A szabadság kérdése a filozófiában Problématörténeti bevezető
A) A szabadság és a természetfeletti hatalom Sors és szabadság az antikvitásban A szabad akarat a középkorban A Szükségszerűség személytelen vak Végzet Mind a természetben, mind az ember életében a tükhé, a Szükségszerűség uralkodik Oidipusz, Antigoné tragikus sorsa… Megszerezhető a szabadság? Sztoikus válasz: a belső szabadság… (1. szöveg) Alapdilemma: ha mindent Isten irányít, akkor az emberi cselekedetet is – az ember nem szabad, tetteiért nem felelős. Isten a maga tettei fölött ítélkezik Az ember szabadsága az isteni mindenhatóság korlátja (2 – 3. szöveg) Ősi hit: felsőbbrendű tekintély parancsolja mindazt, ami a természetben történik
B) A szabadság és az oksági kényszer A fatalizmus Az ok-okozat kényszere lehetetlenné teszi az emberi szabadságot Meghatározott okok által kiváltott emberi cselekedet nem szabad Ez felveti a cselekedetek erkölcsiségének semmisségét (4. szöveg) A fatalisták elfogadták az oksági viszonyok feltétlen érvényesülését A fatalista szerzők is abban reménykedtek azonban, hogy az ember mindig felelős volt és az is lesz tetteiért (5. szöveg) SUMMA: Semmi sem ok nélkül való Oksági kényszer nélküli, teljesen szabad cselekvőképesség nincs Lehetségesek külső kényszertől független akaratlagos cselekedetek
B) A szabadság és az oksági kényszer Minden szabadságra és szükségszerűségre vonatkozó metafizikai tétel kudarcra van ítélve… Akár a determinizmust, akár annak ellenkezőjét választjuk, megkérdőjelezzük az emberi felelősséget… A szükségszerűség – szabadság ellentét rossz kérdésfelvetés!! És akkor jött William James… 6. szöveg
C) A szabadság és a belső kényszer kérdése A XIX. századtól az ontológiai szempontok helyett a filozófiai antropológia nézőpontja került előtérbe Csak önmagunknak lehetünk rabjai! Rabjai lehetünk-e önmagunknak?! 7, 8, 9. szövegek
Köszönöm a figyelmet!