Franciaország a XVII. században XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században

Franciaország a XVI-XVII. században

A reformáció hatása Franciaországban→vallásháború (1562-1598) » A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban hugenották: francia protestánsok (10%- D-Fr.) főleg a városi lakosok és parasztok körében katolikusok↔hugenották (vallási, politikai↔) 1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele /Bourbon-Valois/ → 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok → vallási és polgárháború (1572-1589) IV. (Bourbon) Henrik a király (1589-1610) „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus)

A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye)

A francia abszolutizmus kiépítése IV. Henrik 1598 nantes-i ediktum → szabad vallásgyakorlás belső béke megteremtése paraszti adóterhek csökkentése gazdaság fejlesztése → királyi manufaktúrák (luxus) támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet XIII. Lajos (1610-1643) » (Dumas:Három testőr) Richelieu bíboros – államminiszter (hatalom) hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása) 1614 után nem hív össze rendi gyűlést királytól függő hivatalnokszervezet és zsoldos haderő

XIV Lajos előtt Richelieu bíboros célul tűzte ki az egységes és erős Franciaország létrehozását (15mill. lakos) » 1614-től nem hívják össze az országgyűlést, a király rendeletekkel kormányoz hugenotta: francia protestánsok gallikán egyház: franciák katolikus egyháza kiűzi a hugenottákat Franciaországból folytatja az állam központosító törekvéseit a királyi manufaktúrák és a külker. erősítése polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)

A 30 éves háború (1618-48) » az első európai háború ami vallási okokból is zajlott (1608. Protestáns Unió, 1609. Katolikus Liga) I. szakasz: 1618. cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, 1620. fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv II. szakasz: 1625-1629. dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen) zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe III. szakasz: 1630-1635. svéd háború a választófejedelmek érik el, mert a császár túl hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király. 1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység IV. szakasz: 1635-1648. francia (svéd) háború Richelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus, francia és a protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben

Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban (1618-48)

1648. Westfáliai béke augsburgi vallásbéke visszaállítása Németország széttagoltságát szentesíti Svájc függetlensége Hollandia függetlensége Svédország megkapja Elő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép) Franciaország megkapja Elzászt, Tourt, Metz és Verdun püspökségeket

Az abszolutizmus létrehozása » Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire támaszkodva kiépíti: a tőle függő állami hivatalszervezetet zsoldossereget Az ügyek intézésben az uralkodóé a döntő szó » az állampolgárok jogait nem védi semmi sem (lásd Lettre de cahcet)

A francia abszolutizmus felépítése

Összefoglalás Franciaországban a kálvini reformáció hódított teret (hugenották: D-Fr.o; 10%). A katolikusok és a hugenották harca vallási és politikai szinezettel is bírt, kölcsönös kegyetlenséggel. 1572-ben Szt.Bertalan éjszakáján 3000 hugenottát gyilkoltak le a katolikusok IV.Henrik esküvőjén. IV.Bourbon Henrik (1589-1610) hatalma megszilárdítása érdekében katolizált, és az 1598-as nantes-i ediktummal korlátozottan szabad vallásgyakorlatot biztosított. Királyi manufaktúrákat alapított (luxuscikkek) és csökkentette az adóterheket. XIII.Lajos (1610-1643) gyakorlatilag bábkirály volt államminisztere, Richelieu bíboros mellett. Cél: egységes abszolutista állam -Elfoglalja La Rochelle-t, a hugenotta központot -királytól függő hivatalszervezet kiépítése -központi zsoldoshadsereg fenntartása ( emelkedő jövedelmek) -30 éves háború (1618-48): német tartományok megszerzése 1614-től nincs rendi gyűlés

XIV. Lajos (1643-1715) a „Napkirály” miniszterei: Colbert – gazdaságügy → merkantilizmus Mazarin – államminiszter → rendi ellenállás felszám. Louvois – hadügyminiszter → reguláris hadsereg

„Az állam én vagyok…”

A merkantilista gazdaságpolitika XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította ki cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte → ezért még több manufaktúrát hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet – ezeket pénzzel, és a közlekedés (utak) javításával is támogatta Egységes mértékegység és pénz bevezetése az országban » magas vámokkal kell kiszorítani az idegen termékeket az országból

Erős hivatalszervezet Államtitkárok segítik munkáját a rendeleti kormányzásban A főhivatalnokok rendszeresen beszámolnak munkájukról a királynak Vidéken az intendánsok teljhatalommal képviselték az uralkodót. „Mindezen okoknál fogva eme aláírásunkkal ellátott levéllel Önt igazság-, közbiztonság- és pénzügyi […] megbízással rendeltük és küldtük ki, illetve rendeljük és küldjük ki említett Champagne tartományunkba, hogy ott ezen minőségében és az ezzel járó tiszteletadás, tekintély, előjogok, kiváltságok és illetmény [birtokában] gondoskodjék az igazságszolgáltatás megfelelő működéséről, valamint minden bűntény és vétség rendeleteinknek megfelelő szigorúsággal történő megbüntetéséről és megtorlásáról.” (Intendánsi megbízólevél, 1642)

A nantes-i ediktum visszavonása, (1685) az egységes állam érdekében „Jelenleg úgy látjuk, hogy (...) fáradozásainkkal elértük a magunk elé kitűzött célt, mivel az úgymond reformált vallást követő alattvalóink jobb és nagyobb része katolikus hitre tért. S mivel ennek következtében a nantes-i ediktum (...) feleslegessé vált, úgy ítéljük meg, hogy királyságunkban e hamis vallás terjedése által okozott zűrzavarok, felfordulás és bajok emlékének eltörlése érdekében semmi jobbat nem tehetünk, mint (...) a nantes-i ediktum teljes visszavonását.” (XIV.Lajos rendelete, 1685)  A protestánsok tömegei hagyják el Fr.o-t.

A hadsereg fejlesztése Louvois hadügyminiszter Reguláris hads. Tisztképzés Folyamatos toborzás Egységes szervezeti felépítés Fegyverzet és egyenruha Kaszárnyákban történő állomásoztatás Terjeszkedés: Rajna felé: Elzász, Lille, Strassburg, Luxemburg

Spanyol örökösödési háború (1701-1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti béke (1714) zárta le. Részt vettek benne: Ausztria és szövetségesei: Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália  osztrák Habsburg-jelölt mellé álltak félve a francia hegemóniától Franciaország és szövetségesei: Spanyolo., Bajoro., (és Erdély) II.Károly végrendelete szerint XIV.Lajos unokája, Fülöp az örökös A harcok főleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén folytak végeredmény: Katonailag a franciaellenes erők győztek, de a Habsburgok túlzott megerősödésétől tartó tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra a francia Bourbonok kerültek.  Fülöp a spanyol király, de Sp.o. és Fr.o. egyesítése tiltott.

A spanyol örökösödési háború menete

Összefoglalás XIV. Lajos Versailles-ban megépítette királyi rezidenciáját. Megerősítette a hivatalszervezetet: államtitkárok, vidéken az intendánsok segítették, képviselték az uralkodót. Colbert magas vámokkal igyekezett kiszorítani az idegen termékeket, támogatta a manufaktúrákat. Louvois megszervezte a reguláris hadsereget. XIV. Lajos erős hadseregével jelentős sikereket ért el, azonban vetélytársai a spanyol örökösödési háborúban vereséget mértek Franciaországra.

A versailles-i kastély parkja

A versailles-i kastély