Hazánk állatai Belépés

Előszó

Használat Ugrás az első diára Vissza Súgó Főmenü Előre Ugrás az utolsó diára Fontos kezelési útmutatás: A felületen a képernyőről való vezérlés – a véletlenszerűen előrehaladáskiküszöbölése miatt - nem lehetséges. Ha tovább kívánunk lépni a tananyagrészekben, akkor használjuk.a Page Down billentyűt, az egéren a görgetőt, valamint az akciógombokat és a hiper-hivatkozásokat.

A foglalkozások tagozódása Tartalom és tevékenységek Cél Tartalmi leírás Követelmények Tartalom és tevékenységek Erdei állatok Mezei állatok Vízi állatok Egyéb Fogalmak Irodalom Illusztrációjegyzék

Cél A magyar állatvilág sokszínűségének bemutatása, az állatok megismertetése és megszerettetése az emberekkel.

Követelmények kompetenciák Az állatok táplálkozásának életterének, megismerése ezen ismeretek elsajátítása. Az élővilág megismerése. A a fajok felismerése azonítása szaporodásuk .

Rövid tartalmi leírás A tananyag a magyar állatvilág állatait tartalmazza, úgy mint vaddisznó őz vadkacsa keszeg stb… Ezek élőhelyeik szerint vannak tagolva lásd erdei, vízi, mezei állatok. Mindegyik állat leírásában szerepel egy azt ábrázoló fotó, továbbá táplálkozása latin neve és szaporodása.

Motiváció A tanuló megtanulhatja a fajok jellegzetes szokásait viselkedésüket Továbbá megismerheti őket a képek által Megtanulja behatárolni őket az állatvilágban

Erdei állatok Mezei állatok Vízi állatok

A szarvasbika Legfeltűnőbb jellegzetessége az agancsa. Rendszertan Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Rend: Párosujjú patások Alrend: Kérődzők Család: Szarvasfélék A szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét is bikának, nőstényét tehénnek, kicsinyét pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika Legfeltűnőbb jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa,a többi szarvasfajnál csak a bikának.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Rend: Párosujjú patások Alrend: Kérődzők Család: Szarvasfélék A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas vagy dámvad betelepítéssel került a régióba, aminek pontos időpontja vitatott.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Rend: Párosujjú patások Alrend: Kérődzők Család: Szarvasfélék Az őz Magyarország teljes területén előfordul. Az alföldi területeken a jelenlegi sűrűséget a hatvanas évek második felében és a hetvenes években érte el. Korábban inkább a domb- és hegyvidéki, erdősültebb területeken éltek nagyobb állományai.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Rend: Párosujjú patások Alrend: Kérődzők Család: Szarvasfélék Az őz elterjedési területének egészét tekintve mintegy 1000 növényfajt fogyaszt. A táplálékfajok mintegy 25%-a fás szárú, 55%-a kétszikűekből és 15%-a egyszikűekből tevődik össze. Az északi és alpesi területeken a gombák és zuzmók fogyasztását is leírták.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Rend: Párosujjú patások Alrend: Kérődzők Család: Disznófélék Testhossza 110-155 centiméter, farka vékony, 15-20 cm hosszú, az erős kanok marmagassága 1 méter is lehet, tömege 50-190 kilogramm (kanok) és 35-160 kg (kocák). Kárpátokban például elérhetik a 350 kg-ot is.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Rend: Párosujjú patások Alrend: Kérődzők Család: Disznófélék A vaddisznó családi közösségekben, csapatokban jár, ezt kondának nevezzük. A csapat magját az öreg koca jelenti, a süldőkkel és a malacokkal. A kondához lazán vagy szorosabban kötődve további állatok is csatlakozhatnak. Gyakran az előző évi fiatalok is a közösségben maradnak, amíg ivarérettekké nem válnak.

Rendszertan Törzs: Gerincesek Osztály: Madarak Rend: Lúdnyakúak Alrend: Récefélék Család: Réceformák Testhossza 50-65 centiméter, szárnyfesztávolsága 81-98 centiméter, testtömege 750-1450 gramm, a tojó egy kicsit kisebb és könnyebb mint hím. A gácsér feje zöld, nyakán fehér gallér van, melle bíborbarna, oldala és hasa világosszürke. A fehér farok közepén fekete, visszahajló tollai vannak.

