Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA 2011. NOVEMBER 5. LMP_IN101K3
TARTALOM Inklúzió – integráció Rendszerszemlélet Kompetenciák Megváltozott pedagógusszerepek - együttműködés
ÚJ TRENDEK a nemzetközi és hazai pedagógia elméletében és gyakorlatában (integráció-inklúzió) Dokumentum az inkluzív (befogadó) iskolai oktatásról (kiemelések) (1994. UNESCO Spanyolország) Az inklúzió az oktatásban emberi jog. Minden gyermeknek egyformán értékes és azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív. Az integrált oktatás az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet és kialakulhasson a befogadó társadalom. A tanulási nehézségekkel és fogyatékos emberek teljes integrációja feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inkluzív oktatásban. Az esélyegyenlőség megteremtésének pedagógiai megközelítésében a két leggyakrabban használt fogalom az integráció és az inklúzió.
GYERMEKEK A KÖZOKTATÁSBAN Tanulási nehézségekkel küzdők Tanulásban akadályozottak Kivételes képességűek HH Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők
SNI – OECD definíció OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) statisztikai célból határozta meg az alábbi kategóriákat: A: súlyos képességzavarok (disabilities): orvosi vizsgálatokkal kimutatható organikus patológiás (szenzoros, motoros vagy egyéb neurológiai) eltérések B: nehézségek (difficulties): viselkedési, emocionális rendellenességek, specifikus tanulási nehézségek C: hátrányok (disadvantages): szociális, kulturális, nyelvi hátrányok D: tehetségek (abilities): átlagos értéket meghaladó képességek, teljesítmények
ÚJ TRENDEK A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI PEDAGÓGIA ELMÉLETÉBEN ÉS GYAKORLATÁBAN (integráció-inklúzió) „Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.” (Illyés S., 2000) Az inklúzió (befogadás) fogalma: „Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” (Sebba, 1996)
PARADIGMAVÁLTÁS A PEDAGÓGIÁBAN INTEGRÁCIÓ - INKLÚZIÓ Az integráció - a fogadás, az inklúzió – a befogadás kifejezésekkel értelmezhető. Fogadó iskolában: a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van különleges igényeit nem veszik figyelembe beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) iskola: oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Csányi Yvonne: Az együttnevelés fontosabb tényezői, feltételei. Budapest, 2001. Potts, P. [ed.] (2003), Birmingham
MIBEN MÁS AZ INKLUZÍV PEDAGÓGIA? Az inkluzív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek nevelési eszményeinek egyenértékűsége. Az integratív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelése. Az inkluzív pedagógia alkalmazása figyelembe veszi a teljes oktatási rendszer elemeit, vizsgálja a kapcsolatrendszer összefüggéseit. Ilyen értelmezésben a tanulási nehézségeket a feladatok, a tevékenységek, az osztályban lévő körülmények stb. együttesével jellemzik. Kiemeli a tanárok felelősségét, az együttműködés szükségességét, és módszertani kultúrájuk újragondolását. European Agency – 2008.
MILYEN A JÓ INKLÚZIÓ? A gyermekek jól érzik magukat, megerősödik önbecsülésük, sikeresen tanulnak és fejlődnek; Megvalósul az egyén tanulását akadályozó problémák feltárása; Adekvát pedagógiai, oktatásszervezési és eszköztámogatási válaszok születnek; A befogadás és kölcsönös segítőkészség értékei uralkodnak; A pedagógusok rendelkeznek pedagógiai módszertani felkészültséggel; A célok és az elvárások alkalmazkodnak a gyermekek tanulási lehetőségeihez és szükségleteihez; Nincs kirekesztés, kizárás a tanulásból, a tanulócsoportok és iskolák életéből; Az SNI gyermekek és az őket nevelő pedagógusok számára hozzáférhető a pedagógiai szakmai támogatás biztosítása; A szülők aktív bevonása partneri viszony kialakítása.
