Bevezetés a mediáció gyakorlatába 8. előadás 2009. november 26. Vendégelőadó: Kónya Anna, mediátor, tanácsadó konya.anna@humanertek.hu www.humanertek.hu

Tartalom Szerepfelfogás Hibák Mediációs eljárás Fogalom Összehasonlítás más módszerekkel Az eljárás alkalmazása, lehetőségei Az eljárás szakaszai Funkciói Különgyűlések okai Különgyűlések stratégiai és etikai problémái Nyitó nyilatkozat Ellenőrző lista A megegyezés elérésének vastörvényei A mediátor szerepei, eszköztára Konfliktusok Konfliktuskezelés öt módja (Thomas Kilmann-teszt alapján)

MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD 3

MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

„HALÁLOS” HIBÁK

„HALÁLOS” HIBÁK

„HALÁLOS” HIBÁK

„HALÁLOS” HIBÁK ELKERÜLÉSE Szereppel való azonosulás Tudatosság Gyakorlás Visszajelzés kérése

A mediáció fogalma A „mediare” szó jelentése : középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni Speciális konfliktuskezelési módszer Lényege: Két fél vitájában Mindkét fél közös beleegyezésével Egy semleges, harmadik fél, (a mediátor) jár közben.

Mi a mediáció? Problémamegoldó folyamat Segít tisztázni a konfliktus természetét Segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő A megegyezés feltételeiről a felek döntenek Önként vállalt folyamat 13

Mediáció és más konfliktuskezelő módszerek (1) A konfliktuskezelő módszerek tartománya és a harmadik fél beavatkozásának mértéke Legnagyobb közbeavatkozás Döntőbíráskodás Tárgyalás Agresszió Elkerülés Mediáció Pereskedés Legkisebb közbeavatkozás

Mediáció és más konfliktuskezelő módszerek (2) A vitázók tevékenysége A harmadik fél tevékenysége Döntéshozók Tárgyalás Közvetlen megegyezés, győztes/győztes, győztes/vesztes nincs Maguk a felek Mediáció Megegyezés-győztes/győztes Kommunikációt támogat, szerkezeti keret, folyamat, konfliktuskezelés A résztvevő felek Döntőbírásko- dás Információk, bizonyítékok, ötletek az ügyről Szerkezeti keret, mérlegelés, végső döntés győztes/vesztes-győztes/győztes megoldás között A döntőbíró-felsőbb hatóság Pereskedés Információk, ügyvédek, saját állásfoglalás Szerkezeti keret, meghallgat, mérlegel, ítéletet hoz Bíró vagy főbíró- felsőbb hatóság

A mediációs eljárás Alkalmazása: Két vagy több fél közötti érdekellentét vagy nyílt konfliktus A résztvevők nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani Szükség van a kapcsolat, további együttműködés fenntartására 16

A mediációs eljárás Előnye Korlátja Hosszú távú változást eredményez Konfliktushoz fűződő viszony változik Konfliktuskezelési gyakorlat, szemlélet, attitűd változik – viselkedésmódosulás Korlátja Nem ad választ mindenre Nem alkalmazható minden esetben (pl. komoly zaklatás, erőszak)

Mediációs eljárás szempontjából Legelőnyösebb körülmények Fontosak a kapcsolatok Kompetensnek maradni a végeredményt illetően Fontos az idő, és a bizalom Igény a feszültségek csökkentése Gátolt kommunikáció Erőforráshiány (tárgyalókészség, bizalomhiány) Szükségletnyomás A felek személyes biztonsága garantált Speciális problémák-felek képesek megoldani Önkéntesség

Mediációs eljárás szempontjából Legkedvezőtlenebb körülmények Hatalmi erőeltolódás Felsőbb hatóság szükséges a döntéshez Jogi eljárás folyamatban Alapvető jogok veszélyeztetése Felek nem érzik biztonságban magukat Nem akarnak, vagy nem tudnak részt venni a tárgyaláson Szélsőséges, merev álláspontok

A mediációs eljárás szakaszai A szemtől szembeni mediáció előzményei 1. Szakasz Kulcsfeladatok: Az első kapcsolat az egyik féllel, bizalom elnyerése 2. Szakasz Kulcsfeladatok: Az első kapcsolat a másik féllel, bizalom elnyerése 3. Szakasz Kulcsfeladatok: Felkészülés a viták megoldására 20

A mediációs eljárás szakaszai A szemtől szembeni mediáció 4. Szakasz Kulcsfeladatok: Előkészítés, probléma meghallgatása 5. Szakasz Kulcsfeladatok: A probléma feltárása 6. Szakasz 7. szakasz Kulcsfeladatok: Megegyezés kialakítása Kulcsfeladatok: Lezárás, utókövetés 21

