A táj, a természet szerepe Petőfi lírájában és Az apostolban
Bevezetés-Petőfiről 19.századi költő, politikus(népvezér, forradalmár) Világirodalmi rang Romantika( kiteljesíti, meghaladja) Irodalmi népiesség: egyszerű, természetes, közvetlen hang, népköltészeti ihletettség Önkifejezés Szabadságeszme Elhivatottság( nép, nemzet, emberiség)
Tárgyalás a) táj, természet a lírában Tájleíró költemények( felvilágosodás, romantika)- tárgyi és természeti környezet Metaforikus- szimbolikus jelentés: - önkifejezés: „lelki táj” - egyetemes léttörvények ( pl. mulandóság)
b) Petőfi tájleíró költészete Új tájeszmény:alföld Érzelmi kötődés (szülőföldje) A szabadság jelképe Az alföld, A Tisza, A puszta, télen, Kiskunság Emlékezés- eleven valóság
Az alföld, 1844 - bensőséges kapcsolat - versfelütés: költői állásfoglalás (új tájeszmény) - táguló, szűkülő tér - részletező leírás - ellentétek egysége: fent-lent, közeli- távoli, csöndes-hangos, statikus- dinamikus - a természetben élő ember - verszárás: érzelmi viszonyulás
c) táj, természet- ars poeticák - minden korszakában írt A természet vadvirága, 1844 - első korszak hitvallása ( egy támadás nyomán) - költői magatartás: elutasítás- vállalás( refrén) „ A korláttalan természet vadvirága vagyok én” - vállalása: életszerű,természetes önkifejezés - virág-motívum: új érték, szépség; „vad”= természetes
c) – szerelmes versek Szendrey Júlia Júlia szépsége: Minek nevezzelek?- a természeti szépség felülmúlja a művészi szépséget Szeptember végén: a költő érzései, félelmei; a természet változása= a szerelem mulandósága
d) – Az apostol 1848 ősze ( szabadszállási kudarc) Átértékeli politikai nézeteit Társadalom- természet ellentéte A hős, Szilveszter a természetben nyeri vissza szabadságát, kerül kapcsolatba Istennel A mű alapeszméje: szőlőszemhasonlat
Befejezés- Petőfi utóélete Vajda János: híd Petőfi és Ady között Ady és a magyar Ugar József Attila és az alföld-toposz (Holt vidék)