉTELEKET és ELMOZDULÁSOKAT határoz meg. A rúdelem SAJÁT tengelyét a program „x”-szel, az ajánlott terhelési sík és a referenciapont alkalmazása esetén a nyíróerő irányát „z”-vel, a nyomaték tengelyét „y”-nal jelöli. Az értékek megjelenítését az „ST1” felirattól balra lévő ikonban kérhetjük.
STATIKA: A NORMÁLERŐK
STATIKA: A NYÍRÓERŐK
STATIKA: A NYOMATÉKOK
STATIKA: A KERESZTMETSZETI ELTOLÓDÁSOK
Végül két figyelmeztetés: Ez az Útmutató csak ízelítőt tud(ott) adni a szerkezetszámító programok lehetőségeiről, DE NEM AD(HAT)TA A TUDÁS BIZTONSÁGÁT. ENNEK ELLENÉRE PRÓBÁLGASSÁK, DE ÉRTELMESEN, ÉS KERÜLJÉK EL A BŰVÉSZINAS ÖNTELT KUDARCÁT! AZ EREDMÉNYEKET MINDIG ELLENŐRIZZÉK!!! (a program eredményeit IS: LEHET-E ilyen?) SOSEM a számítógépnek higyjenek, hanem MINDIG A MÉRNÖKI SZEMLÉLETNEK, amelynek elsajátításával épp most küzdenek.