Kora újkori egyetemes történelem

Az előadások a következő témára: "Kora újkori egyetemes történelem"— Előadás másolata:

1 Kora újkori egyetemes történelem 2013. 10. 22.
Összefoglalás Kora újkori egyetemes történelem

2 1. A nagy földrajzi felfedezések
A gazdasági kényszer új utak keresésére sarkallt, míg a technikai fejlődés és a szemléleti változások lehetővé tették ezek megvalósítását. A portugálok Afrika megkerülésével kikapcsolták az arab közvetítő kereskedelmet. A spanyolok az Atlanti-óceánon átkelve új világrészt fedeztek fel, s ez lehetőséget biztosított a gyarmatosításra. A gyarmatokon bányákat nyitottak és ültetvényeket hiztak létre, ahol Afrikából behurcolt rabszolgák dolgoztak. A gyarmatok, Európa és Afrika között kialakult a világkereskedelem, melyhez a Baltikum és a mediterrán területek alárendelten kapcsolódtak.

3 A spanyolok partraszállása az amerikai kontinensen
A nagy földrajzi felfedezések kezdete

4

5 2. Reformáció és katolikus megújulás
Luther Márton a Bibliára támaszkodva tagadta a pápa hatalmát, a szerzetesrendeket, elítélte az egyház gazdagságát, s vallotta az anyanyelvű igehirdetést, a két szín alatti áldozást. A támadások hatására Luther követői létrehozták saját egyházukat, s az augsburgi vallásbékében Németországban elismerték vallásgyakorlatukat. A kálvinizmus következetesen felszámolta a katolikus hagyományokat. Puritán életszemlélete és önkormányzatokon alapuló felépítése a polgári eszményeket állította középpontba. A reformáció ösztönözte a könyvnyomtatást, iskoláztatást, az anyanyelvi kultúra felvirágzott. A reformáció a katolikus egyházat is reformokra késztette. A katolikus egyház részben megújult, részben kemény eszközökkel vette fel a küzdelmet, ami lelassította a reformáció terjedését.

6 A reformáció irányzatai

7

8 Párosítsd a forrásrészleteket az ellenreformációhoz /katolikus megújuláshoz kötődő intézkedésekkel.

9 3. A spanyol Habsburgok felemelkedése és hanyatlása
Spanyolországba áramlott az Indiák gazdagsága, az ország gazdasága egy évszázad alatt mégis lehanyatlott. A rendek visszaszorításával létrejött a hivatalnokokra, a hadseregre támaszkodó abszolút királyi hatalom. A megerősödő Habsburg Birodalommal I. Ferenc vette fel a küzdelmet, végül a franciák maradtak alul. A széttagolt Németországot V. Károlynak nem sikerült egységbe kovácsolnia, sőt a reformáció felekezeti alapon is megosztotta a birodalmat.

10 Spanyolország gazdasága nem fejlődött, de az ország nagyhatalom maradt.
II. Fülöp idején megállították a törökök terjeszkedését (1571, Lepantó), de a feltörekvő Angliától vereséget szenvedett (1588, Nagy Armadát La Manche-csatornánál legyőzi Drake angol kapitány) A spanyolok elvesztik Németalföld északi, kálvinista részét. Létrejön a fejlett gazdaságú Hollandia, ahol a szabadságharc végére megszűnnek a feudális viszonyok.

11 4. A Tudorok kora Angliában - a tőkés gazdaság kibontakozása
A XVI. sz-tól az angol mg-ban, majd az iparban is tért hódított a vállalkozás. A bekerítések, a bővülő piac új iparszervezési formát hoztak létre, a manufaktúrát. Nőtt az angol kivitel. A XVI. sz. első felére Angliában a Tudorok erős királyi hatalmat építettek ki, az uralkodó azonban nem számolta fel a parlamentet és a helyi önkormányzatokat. VIII. Henrik a királyi hatalom szolgálatába állította az egyházat. Az anglikán egyház azonban csak Erzsébet korában vált valóban protestáns egyházzá. Erzsébet támogatta az ipar és a kereskedelem fejlődését. Támogatta a fosztogató kalózakciókat, és a tengeren legyőzte Spanyolországot.

12

13 A manufaktúra

14 Az angol állam felépítése a XVI-XVII. században
Hány kamarás volt az angol parlament? Mely társadalmi rétegek érdekei jelenhettek meg a parlamentben? Mi a szerepe a királynak? Mely rétegek fizetik az adót?

15 5. Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte
Az angol gazdaság a XVII. században a vállalkozások révén gyorsan fejlődött, folyamatosan növelte kivitelét. A Stuartok abszolutisztikus kormányzása és rekatolizációs törekvései szembeállították az uralkodót a parlamenttel. A forradalmat előbb a presbiteriánusok, majd a radikálisabb independensek vezették. Oliver Cromwell személyi diktatúrát bevezetve visszaszorította a mérsékelt és a radikális csoportokat, és megszilárdította hatalmát. A háborútól, a puritánok túlzásaitól megcsömörlött emberek békét akartak, és visszahívták a királyt, II.Károlyt. A parlament, szemben a Stuartok politikájával, Orániai Vilmost választotta meg királynak. Anglia alkotmányos monarchia lett: a tényleges hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezébe került.

