Az aktivációs szint motivációs bázisa Hiányérzet Optimum Komfortérzet Boldogság Szükségle- kielégítés Viselkedés irányítás Stimuláció Unalom örömérzet Alacsony Aktivációs szint Magas

Inger és vágykeltés Magas Aktivációs szint Alacsony Magas Inger bonyolultsága

Inger és vágykeltés Magas Vonzerő inger Alacsony Magas Aktivációs szint

Hedonizmus és inger Magas Örömszerzés Alacsony Magas Inger bonyolultsága

Hedonizmus és komfort Magas Örömszerzés Alacsony Magas Komfort

Hedonizmus és fogyasztás - tudatosság Magas Erős fogyasztói tudat görbe Fogyasztói attitűd torzulás Hedonizmus Gyenge fogyasztói tudat görbe Alacsony Magas Fogyasztás

V. Társadalom és fogyasztási kultúra

Posztszoci. fogyasztói társ. Mennyiség orient. Állami, párt irányítás Divat orientáció Kontroll Gazdasági kontroll Gazdaság Gazdasági környezet Posztszoci. fogyasztói társ. Államszocialista társ. Civil kontroll Civil társadalom Gazdaság Kapitalista piac Divat- orientáció Szabad Média Fogyasztói-tudatosság Polgári jogok Kontroll Gazdasági kontroll Gazdasági környezet Modern Társadalom Posztmodern fogyasztói társ.

Szocialista dönth – Piacgazdasági dönt Torzult piac Orsz.Polit. Dönt. Gazdasági döntéshozatal Gazdasági Politikai Társadalmi környezet Országos Reg. Polit. Dönt. Regionális Szabad piac Helyi Polit. Dönt. Gazdasági döntéshozatal Helyi Szerv. Polit. Dönt. Szervezeti Politikai döntéshozatal

Piac és fogyasztó PIAC Láthatatlan kéz Társadalmi hasznosság A termelő alkalmazkodása PIAC A gazdaság befolyása Befektetői kontroll

Döntéshozatal: erős hatások 1. Pilóta hatás

Döntéshozatal: 2. nemi jelleg

Személyes döntések természete 3. Nyers hús effektus

Társas hatás befolyásoló ereje Döntéshozatal Társas hatás befolyásoló ereje Valóság megkonstruálása

A fogyasztó döntési szabadság paradoxona

VI. Gazdasági etnocentrizmus

SAJÁT VS MÁSIK CSOPORT Saját csoport Másik csoport(ok) Társadalmi környezet Saját csoport Védelem / Biztonság Másik csoport(ok) Verseny / Küzdelem Konfliktus / Fejlődés

Idegen szeretet/gyűlölet Saját csoport Pref. Vonzerő inger Másik csoport Pref. Alacsony Vonzerő inger

Idegen szeretet/gyűlölet Saját csoport Pref. Visszahajlás effektus Gazdasági ellenérdek Másik csoport Pref. Alacsony Gazdasági ellenérdek

Etnocentrikus hűtlenség Elfogadó Gazdasági realitás Ideológiai torzulás Ideológiai realitás Elutasító

VII. Globalizáció és kultúra Individualizmus – Altruizmus Együttműködés – Versengés Agresszió – Mazochizmus Mártíromság - Szadomazochizmus

Feszültség transzformáció Társadalmi feszültség Tömegfeszültség Egyéni feszültség

Globális egyenlőtlenség fejlődése Gyarmatosítás Termelés kihelyezése Kulturális agresszió Iparosodás

Nemzetközi tendenciák Depriváció Elidegenedés Feszültség Kulturális szakadék

Globalizáció? Globalitás Lokális és nemzeti tér

Posztmodern fragmentált identitás

VIII. A tömegjelenségek pszichológiája Tömegjellemzők

Az irigység csoportfogalma Identitás élményen alapul Forrása: Előnytelen összehasonlítás Tehetetlenség Kárvallottság, háttérbe szorulás Anyagiak, személyes tulajdonságok Szerzési vágy (korlátozódása, kielégítetlensége) Hivalkodó fogyasztás

Az irigység, mint csoport (de-)motivácós jelenség Passzivizál Önsorsrontó hatás Negatív irigység Agressziós tendencia Depressziós hatás Pozitív irigység Coping javító mechanizmus Szerzési „ösztön” erősítése Pozitív feedback potenciál – önmegerősítő hatás

Az irigység Magyarországon Demotivációs mechanizmus uralkodó jellege: Viselkedés torzító hatás Alávetettség érzése Tehetetlenség (inercia) Jogtalanság, érdemtelenség, igazságtalanság kifejeződése Düh, harag, gyűlölet beépülése Viselkedésvonás: depresszió, agresszivitás, intolerancia

A pánik: szituatív, hangulati, beszerzési Szituatív – menekülés Közös veszély Dinamikája: rutin cselekvések felmondják a szolgálatot Egyéni érdekek előtérbe kerülése Segítségadás normáinak háttérbe szorulása

A szituatív pánik szakaszai Prekritikus: veszélyérzet kialakulása Hárítás – vagy túlzott szorongás Kritikus: 1. fázis: sokk – túlzott reakciók- bénultság 2. fázis: reakció – menekülés, önzés Posztkritikus: hosszan tartó lelki hatás hárítás „felejtés” félelem az ismétlődéstől