Rendszertan Törzs: Gerincesek Osztály: Madarak Rend: Lúdnyakúak Alrend: Récefélék Család: Réceformák Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Nem tud teljesen a víz alá bukni, ezért a madár hátsó része kiemelkedik a vízből. Az állomány egy része áttelel, másik része vonuló. Vadászható vízivad.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Nyúlalakúak Alrend: - Család: Nyúlfélék Minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti. Tavasszal a fiatal vetésben tartózkodik és ezt eszi. Később lóherét és a lucernát keresi fel, aratás után a kukorica-, burgonya- és répaföldekre vonul, majd később a fiatal őszi vetéseket és káposztáskerteket látogatja.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Nyúlalakúak Alrend: - Család: Nyúlfélék Télen, ha nagy a hó, behúzódik a kertek és a szérűk környékére és ilyenkor a gyümölcsösökben, faiskolákban, csemetekertekben rágásával hatalmas károkat tehet. A párzási időszakukat bagzásnak hívják, általában március-áprilisra esik. A nőstény évente 2-3-szor ellik. Az utódok a szabadban születnek.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. Nemcsak száraz, hanem mocsaras réteken is előfordulhat. Leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él. Ősszel a gúlákba rakott kukoricaszárak, illetve a gabonakeresztek alatt sok pockot lehet találni. Télen behúzódhat a házakba, istállókba is.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék A hörcsög zömök testű rágcsáló. Testhossza 24-28 cm, amelyből a farok 3-6 cm. Testtömege 200-350 gramm között mozog. Feje világosbarna, sötétebb sárgás és fehér sávokkal. Háta sárgásbarna, hasa fekete. Néha előfordulhatnak fekete vagy fehér példányok is. A hörcsög alkonyatkor és éjszaka aktív. Túlszaporodása idején azonban nappal is megfigyelhető.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék A hörcsög zömök testű rágcsáló. Testhossza 24-28 cm, amelyből a farok 3-6 cm. Testtömege 200-350 gramm között mozog. Feje világosbarna, sötétebb sárgás és fehér sávokkal. Háta sárgásbarna, hasa fekete. Néha előfordulhatnak fekete vagy fehér példányok is.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék A hörcsög zömök testű rágcsáló. Testhossza 24-28 cm, amelyből a farok 3-6 cm. Testtömege 200-350 gramm között mozog. Feje világosbarna, sötétebb sárgás és fehér sávokkal. Háta sárgásbarna, hasa fekete. Néha előfordulhatnak fekete vagy fehér példányok is.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy égérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak. Egy-egy égérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két hónap alatt már ivarérettek.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Rendkívül kártékony; hazai megfigyelések szerint tógazdaságainkban is sok halat pusztít. Ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz (búvóhelyükhöz, és szagjelzéseikkel ellátott útvonalaikhoz). Az ezekre az útvonalakra kihelyezett méreggel van esély az ellenük való küzdelemben.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Igen szapora faj. Nagyon korán, 8 hetes korukban ivaréretté válnak. A patkányok peteérési ciklusa rövid, mindössze 5 nap. A vemhességi idő 21-23 nap, egy kifejlett nőstény 1-23 utódot is világra hozhat, az átlagos alomméret 9-11 kölyök. Az újszülött patkányok teljesen tehetetlenek -csupaszok, süketek, szemrésük zárt- de rohamosan fejlődnek.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: - Alrend: - Család: - "Pisztráng (állat, Slamo fario L.), a nyílt hólyagú halak rendjének lazacfélék családjába tartozó halfaj. Teste rövid, oldalt összenyomott, orra rövid, elmetszett. Ekecsontja rövid, háromszögletű, 3-4 foggal hátulsó szegélyén, míg nyelén erős fogak kettős sorával. Háta olajzöld; oldalai sárgás zöldek, fekete és narancsporos, néha kékes színnel szegett foltokkal.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Hátúszója legtöbbször olajzöld; páros úszói és álfelúszója borsárgák, gyakran feketével festtettek. Színe különben igen változatos. Megnő 1 m. hosszura és 25 kg. súlyosra is. Európában mindenütt otthonos, hegyi és havasi folyóvizeinknek és hideg tavainknak legbecsesebb hala. Nem vándorol és októbertől januárig ívik. Ikrái számára kis gödröket váj s a termékenyítés után azokat befödi.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Pontyalakúak Alrend: - Család: Pontyfélék Testhossza 40-50 centiméter, de a 75 centimétert is elérheti. Átlagos testsúlya 1 kilogramm. Teste lapos és igen magas. Színe a hátán zöldesszürke, oldala csillogóan ezüstös, hasa fehér. 3-4 éves korában válik ivaréretté. Április végétől június végéig a csendesebb vizű, sekélyebb öblökben vagy elárasztott réteken ívik. 100-300 000 ikrát rak le.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Pontyalakúak Alrend: - Család: Pontyfélék Színezetéről általánosan elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Szájának bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, ami az állat táplálkozását segíti a fenéken lévő táplálék felszedegetésekor.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Pontyalakúak Alrend: - Család: Pontyfélék Uszonyaik közül a háti-, mell- és a farkalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott. Az állat életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Angolnaalakúak Alrend: - Család: Tokfélék A kecsege egész életét édesvízben tölti, a többi tokfélétől eltérően nem jellemző a szaporodási vándorlás a tenger és az édesvíz között. Szaporodása 7 °C vízhőmérséklettől kezdődik, április-június között. Táplálékát elsősorban a fenéken lakó gerinctelen ízeltlábúak alkotják.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Harcsaalakúak Alrend: - Család: Harcsafélék Teste többi hazai halunktól meglehetősen különbözik. Feje nagy, hát-hasi irányban erősen lapított. Száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajuszszálat találunk. Szélesre nyíló szájában felül és alul rendkívül sok apró, kissé visszahajló, tűhegyes ránőtt fog helyezkedik el.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Harcsaalakúak Alrend: - Család: Harcsafélék Többnyire társasan, a fenék közelében él, 5-20 fős csoportokban. Mindig lesből, főként éjjel támadó, rendkívül falánk ragadozó. Kisebb példányai főként hallal, rákokkal, piócákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobbak víz közelében élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Halak Rend: Harcsaalakúak Alrend: - Család: Harcsafélék Teste hosszúkás, erőteljes, színe halvány ezüst-aranyos, szürkés árnyalatban, finoman pikkelyezett, halványan csíkozott, erős hátúszója teste hátsóbb részén van. Szája hosszúkás, lapított, mélyen vágott, kemény, alsó állkapcsa túlér a felsőn. Szájában tűéles fogak helyezkednek el.