16 Anglia a XVII. században

17

18 a) Mikor keletkezett a nyilatkozat?
b) A következő felsorolásból válassz ki három olyan alapelvet, amellyel az angol alkotmányos monarchia jellemezhető! A választásokat nem befolyásolhatja a hatalom Az uralkodó a legfőbb bíró Adók csak a parlament hozzájárulásával vethetők ki Hadsereg felállítása békében a király joga Véleményének kinyilvánításában senkit sem szabad korlátozni Az uralkodó önállóan korlátozhatja a törvények végrehajtását Az alattvalóknak tilos kérvénnyel fordulniuk az uralkodóhoz c) A b) feladatban kiválasztott elvek mellé írja oda a Jognyilatkozatnak azt a pontját, amely választását igazolja!

19 6. Francia abszolutizmus
Franciaországban a kálvini reformáció hódított teret (hugenották: D-Fr.o; 10%). A katolikusok és a hugenották harca (1572, Szt.Bertalan éj) IV.Bourbon Henrik ( ) hatalma megszilárdítása érdekében katolizált, és az 1598-as nantes-i ediktummal korlátozottan szabad vallásgyakorlatot biztosított. Királyi manufaktúrákat alapított (luxuscikkek) és csökkentette az adóterheket. XIII.Lajos ( ) gyakorlatilag bábkirály volt államminisztere, Richelieu bíboros mellett. Cél: egységes abszolutista állam -Elfoglalja La Rochelle-t, a hugenotta központot -királytól függő hivatalszervezet kiépítése -központi zsoldoshadsereg fenntartása ( emelkedő jövedelmek) -30 éves háború ( ): német tartományok megszerzése 1614-től nincs rendi gyűlés

20 XIV. Lajos Versailles-ban megépítette királyi rezidenciáját.
Megerősítette a hivatalszervezetet: államtitkárok, vidéken az intendánsok segítették, képviselték az uralkodót. Colbert magas vámokkal igyekezett kiszorítani az idegen termékeket, támogatta a manufaktúrákat. Louvois megszervezte a reguláris hadsereget. XIV. Lajos erős hadseregével jelentős sikereket ért el, azonban vetélytársai a spanyol örökösödési háborúban vereséget mértek Franciaországra.

21

22

23 7. A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
A Habsburgok dunai monarchiájában nem alakult ki abszolutizmus, de a dinasztia visszaverte a törököt, és megőrizte a birodalom egységét. A rendkívül véres harmincéves háborúban a német fejedelmek és a szomszédos hatalmak megakadályozták a császári hatalom megerősödését, de a Habsburgok legyőzték a rendeket az osztrák tartományokban és Csehországban.

24 I. Ferdinánd 1526 – 64 az osztrák ág megalapítója

25 Spanyol örökösödési háború 1701-14

26 8. Változások Európa középső és keleti felén a XVI-XVII. században
Közép-Kelet-Európa a XVI.században élelmiszer szállítással vett részt a világkereskedelemben. Ebben a térségben a keresk. haszna a nemességet gyarapította, nem képződött tőke, a rendek azonban megerősödtek a királyi hatalommal szemben. Lengyelo. a XVI.sz-ban a térség legjelentősebb állama volt, de a királyi hatalom visszaszorult a rendekkel szemben, s a korszak végére az ország elvesztette vezető szerepét. Oroszország a XVI.sz-ban megszerezte a hatalmat Kelet-Európa felett, majd a modernizáló Péter a XVIII.sz. elején a Baltikumban biztosított tengeri kijáratot. Az Oszmán Bir. többszörösére növelte területét, népességét, bevételeit. Fénykorát I.Szulejmán alatt élte, de a XVI.sz. második felére Magyaro-n a Habsburgok, keleten a perzsák, míg tengeren a spanyolok, és a velenceiek állították meg előretörésüket.

27 Az Oszmán Birodalom

28 9. Művelődés és életmód a kora újkorban
A nagy földrajzi felfedezések, a reneszánsz és a reformáció a természettudományok gyors fejlődését eredményezte. A matematikailag leírható világ a társadalomtudományban is az összefüggések keresésére sarkallt. A gondolkodásban a tapasztalat és az ész tisztelete dominált. A gondolkodók hittek abban, hogy a világ az értelem erejével átalakítható. A változó társadalom –és államkép filozófusai hitték, hogy „a cél szentesíti az eszközt” (Machiavelli); keresték az ideális államot utópiáikban (Morus Tamás); és az ideális államformát is. Thomas Hobbes és John Locke fogalmazta meg nézeteit a társadalmi szerződésről. A fejlett világban átalakult az emberek élete, megszűnt a hagyományos falu, s megerősödtek az egyre népesebb városok.