A SIKERES INKLÚZIÓ FELTÉTELEI Tanári attitűdök: szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége A tanárok szakmai hozzáértése: gazdag módszertani repertoár, megfelelő segédanyagok és idő a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet óvodán, iskolákon belül és kívül: intézményvezető, helyi irányítás, helyi közösségek, kormány, szakmai szervezetek részéről Egyértelmű kormányzati politika és ennek megfelelő finanszírozási rendszer
MEGOLDANDÓ FELADATOK Valamennyi képzési rendszerben az integrált/inkluzív képzési formák meghonosítása. Az integrált/inkluzív oktatási formák elterjesztése a pedagógusok felsőfokú képzési intézményeiben is. A pedagógusképzésben, a továbbképzésekben, a megfelelő kompetenciák kialakítása. Növelni és fejleszteni az SNI-s fiatalok eddig kidolgozott képzési programjainak, az interaktív tananyagoknak és tankönyveknek a számát. Javítani kell az SNI-s személyek hozzáférését, részvételi arányukat a felsőoktatásban. Bővíteni az SNI-s fiatalok által tanulható szakmák körét.
SZÜKSÉGES VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK A FEJLESZTÉSRE SZORULÓ ÉS A KÜLÖNLEGES GONDOZÁSRA SZORULÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSÉBEN: SNI körének meghatározása (OECD) Különleges gondozás tágabb körébe tartozók ellátásának megszervezése A szűrések megszervezése A diagnózis és a fejlesztési irányok kérdésköre Az ellátás kereteinek és tartalmának meghatározása
A VÁLTOZÁS MEGTERVEZÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK OBJEKTÍV TÉNYEZŐK SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK Az iskola épülete, színterei A nevelőtestület szemlélete A tanterem berendezése Az adott pedagógus személyiség Speciális taneszközök Speciális módszerek Hagyományos taneszközök Alkalmazott tanterv, tananyag Gyógyászati segédeszközök A gyógypedagógus Az osztály létszáma A csoport- és osztálytársak A tanuló adottságai, személyisége és képességei A tanuló családja, szociokulturális háttere
RENDSZERSZEMLÉLETŰ HUMÁNÖKOLÓGIAI MODELL A PEDAGÓGIÁBAN a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez. (Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)
A HUMÁNÖKOLÓGIAI RENDSZER SZINTJEI A gyermek fizikai-biológiai állapota A gyermek intrapszichés szintje A gyermek interperszonális kapcsolatai A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. A gyermek lakóhelyi környezete A gyermek kultúrája, mint identitás A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések
ÖKOLÓGIAI MODELL
A HUMÁNÖKOLÓGIA MODELLRE ÉPÍTHETŐ FEJLESZTÉSI SÉMA
A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSEI a társadalmi szükségletek - a hasznosság oldaláról; a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. Az Európai Referencia Keretrendszerben definiált kulcskompetencia Az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége. Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Elemei: ismeret, készség, attitűd. Tehát: A kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik, amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére.
A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS CÉLJA az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.”
FEJLESZTÉSEK A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉSEK ELINDÍTÁSÁRA (NFT) Az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. Célkitűzés: A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci esélyeket.
KULCSKOMPETENCIA tudás + képességek + attitűdök alkalmazás ismeretek A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretbe ágyazott képességfejlesztés ismeretátadás túlméretezett tananyag reális tananyagmennyiség pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú, differenciált módszertan tevékeny tanulói magatartás passzív tanulói magatartás
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005 KULCSKOMPETENCIÁK NEMZETI ALAPTANTRV KULCSKOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005 1. Anyanyelven folytatott 1. Anyanyelvi kommunikáció kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és 3. Matematikai kompetencia alapvető kompetenciák a természet- és 4. Természettudományos komp. műszaki tudományok terén 4.Digitális kompetencia 5. Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása 6. A hatékony, önálló tanulás 6. Interperszonális, interkulturális, 7. Szociális és állampolgári szociális és állampolgári kompetencia kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség 9. Esztétikai-művészeti tuda- tosság és kifejezőképesség
A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője Hagyományos program Kompetencia alapú program Mire alapoz? A tartalomra A kompetenciára Célkitűzései Általánosak Specifikusak Mi áll a középpontban? A tanítás A tanulás Milyen orientációjú? Elméletorientált Gyakorlatorientált Milyen haladásra készül? Csoportos Egyéni Mire tervez? Időegységre Teljesítményre Értékelése Általános szempontú Teljesítmény szempontú
MI SEGÍTHET KIALAKÍTANI A GYERMEKBEN A KOMPETENCIA ÉRZÉSÉT? Optimális kapcsolat Lehessen mindenki önmaga Önbizalom Reális elvárások Iskolán kívüli környezet
MILYEN A JÓ KAPCSOLAT? Megfelelő interakció, aktív párbeszéd Gyerekek igényeinek, kívánságainak, érdeklődésének felismerése Véleményük meghallgatása Közös munka, egymás segítése, elismerése „Személyes szinten” kölcsönös tisztelet és bizalom
LEHESSEN MINDENKI ÖNMAGA! Tekintsünk mindenkit önmagának, fogadjuk el a természetes különbségeket! Adjunk időt a gondolkodásra, elmélkedésre! Dolgozzunk az egész osztállyal, interaktívan kis csoporttal, és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. Diákok önbizalmának, önbecsülésének erősítése.