Rendszertan Törzs: Gerinchúrosak Osztály: Emlősök Rend: Rágcsálók Alrend: Mókusalkatúak Család: Egérfélék Télen nem vermel, így a csuka lékből is horgászható. Kiválóan lát a vízben, szeme rendkívül érzékeny. Tápláléka vegyes, mindent elfogyaszt, ami a vízben él, mozog. Kisebb keszegeket, apróhalat, kisebb víziszárnyast elfogyaszt. Kedvence mégis a küsz, amelyből töménytelen mennyiséget képes elfogyasztani. Saját faját sem kíméli.

Válaszoljon az alábbi kérdésekre 1. Hogy hívják a szarvas hímjét? a) koca b) bak c) gida 2. Mely pisztrángfajt ábrázolja a 11. kép? a)sebes b) szivárványos c) tavi 3. Milyen állatok családjába tartozik a pocok? a) emlős b) madarak c) halak 1. Mekkora egy vadkacsa testhossza? a) 30-40 cm b) 40-50 cm c) 50-65 cm 2. Páros ujjú patás-e a őz? a) igen b) nem 3. Menni ivadéka lehet egy égérpárnak optimális körülmények között évente? a)100 b)1000 c)10

Válaszoljon az alábbi kérdésekre 1. Vermel-e a csuka télen? a) nem b) Igen 2. Hányszor ellik egy éven a vadnyúl nősténye? a) 2-3 b) 1 c) 5-6 3. Van-e bajusza a pontynak? a) igen b) nem 1. Ilyen színű a sebespisztráng hátúszója? a) fekete b) olajzöld Sárga 2. Hogyan védekeznek a patkányok ellen? a) vadásszák őket b) méreggel c) 3. Mekkora a pocok testhossza? a) 10-20cm b) 24-28cm c) 28-36cm

Válaszoljon az alábbi kérdésekre 1. Milyen színű pocok? a) barna b) szürke c) fekete 2. Milyen színű a hörcsög? 3. Mekkorára nőhet meg a pisztráng a) 50cm b) 20cm c) 100cm 1. Hány hónap alatt ivarérett egy egér? a) 1 b) 2 c) 3 2. Magyarország teljes területén megtalálható-e a őz? a) igen b) Nem 3. Van-e a szarvasak agancsa? b) nem c) nem mindig

Segítségével kerestem a szöveget Segítségével kerestem képeket Irodalom www.wikipedia.org Segítségével kerestem a szöveget www.google.hu Segítségével kerestem képeket

IV.3. Illusztrációjegyzék 1.szarvas 2.őz 3.vaddiszno 4.vadkacsa 5.nyúl 6.pcok 7.hörcsög 8.egér 9.patkány 10.sebespisztráng 11.vörösszárnyukeszeg 12.tőponty 13.kecsege 14.harcsacsuka 15. szarvas az erdőben 16. a pihenő őz 17. vaddisznó a mezőn 18. vadkacsa a vízben 19. nyúl a mezőn 20. két pocok 21.hörcsögterráriumban 22. egér 23. patkány 24.sebespisztráng 25.vörösszárnyukeszeg 26.tőponty 27.kecsege 28.harcsacsuka

Papp Gergely Médiatechnológus asszisztens II. évfolyam