A hangulati pánik Társadalmi jelenség Virtuális tömegben is létrejön Alapja: téves helyzetértelmezés, rémhír terjedés Történelmi kontextus Gazdasági válság Háborús készenlét Bizonytalanság

Beszerzési pánik Valaminek a megszerzésére, visszaszerzésére törekvés A tömeg delokalizált Eredeti cél: (evolúciós) túlélés Másodlagos: birtoklás, biztonság igény

Főbb jellemzői Működési jellemzők: Kialakulás kontextusa: jog háttérbe szorul erkölcsinek látszó magyarázatok – élni kell egyetemlegesség – mindenki ezt teszi Kialakulás kontextusa: Gazdasági , politikai bizonytalanság Hitelét vesztett tömegtájékoztatás Kiszámíthatatlanság érzése

Szórakozó tömeg Cél: hétköznapok monotóniáját megtörni Régen: Ciklikusan visszatérő Ma: életformává váló, nemzedéki szubkultúrákat termető Részjelensége: rajongás

A szórakozó tömegviselkedés indítékai Ingeréhség Monotonia ellen Feszültség transzfromáció -Élménykeresés Identitás hiány Szórakoztató ipar azonosulási táryakat kínál Identitás kategóriát nyújt (pl. diszkós, rocker) Speciális esetekben: sütkérezés

Áhitatos tömeg Közös vonásaik: Erkölcsi töltés Önkéntesség Erőszakmentesség Szolidaritás Spontán egymáshoz fordulás

Demonstráló tömeg Politikai-gazdasági konfliktusok szülötte Cél: követelés, tiltakozás, nyilvánossá tétel

Kommunikációs tömegjelenségek Rémhír – a valódi hír halála Információ hiányra/igényre épül Dramatizál Tartalmaz közös tudást (hihető) Érzelmeket kelt – fantáziálásra indít Szorongások-vágyak hordozói Megdolgozza a talajt 2. Érzelmileg motivál 3. Aktivizál

Pletyka Evolúciós kohéziós mechanizmus Tartalma: titok-élmény Célja: Szórakozás (passtime) Projekció Irigység csökkentés Jó benyomás keltés (jól informáltság látszata) Közösségi kohézió termetés

Társadalmi cselekvésmodell torzulások Közlegelő tragédiája Hiányzó hős csapdája Licit-csapda Fél-feudális kora-kapitalizmus Etatista demokrácia Együttműködés – versengés Altruizmus – individualizmus Kapitalizmus – (civil) demokrácia Polgári demokrácia liberális kapitalizmus

Személyiség-befolyásolhatóság koronként Szabadság korlátozása Szabadság kiteljesedése N L 4. XXI. 1. XVIII 2. XIX 3. XX. Kívülről irányított személyiség Tradicionális személyiség Belülről vezérelt személyiség Tradicionális elvárások Tömegmanipulációs irányítás

Reklámelméletek Reklám-manipulációs eljárások: 4. sz 1. sz 3. sz 2. sz 1920 1946 1960 1980 1990 2000 Reklám-manipulációs eljárások: 1. sz: behaviorista reklám 2. sz: mechanisztikus reklám 3. sz: pszichoanalízis tükröződése 4. sz: kognitív reklám

Információ és reklámfogyasztás egyenlőtlenségi háromszöge 5% 10% Társ 30% Társ 45% Társ 10% Periféria Alsó Alsó- közép Közép Elit Bulvár-pl TV-R Napilap Internet Szervezeti info

Attitűdök Viselkedési szándék Viselkedés ATTITŰD Érzelmi reakció Kogníció

Befolyásolási stratégiák Befolyásolás - Kondicionálás Meggyőzés Rábeszélés Kényszer Manipuláció Tömegmanipuláció: propaganda – demagógia Hazugság Tömeg- és virtuális tömeghatások

Egyensúlyelmélet Egyensúlyra törekvés Z Z X W Y X Y

Egyensúly mint manipuláció X párt és szavazói Y oldal és szavazói Z párt és szavazói

Egyensúly mint manipuláció X párt és szavazói Y párt és szavazói Z párt és szavazói

Kognitív disszonancia-elmélet Feszültség Nézetek Tettek

Attribúció elmélet: 1. Attribúciós alaphiba Megfigyelt belső tulajdonsága

2. Cselekvő-megfigyelő eltérés Megfigyelő – megfigyelt jelleme Cselekvő - szituáció

3. Önmagunk javát szolgáló torzítás Szituáció disztinktivitása Belső jellemzők - konzisztencia

A hazugság Preformált Spontán Válaszadási készség Valami-akármi Ál- együttműködés Kooperálás Preformált Spontán Konfabuláció

Társas facilitáció Társas facilitáció RUTIN KOMPLEX Teljesítmény/hiba: Egyedül : 51 % 3 % 59% 23% Társas versenyben: 79 % 9 % 62% 36% Egyedül+közönség: 74 % 14 % 29% 50% Közönség+társas verseny: 93% 7% 68% 55% A százalékos adatok 100 mérhető teljesítményérték ill. hibapont viszonyában értendők.