FEJLESZTENDŐ KÉPESSÉGTERÜLETEK Kognitív képességek Kommunikációs képességek Szociális képességek Motoros képességek Kreatív képességek Orientációs képességek
A PEDAGÓGUS ELVÁRÁSAI Elvárásaink legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! Az elvárásainkat tegyük egyértelművé! Fontos szerepe van a módszereknek, az értékelésnek, és az osztályszervezésnek.
PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE Módszertani kultúra fejlesztése a kompetencia alapú oktatásra: Tanórai differenciálás, Kooperatív tanulás, Projekt pedagógia, Alternatív pedagógiák, Drámapedagógia, Hatékony tanulói megismerési technikák, Szöveges értékelés Multikulturális tartalmak, Óvoda – iskola átmenet, Szakmai önismeret.
A TANÁRI SZEREP ÁTALAKULÁSA Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. A mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, a diákok partnerévé válik. A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a honismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot.
MIRE KÉSZÍT FEL A TANÁRKÉPZÉS? AZ ELSAJÁTÍTANDÓ TANÁRI KOMPETENCIÁK A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre
KOMPETENCIÁK A TANÁRKÉPZÉSBEN TUDÁS ÖSSZEFÜGGŐ RENDSZERE KÉPESSÉGEK NÉZETEK, ATTITŰDÖK A képzés várható eredménye: a kompetenciák mérhető, értékelhető formái, elemei osztálytermi tevékenységben, tanítási helyzetben megjelenő: DÖNTÉSEK SZTENDERDEK INDIKÁTOROK
SZEMLÉLETVÁLTÁS A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN Szelekciót kiszolgáló diagnosztika helyett fejlesztésorientált diagnosztika Képezhetetlenség helyett súlyosan akadályozottak képezhetősége Szegregáció helyett integráció/inklúzió Egységes csoportok, tantervek helyett heterogén csoportok, individuális alkalmazkodás Iskolára korlátozódó oktatása helyett életkori határok tágulása Tömegintézmények helyett tanuló- és lakóközösségek Intézmények helyett családi háttér
A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SORÁN Kiemelések az Irányelvből: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására; segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést végez.
A TÖBBSÉGI PEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Kiemelések az Irányelvből: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti pedagógiai munkájába; alternatívákat keres egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai munkájába.
MIRE VAN SZÜKSÉG? Befogadó szemlélet Elfogadó attitűd Szakmai együttműködés Professzionális szakértelem
INKLÚZIÓS INDEX – BEFOGADÓ ISKOLA A befogadó pedagógiai PROGRAM megalkotása GYAKORLATÁNAK megszervezése A befogadó iskola mindennapi a befogadó SZEMLÉLET kialakítása
FELHASZNÁLT IRODALOM: Szakmai vezető: Kapcsáné Németi Júlia: ADAPTÁCIÓS KÉZIKÖNYV – Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008. Dr. Csányi Yvonne – Fótiné Hoffmann Éva – Kereszty Zsuzsa – Nagyné Dr. Kovács Ildikó – Willumsen, John (szerk.): INKLÚZIÓS TANTERV ÉS ÚTMUTATÓ a magyarországi pedagógusképzés számára – Oktatási segédanyag. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009. Némethné Tóth Ágnes: TANÁRI ATTITŰDÖK ÉS INKLUZÍV NEVELÉS –– Magyar Pedagógia 109.évf. 2.szám 105-120 (2009) KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária (alkotószerk.): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához. Budapest, Educatio,SuliNova, 2008.
(Szent-Györgyi Albert) „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)
Köszönöm a figyelmet! estefan@ektf.hu