Mobbing

A mobbing fogalma Konfliktus vs. Mobbing A pszichoterror olyan konfliktus, melynek során az egyén a szervezeten belül folyamatos, szervezett, rosszindulatú támadásoknak, zaklatásoknak, molesztálásoknak van kitéve bármely csoportosulás által. Konfliktus vs. Mobbing A mobbingnak csak káros következményei vannak Konfliktus: építi a szervezeti kultúrát, csoportdinamikát A mobbing negatív hatást gyakorol az egyéni teljesítményre az egyén pszichéjére

A mobbing és következményei A pszichoterror következményei: Csökkenti a termelékenységet Csökkenti az erőfeszítés mértékét Csökkenti az elégedettséget és elkötelezettséget Növeli a stresszt Erősíti a kilépési szándékot

Jellemző inzultuscsoportok – 1. Megnyilvánulási formái Egyén magatartásával kapcsolatos inzultusok Járás, beszéd, szokások nevetségessé tevése Magánéletet kritizáló támadások Biztatás szakorvos felkeresésére Politikai, vallási, stb. meggyőződéssel való bántás Kommunikációval kapcsolatos inzultusok Állandó félbeszakítás Egyénnel való kommunikáció teljes hiánya Beszéd megtiltása Szándékosan hangos kiabálás

Jellemző inzultuscsoportok – 2. Megnyilvánulási formái Munkával kapcsolatos inzultusok Az egyén térbeli elszigetelése Önálló munkavégzés lehetőségének hiánya Feladat hiánya, értelmetlen munka Lehetetlen, megalázó, egészségkárosító munka Konkrét fenyegetések, kényszerítések Fizikai erőszak, bántalmazás Írásbeli fenyegetés Tiltott cselekvésre való kényszerítés Szexuális zaklatás

A mobbing jellemzői Hogyan válik a konfliktus mobbinggá? Vezetés hibájából fakad A konfliktus elmérgesedik Pszichoszociális problémák A pszichoterror jellegzetességei Fizikai dolgozóknál 4x gyakrabban jelenik meg A nemek között nincs különbség A fiatal korosztály ritkábban válik áldozattá Jellemző az azonos munkakörből érkező támadás Férfiak ffi-t, nő nőt bántalmaz jellemzően 55%-ban vertikális, 45%-ban horizontális

Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 1. Konfliktusok Személyes sérelemből válik konfliktus Megnyilvánulásai: szemtelenkedés, pletyka, kritizálás, feladatok gyakori változtatása Ellenséges légkör kialakítása Pszichoterror eszközök kiválasztása Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából

Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 2. Pszichoterror A munkatársak „elnézik” a cselekményt A vezető feladatvégzésében csődöt mond A védekezés egyre kevésbé hatékony Eü-i következmények: stresszbetegségek, depresszió A mobbing elsősorban nem a személy magatartásától, hanem a vezetői kompetencia hiányából ered Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából

Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 3. Jogsértések Törekvés az egyén eltávolítására, mert a vezető Nem lát már megoldást Fél a jelenlegi állapot romlásától Az egyén kilép a szervezetből Pszichikus állapot krónikusabbá válik Az egyén küzd a bennmaradásért Pszichoterror eszközei durvulnak, időben elnyúló Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából

Kilépés a munka világából A mobbing folyamata – 4. Kikerülés a munka világából A pszichoterror következményeként az esetek kb. felében az érintett teljesen kikerül a munka világából. A pszichés gyógyulást követően is valószínűtlen egy új munkahely keresése. Konfliktusok Pszichoterror Jogsértések Kilépés a munka világából

A pszichoterror típusai Kollégák közötti támadások Beilleszkedésre kényszerítés Személyes ellenszenv Szórakozásból való kipécézés Tolerancia hiánya Vezető beosztott elleni támadása A vezető agresszív, lekezelő, önállóságot csorbít Vezetési, irányítási hiányosságok Vezető elleni támadások Közös vélemény: alkalmatlan a vezető Általában sikeres a mobbing e fajtája

Mobbing-ellenes intézkedések – 1. A mobbing jelenségének egyértelmű negatív következményei vannak mind szervezeti, mind az egyén szempontjából. Fontos a vezetők képzése A vezető ismerje fel és kezelje a jelenséget. Az intézkedési módszerek: Rizikómenedzsment Korai beavatkozás Utólagos rehabilitáció

Mobbing-ellenes intézkedések – 2. Rizikómenedzsment 1. fázis: Veszteségforrások azonosítása Termelési folyamat zavarai, Döntési folyamat zavarai, Kommunikációs nehézségek, Kreativitás, motiváció csökkenése, Egyre gyakoribb konfliktusok. 2. fázis: Megelőző intézkedések Olyan belső klíma kialakítása, ahol ritkább a súlyosabb konfliktus, a stressz és az azt kiváltó betegség

Mobbing-ellenes intézkedések – 3. Korai beavatkozás Vezető konfliktusrendezési képessége Alkalmazottak oktatása (tréningek, filmek) Optimális esetben a kettőt együtt alkalmazzák Utólagos rehabilitáció A krónikus pszichés állapot többnyire klinikai kezelést igényel A kezelés és újrafoglalkoztatás nem csupán jószándék, de etikai szempont is kell legyen

A mobbing egyszerűsített modellje Pszichoterror-változók Inzultusok fajtái, azok gyakorisága Inzultusok időtartama, a mobbing lefolyása Előzmény-változók Gazdasági helyzet Szervezeti jellemzők, munkatartalom Egyéni jellemzők, interperszonális kapcsolatok Következmény-változók Egészségügyi panaszok Teljesítménymutatók, a munka hatékonysága Rehabilitációs költségek

Inzultusok és egészségügyi tünetek Az inzultusok által kiváltott tünet-csoportok, és jellemző megjelenésük Bizonytalanná válás Lehangoltság, közömbösség, ingerlékenység, nyugtalanság Pszichoszomatikus hatások Gyomorpanasz, rémálmok, étvágytalanság, hányinger Stresszhormonok hatása Izzadás, szájszárazság, szédülés Hosszantartó stressz Hát-, nyak-, izomfájás Különböző alvászavarok Álmatlanság, éjszakai felriadás, korai ébredés

Hazai kutatás tapasztalatai – 1.* Fegyveres testület % Banki ügyintézők Önkorm. dolgozók MÁV dolgozók Munkát kritizáló támadások 36 Munkáját kritizáló támadások 20 Kibeszélték a háta mögött 17 Burkolt gyanúsítások 32 Hangos kiabálás 12 16 Értelmetlen munka 31 Véleményki-fejtés gátlása 27 Méltóságot sértő munka 25 Valótlanság terjesztése 24 Mindig más munka 15 21 Lehetetlen munkafeladat 10 14 Képességtől elmaradó munka 18 *Forrás: Kaucsek-Simon (1995): Psychoterror and "risk management" in Hungary

Hazai kutatás tapasztalatai – 2. Néhány megállapítás A pszichoterror mértéke és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésének mértéke között szoros kapcsolat áll fent A pszichoterror gyakorisága közelít a fejlett országokban tapasztalható arányokhoz Az inzultusok említési gyakorisága a fegyveres erőknél dolgozók esetében volt a legmagasabb A tünet-előfordulási mutató az önkormányzati dolgozóknál volt a legalacsonyabb Az áldozatok száma és az inzultusok előfordulási gyakorisága között nem egyértelmű az összefüggés (pl. fegyveres erők alkalmazottai)

Köszönöm a figyelmet!