A mediálás/közvetítés funkciói Ügyrendi Összekötői Érdemi 22

Ügyrendi funkciók Előzetes találkozók előkészítése Találkozók szüneteltetése Együttes-, különálló-, és csúcstalálkozók előkészítése A találkozók hangulatának és tartalmának befolyásolása Ülések levezetése, és a rend fenntartása Sorrendi tárgyalás, és a kérdések csoportosítása Szakbizottság felállítása Kérdések elnapolásának megszervezése

Összekötői funkciók Kommunikációs csatornák megnyitása Információtolmácsolás és – továbbítás A felek által előterjesztett alternatív megoldási módok feltárása Merev álláspontok továbbítása A megegyezési készség továbbítása Nyilvánosságra hozatal A lépések továbbítása a felek között

Érdemi funkciók A felek prioritásainak meghatározása A tényszerűség megállapítása Szélsőséges álláspontok enyhítése Megegyezési szokás kialakítása Részletes ajánlatok tétele A holtpont következményeinek és a fennmaradó témák értékének mérlegelése Ajánlattétel Az egyezmények véglegesítése, ratifikálása A megállapodás ellenőrzése

Különgyűlések okai Kapcsolattartási problémák Mediációs folyamat problémái Tartalmi problémák

Kapcsolattartási problémák Különgyűlések Kapcsolattartási problémák Összehívás okai Célok Erős érzelmek Gőz kiengedése, lehiggadás Félreértések Tisztázás Kommunikációs stílus Tudatosítás, Kommunikációs forma -szándékok 27

Mediációs folyamat problémái(1) Különgyűlések Mediációs folyamat problémái(1) Összehívás okai Célok Nem kellően tisztázott problémák Egyértelmű problématisztázás Teendők kidolgozatlansága Eltérés a megállapodástól Prioritások Tennivalók Emlékeztetés Eltérő munkastílusból fakadó problémák Különböző tárgyalási módok előnyök, hátrányok megfelelő Paradigmaváltás Mediáció üteme Ellenőrzés Módosítás 28

Mediációs folyamat problémái (2) Különgyűlések Mediációs folyamat problémái (2) Összehívás okai Célok Kételkedés a folyamat sikerében, fenyegetőzés (jogi eszközök) Kétségek megfogalmazása Aktív megoldáskeresés Szinkronitás hiánya, eltérés Újratervezés, stratégia egyeztetése 29

Különgyűlések Tartalmi problémák (1) Összehívás okai Célok Nincs elfogadható megoldási lehetőség Akadályozó tényezők felkutatása A megoldási lehetőségek elfogadhatatlanok Javaslatok módosítása az érdekek mentén Egymástól nagyon távol álló lehetőségek Szélsőséges állásfoglalások finomítása 30

Különgyűlések Tartalmi problémák (2) Összehívás okai Célok Nincs egyetértés a megtárgyalandó problémákban Pozícióharc Összetett javaslatok kidolgozása Nyerő/vesztő helyzet azonosítása Elrugaszkodott állásponthoz való ragaszkodás Visszajelzés Realitás tudatosítása Presztízsmegóvás Összekapcsolt problémák Problémák szétválasztása 31

A különgyűlések stratégiai és etikai problémái Mennyire irányítson a mediátor? A szövetségkötés veszélyei és a gyanakvás kezelése Milyen határai vannak a bizalomnak? A mediátorokat manipulálni akaró résztvevők

A közvetítés nyitó nyilatkozata Céljai Hitelesség, nyíltság és az eljárás kézbentartásának megalapozása A közvetítő folyamat és a felekre vonatkozó követelmények elmagyarázása A közvetítő szerepének és a közvetítési folyamatnak a tisztázása

A közvetítés nyitó nyilatkozata (Ellenőrzőlista) Mutassa be magát! Utasítson el mindenfajta részrehajlást vagy elfogultságot! Tudja meg az összes, a teremben lévő személy nevét, címét, és azonosítsa a szerepüket, hatáskörüket! 34

A közvetítés nyitó nyilatkozata (Ellenőrzőlista) Magyarázza meg a közvetítési folyamatot és a saját jogkörét! Vázolja fel a lépéseket! Kezdje meg a közvetítő tárgyalásokat vagy a meghallgatást! 35

A megegyezés elérésének vastörvényei Mindenki megpróbálja elkerülni a döntéshozatalt. Minden vitának egyszer vége szakad. Semmilyen megegyezést nem vállalnak bizalom hiányában.

MIT CSINÁL A KÖZVETÍTŐ? Pozitív hangulatot teremt. Viselkedési normákat állít fel. Megmagyarázza az eljárásokat. Megismerteti a feleket a folyamattal. Irányítja a folyamatot és a felek közötti párbeszédet. Mindkét fél szemszögéből figyelembe veszi a vitapontokat, tényeket stb. Segíti a feleket az egymás helyzetének kölcsönös megértésében. Lehetőséget teremt a párbeszédre, (vitapontok megvilágítása, nyilvánosság elé tárása).

