Környezetértékelési módszerek Azok a lehetséges eljárások, amelyekkel a környezeti/természeti javakat, ill. az azok-ban bekövetkező változásokat jellemez-hetjük. Lehetnek: 1./ fizikai mennyiségek szerinti, 2./ kvalitatív (minőségi) információk alapján, 3./ monetáris formában (költség-haszon elv)

A bioszféra és részrendszereinek monetáris értéke Aforizma: „az ökológus mindennek tudja az értékét, de semminek sem tudja az árát, míg az ökonómus (közgazdász) mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét” Costanza, R. et al. (1997): The Value of the World’s Ecosystems and Natural Capital. Nature, 402. Suppl. C 55-58. old.

A bioszféra szolgáltatásainak értéke (= természeti tőke) Costanza és mtsai (Kalifornia)(1997) megkísérelték pénzben kifejezni azokat az ököszisztéma-szolgáltatásokat, amelyeket általában a gazdasági számításoknál figyelmen kívül hagynak. Ilyenek pl.: - a természet édesvíz szolgáltatása - a szennyvíz tisztítása (öntisztulás) - légszennyező anyagok feldolgozása - az éghajlat stabilitásának fenntartása - talajképzés és a tápelemek cirkulációjának biztosítása - a rovarok beporzó tevékenysége - az üdülési lehetőségek fenntartása Ezek összege: 33 billió (1012) dollár, (közel 2x az összes ország évi nemzeti jövedelmének)

Ökológia lábnyom-ökológiai kapacitás Ökológiai lábnyom: Egy adott ország lakói mekkora területen lennének képesek fogyasztási javaikat megtermelni fenntartható módon, azaz úgy, hogy a természeti tőke ne változzon. Ökológiai kapacitás: Egy adott terület hány ember számára képes biztosítani a fogyasztási javakat fenntartható módon.

Ökológiai lábnyomunk és kapacitásunk Magyarország: 3,1 /2,1 ha hiány: 1,0 ha (kb. 33 %) USA: 10,3 / 6,7 ha hiány: 3,6 ha (kb. 35 % Banglades: 0,5 / 0,3 ha hiány: 0,2 ha (kb. 40 %) Világ összesen: 2,8 / 2,1 ha hiány: 0,7 ha (kb. 30 %)

Környezet és életminőség jólét: = jómód, gondtalan anyagi helyzet, boldogulás Jóllét: az az állapot, hogy valaki jól van, jól érzi magát, egészséges Életminőség: az ember életét, közérzetét befolyásoló tényezők összességének színvonala

Az életminőség összetevői: 1. Életszínvonal összetevői (anyagiak), 2. Pénzben nem kifejezhető tényezők: - egyének, csoportok társ.-i helyzete, - egészségügyi helyzet, - várható életkor, - kulturális környezet, - környezet állapota.

A környezet állapot hatásai az életminőségre Közvetlen élettani hatások (táplálék, víz) Pszihés, idegrendszeri hatások (élettér elszennyeződése, esztétikai leromlása, az egészségkárosodás fokozott veszélye, katasztrófák lehetőségei miatti szorongás, lehangoltság kialakulása) Gazdasági hatás (gazdasági javak értékcsökkenése – növekedése)

A környezet immateriális értékei Általában a pénzben nem kifejezhető, vagy közgazdaságilag nem számított környezeti értékek, amelyek az emberre hatással vannak, a jóllét elemeit képezik. Pl.: levegőtisztaság, nyugtató hanghatások, esztétikai örömöt adó jelenségek, stb.

Környezeti etika fogalma Az ember és környezetének kapcsolatát és a környezet védelmét illető erkölcsi kérdésekkel, ill. a természet épsége iránt viselt felelősséggel foglalkozó tudomány. A természeti létezőkkel kapcsolatos etikai megfontolások együttese.

Környezetetikai alapelv Minden élő dolog önértékkel bír, függetlenül az ember számára való hasznosságától. >>>nem lehetnek puszta eszközei valamely emberi projekt megvalósításának.

A gazdasági hatások szintjei Egyes biológiai létezők szintje >>>>érzőképesség alapú etika A természeti közösségek (ökoszisztémák) szintje >>> ökoszisztéma-etika A Föld egész (bioszféra) szintje >>>> Gaia-etika