A Strukturális Alapok működése A regionális politika céljai és alapelvei A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap feladatai Közösségi Kezdeményezések; előcsatlakozási alapok feladatai SA és KA költségvetésének értékelése Ponácz György Márk SAKK-tréner Győr 2005. november 9. A prezentáció készítéséhez felhasznált anyag szerzője: Pálinkás Péter, SZIE Gazdasági Integrációs Tanszék

A regionális politika célja és alapelvei Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Koncentráció: A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Partnerség: A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Programozás: A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében. 1989-től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3-6 éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Addicionalitás: Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika további alapelvei: Szubszidiaritás: A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”) Decentralizáció: A döntéseket a központokból (centrumokból) alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.

Strukturális Alapok 4 Strukturális Alap létezik: (Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF) Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE, FIFG)

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) /1975/ Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/ Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/ Kohéziós Alap /1993/

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével. Az alap 1975-ben kezdte meg működését. Az alap feladatai: Új munkalehetőségek teremtése, illetve a meglévők megtartása. Az infrastruktúra fejlesztése.

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Az alap feladatai: A helyi fejlődés elősegítése. Oktatás, egészségügy finanszírozása. Helyi kutatás és technológiai fejlesztés előmozdítása. Környezetvédelem elősegítése.

Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által. Az alap 1960-ban kezdte meg működését.

Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Az alap feladatai: Szakképzés. Indítóképzés. Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci változásokhoz. Egyenlő esélyek megteremtése. Oktatás, tanárképzés.

Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Célja: A mezőgazdasági struktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása. Az alap 1962-ben kezdte meg működését.

Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Az alap feladatai: Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése. Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés. Talajjavítás, öntözés, csatornázás. Infrastruktúra, turizmus, kézművesipar fejlesztése. Kutatás és fejlesztés.

Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Célja: a halászati szektor életképes vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül. Az alap 1993-ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére.

Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Az alap feladatai: A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése. A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése. A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása.

Strukturális Alapok A Strukturális Alapok szétosztása: Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.

A Strukturális Alapok 3 célkitűzése I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.

Strukturális Alapok költségvetése A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk (2000-2006): I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9 Mrd €, az Alapok 69,7%-a. II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22,5 Mrd €, az Alapok 11,5%-a. III. Célkitűzés: ESZA. 24,05 Mrd €, az Alapok 12,3%-a. Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a 2000-2006 közötti időszakban.

Közösségi Kezdeményezések Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5%-a jut 2000-2006 között az alábbi 4 programra: INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA). LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).

Közösségi Kezdeményezések EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA). URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA). A Közösségi Kezdeményezésekben ’93-tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást. Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.

Előcsatlakozási Alapok PHARE program: Feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. 1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

Előcsatlakozási Alapok ISPA program: Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.

Előcsatlakozási Alapok SAPARD program: Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése. Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.

Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani A 2000-2006-os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.

Kohéziós Alap A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

A SA és KA költségvetésének értékelése 1989-1993: 63 milliárd ECU 1994-1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap 2000-2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap az EU GDP-jének 0,46%-a  „áldozatvállalás” kérdése

Pénzügyi adatok A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon)   2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Strukturális Alapok 29 430 28 840 28 250 27 670 27 080 26 660 Kohéziós Alap 2 615 2 515 2 510 Összesen 32 045 31 455 30 865 30 285 29 595 29 170

Köszönöm a figyelmet!