A felvilágosult abszolutizmus A felvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus

A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlata. az értelmet állították a középpontba, lényege a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök megkérdőjelezése. A célja az volt,hogy a világot „a fejlődés útjára vezessék”.

A felvilágosodás legfontosabb gondolatai Merj tudni! A világ megismerhető! A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat! Jelmondata: Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! Az alapvető polgári jogokat követelik törvény előtti egyenlőség, szólás –, gondolat-, sajtószabadság, Legfontosabb kulturális eredménye: az Enciklopédia 28 kötetben jelent meg Összegzi az eszme nézeteit

A felvilágosodás államelmélete Montesquieu (1689-1755) A hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze Cenzusos választójogot kívánt A zsarnokság elkerülésének feltétele: a hatalmi ágak megosztása: törvényhozó, végrehajtó, bírói A hatalmi ágak egymást kell, hogy ellenőrizzék, kölcsönösen korlátozzák. Műve: A törvények szelleméről (1748) Földrajzi determinizmus: az éghajlat befolyásolja az emberek vérmérsékletét + az államok mérete meghatározza, hogy milyen az államberendezkedés

Rousseau (1712-1778) Elveti a képviseleti rendszert, mert ez nem teszi lehetővé a néphatalom/népszuverenitás érvényesülését. – a hatalmi rendszernek a társadalom kisebb közösségeire kell épülnie. Közvetlen demokráciát jelent Mivel a nép hoz minden döntést, a hatalmi ágakat nem kell szétválasztani, mert a hatalmat nem is kell ellenőrizni. A többségi akarat a közjó – az egyénnek alá kell rendelnie magát. Az emberi társadalom bajainak fő oka a magántulajdon

A felvilágosodás és a vallás Harc a régi értékek és a hagyományok ellen Viszonyuk a valláshoz és az egyházhoz A. egy részük ateista B. Isten az „első mozgató” – deizmus (megteremtette, a működésébe nem avatkozik) C. sokan támadják az egyházat. Pl. Voltaire élesen bírálja az egyházat, de szükségesnek tartja az erkölcsök fennmaradása érdekében.

A kor közgazdasági elméletei Fizikokratizmus – az állam feladata csak a tulajdon és a vállalkozás szabadságának biztosítása – szabad verseny. Csak a mg. Teremt új értéket – a mezőgazdaságot állítják a kozéppontba – Quesnay, Turgot Adam Smith (1723-1790) – az ipar és a kereskedelem jelentősége: munkaérték-elmélet

Felvilágosult abszolutizmus Spanyol örökösödési háború – Franciaország gazdasági válságához vezet. 18. sz. végén Kelet-Közép-Európában, Dél-E, Skandináviában létrejövő kormányzati forma.- centrum és periféria Felülről jövő reformok – gazdasági és társadalmi modernizáció – felvilágosodás eszméi-abszolutizmus módszerei Infrastruktúra javítása, közigazgatás és adózás egyszerűsítése, oktatási rendszer korszerűsítése. Egyház visszaszorítása. Zsarnoki módszerek bevetése. Politikai reformtól óvakodnak – a politikai rendszer érintetlen marad