Budapest mint világváros Tk.:93-96.old.

1.Természeti adottságai. 2.A városfejlődés fő állomásai az őskortól napjainkig. 3.Budapest városszerkezete. 4.A főváros jövője.

1.Természeti adottságai: ▪ kétarcú a főváros természetföldrajzi képe Pesti-síkság, Budai-hegység ▪ a Budai-hegységet üledékek építik fel: Harmadidőszak: dolomit mészkő márga homokkő agyag ▪ Negyedidőszak: Ős-Duna

▪ A jégkorban Duna-völgy kavicstakarója a többszöri éghajlatváltozások miatt következett be. ▪ A Duna mai ártere iszappal, homokkal töltődött fel. ▪ A Budai-hegységet összetördelték ,rögökre darabolták szét a kéregmozgások. ▪ Hévforrások fakadtak a törésvonalakon. ▪ A budai termális törésvonal mentén feltörő gyógyforrások (35-76°C közötti), híres fürdővárossá emelik a fővárost.

▪ Éghajlat: - kedvező a napsütés magas óraszáma (évi 2040) - a szélvédettség - uralkodó szélirány ÉNY- i - kedvezőtlen vonásai a zivatarra, a ködképződésre való hajlam, a belvárosi mikroklíma magasabb hőmérséklete ▪ A Duna a felszíni vízhálózat fő tengelye~ zátonyos meder és a sok sziget. ▪ Erőteljesen ingadozik a folyó vízjárása. ▪ A város terjeszkedésének áldozatává vált az erdei természetes növénytakaró, de nagy része elpusztult.

2.A városfejlődés fő állomásai az őskortól Napjainkig: ▪ Az őskorból származnak első településnyomaink (Pannónia, Aquincum) ▪ Ideérkező honfoglaló őseink (Megyer törzs) számára is fontos volt a terület kedvező fekvése. ▪ A 14.században(Anjouk idejében) jelentős várossá fejlődött Pest, Buda és Óbuda. ▪ Buda lett a központ.

▪ Óbuda szerényebb település maradt. ▪ Mindhárom város romokban hevert a 150 éves török megszállás után. ▪ A 18.században kezdett kibontakozni újra a városi élet, de Buda még nem kapta vissza a korábbi rangját. ▪ Pest erőteljesebben fejlődött.

▪ A reformkorban számtalan új intézmények jöttek létre. ▪ Rohamosan fejlődött a város közlekedése is. ▪ Megjelent az omnibusz, felépítették a Lánchidat, megépítették az első vasútvonalat Pest és Vác között. ▪ Az 1867-es kiegyezés következtében gyorsan fejlődött a három városrész, ezért egyesítésükkel 1873-ban létrejött Budapest 200 km2-en 300 ezer lakosával.

▪ A kontinens első földalatti vasútján megindult a közlekedés. ▪ A kiegyezés után felgyorsult a gazdasági és kulturális fejlődés. ▪ A népesség száma a századfordulóra elérte az 1 millió főt. ▪ Az agglomeráció 23 települését 1950-ben csatolták a fővároshoz ,így jött létre a 22 kerületből álló Nagy-Budapest 525 km2-en, akkor 1 590 000 lakossal. ▪ 23 kerület alkotja ma már a fővárost.

3.Budapest városszerkezete. ▪ Tükrözi történelmi fejlődését a város szerkezete. ▪ A budai oldal történelmi városmagja, a Várnegyed. ▪ A világ kulturális öröksége listájára sok mindent felvett. ▪ A pesti városmag fokozatosan alakult át Budapest, illetve az ország pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi központjává. ▪ Budapest körül belső lakóhelyöv helyezkedik el.

▪ A Duna bal partján sűrűn zsúfolt bérházak sorakoznak. ▪ A külső munkahelyövben pályaudvarok, kórházak, raktárak, gyárak találhatók. ▪ A külső lakóövet a laza, kertvárosi beépítésű területek alkotják (Újpalota, Békásmegyer, a Budai-hegység lejtői). ▪ Többközpontú várossá fejlődik Budapest.

4.A város jövője. ▪ Budapest nemzetközi nagyváros. ▪ Alkalmassá teszik a fővárost a külföldi cégek idetelepedésére kiépült:- pénzügyi-üzleti szolgáltatásai - kulturális élete - idegenforgalmi vonzereje ▪ Budapestre irányulnak a külföldi befektetések, tőkeelhelyezések. ▪ A lakosság szakképzettsége magas szintű. ▪ Nemzetközi jelentőségű központjává válhatna.