MIT CSINÁL A KÖZVETÍTŐ? Bíztatja a feleket az ötletek kidolgozására. Megvizsgálja a felek által kezdeményezett megoldások érvényességét. Csökkenti a felek közötti véleménykülönbséget. Segédkezik a döntéshozatal megkönnyítésében (pl. döntések számának csökkentése). Feljegyzi és véleményezi az elhangzottakat és a felvetett véleményeket. Összegzi az elhangzottakat, így elősegíti a haladást. Megkönnyíti az írott megállapodást. Ha nincs megállapodás, nyitva hagyja az utat, illetve új lehetőségeket mutat.

A MEDIÁTOR SZEREPEI Kibékítő Előmozdító Forrásbővítő Tolmács/fordító Edző/coach Igazságvizsgáló 39

A KÖZVETÍTŐ ESZKÖZTÁRA Önismeret Tágabb értelemben emberismeret (életszemlélet) Saját működés, hatás ismerete Képesség az önreflexióra Kommunikációs technikák Testbeszéd-metakommunikáció Aktív odafigyelés Nyitott kérdések Visszaidézés (tükrözés) Átfogalmazás Átkeretezés Összefoglalás Empátia Tárgyalástechnika Asszertivitás Visszajelzés módszertana

MI A KONFLIKTUS? 41

KONFLIKTUS ÉS ÉRZELMEK 42

A KONFLIKTUSOK ALAPIGAZSÁGAI Csak a megoldatlan konfliktusok veszélyesek. Konfliktus elmélyülésének oka, hogy a felek nem ismernek eszközt a megoldásra. A vitában résztvevők alapvetően jobb döntésekre képesek saját életük körében, mint bármilyen külső tekintély. A döntések hatékonyabbak, ha tudatosul a résztvevőkben, hogy mit éreznek, mit okozott bennük a konfliktus. Megállapodás betartása függ a folyamattal való azonosulástól. Egy-egy mediáció, egyben tanulási folyamat is. 43

POTENCIÁLISAN DESTRUKTÍV ÉS KONSTRUKTÍV KONFLIKTUSOK Összetevők Kombinációk és körülmények Szikra A gőz kiengedése Lehűlés Hídverés Összejövetel A problémamegoldás folyamata Megoldás Felkészülés a jövőre Füstölgés A lángok felszítása A tűz táplálása Lobogó tűz Robbanás A kiadások számbavétele A károk helyreállítása 44

A KONFLIKTUSOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI Kölcsönös kapcsolat- kölcsönös befolyásolás Ellentétes álláspont- célok egymást kizárják A konfliktus akkor lép életbe, ha bármelyik fél annak minősíti a helyzetet Explicit konfliktusok: Ugyanarról a kérdésről ellentétes vélemények Jó esély a megegyezésre Implicit konfliktusok: Maga a probléma különbözik Hosszabb folyamat- problémaszűkítés- közös szempont megtalálása

1. Kapcsolatok, viszonyok 2. Eltérő értékek 3. Információs eredetű KONFLIKTUSOK OKAI, FORRÁSAI (MOORE) 1. Kapcsolatok, viszonyok 2. Eltérő értékek 3. Információs eredetű 4. Strukturális eredetű 5. Érdek alapú 46

A PROBLÉMA-/KONFLIKTUSMEGOLDÁS FOLYAMATA (A „megoldó kör”) A probléma/konfliktus meghatározása Nem: KEZDD ELÖLRŐL AZ EGÉSZET!!! Strukturálás Igen: SIKER! MINDEN RENDBEN? Tények, Szereplők, Érdekek meghatározása, Álláspontok tisztázása Az eredmény értékelése Megvalósítás Érzelmek, hiedelmek, ideológiák leválasztása A cselekvés megtervezése Megoldási módok felhalmozása A legjobb megoldás kiválasztása

A KONFLIKTUSKEZELÉS ÖTFÉLE MÓDJA Thomas-Kilmann teszt értékelése VERSENGŐ PROBLÉMAMEGOLDÓ magas KOMPROMISSZUM- KERESŐ Önérvényesítés ELKERÜLŐ ALKALMAZKODÓ alacsony alacsony magas Együttműködés 48

Felhasznált és ajánlott irodalom E. Aronson: A társas lény (KJK) C. G. Jung: Lélektani típusok (Európa) C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (Európa) C. G. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába (Európa) G. Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve (Bagolyvár) Lovas Zsuzsa - Herczog Mária: Mediáció avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés (Múzsák Kiadó) A. Pease: Testbeszéd (Park Kiadó) V. Pfeiffer: Pozitív gondolkodás (Hunga Print) Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak - az erőszakmentes kommunikáció (Agykontroll Kft.) Székely György: Győzelem, vesztesek nélkül (3K) H. Weiss: Hogyan bánjunk nehéz emberekkel? (Park Kiadó) Barcy M.-Szamos E: „Mediare necesse est” (Animula Kiadó) F. Strasser-P. Randolph- Mediáció-a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai 49