Algebrai törtek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egyszerű oszthatósági problémák
Advertisements

Oszthatósággal kapcsolatos feladatok pszeudokódban.
A Floyd-Warshall algoritmus
Elemi algoritmusok Páll Boglárka.
FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
Természetes számok 0, 1, 2, 3, ..., 24, 25, ..., 1231, 1232, ..., n, ...  = {0, 1, 2, 3, ..., n,...} a természetes számok halmaza Műveletek: összeadás.
Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor.
Egyismeretlenes lineáris egyenletek
Elemi algoritmusok Páll Boglárka.
Minden, matematikusi ismeretekkel fertőzött leendő mérnök számára alapvető kihívás, hogy a túlságosan egyszerű dolgokból többet hozzon ki. Így például.
Osztó, többszörös Osztó: azokat a számokat, amelyekkel egy B szám osztható, az B szám osztóinak nevezzük. Minden számnak legalább két osztója van, 1 és.
Halmazok, műveletek halmazokkal
Globális helymeghatározás Zárthelyi dolgozat Relatív helymeghatározás fázisméréssel.
Csoport részcsoport invariáns faktorcsoport részcsoport
Gyűrűk Definíció. Az (R, +, ·) algebrai struktúra gyűrű, ha + és · R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ·) félcsoport, és III.
Arány és arányosság.
Számhalmazok.
Függvénytranszformációk
Minden, matematikusi ismeretekkel fertőzött leendő mérnök számára alapvető kihívás, hogy a túlságosan egyszerű dolgokból többet hozzon ki. Így például.
Algebra a matematika egy ága
VEKTORMŰVELETEK Készítette: Sike László Kattintásra tovább.
Hegyesszögek szögfüggvényei
Számelmélet Matematika Matematika.
Matematika: Számelmélet
Készítette: Rummel Szabolcs Elérhetőség:
Algebra, számelmélet, oszthatóság
Törtek.
Fejezetek a matematikából
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
x2 x2 – 5x + 6 x(x ) + x(–2)+ (–3)(x) + (–3)(–2) = (x – 3)(x – 2) = Végezzük el a következő szorzást: (x-3)(x-2) =
Törtek szorzása.
Ismétlés 5. Törtek.
Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor.
Programozás C# -ban Ciklusok.
Lineáris algebra.
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Exponenciális egyenletek
Beolvasó utasítás Console.Read();  Int típusú adatot kapunk. Console.ReadLine();  String típusú adatot kapunk. Console.ReadKey();  Tetszőleges billentyű.
Kifejezések. Algoritmus számol; Adott összeg; összeg:=0; Minden i:=1-től 5-ig végezd el Ha 2 | i akkor összeg:=összeg+2*i Ha vége Minden vége Algoritmus.
Másodfokú egyenletek megoldása
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
AMFI KUPA és ami mögötte van…
Polinomok.
GRÁFOK Definíció: Gráfnak nevezzük véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok pont és azokat összekötő szintén véges vagy megszámlálhatóan végtelen sok.
A természetes számok osztása, az osztás tulajdonságai
Algebrai kifejezések Nem tudod? SEGÍTEK!.
Algebrai logika Leibniz folytatói a 18. században: Lambert, Segner és mások. 19. sz., Nagy-Britannia: Aritmetikai és szimbolikus algebra. Szimbolikus algebra:
13. ÓRA A természetes számok kivonása. I SMÉTLÉS - K EREKÍTÉS A szám10-re100-ra1000-re10000-re re
Számok világa.
INFOÉRA 2006 Nagypontosságú aritmetika III.
20. óra Összefoglalás I..
Számtani alapműveletek
A Catalan-összefüggésről
óra Műveletek a racionális számok halmazán
Számábrázolás.
Integrálszámítás.
Összefoglalás 7. évfolyam
3. óra Algebrai kifejezések nagyító alatt
137. óra - Ismétlés Számok és műveletek
78. óra Prímszámok Röp: 1. Az osztó definíciója. 2. Dönts el és indokold: a.) osztható-e 125-tel? b.)
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása
Algebra, számelmélet, oszthatóság
A legkisebb közös többszörös
óra Algebra
Matematika I. BGRMA1GNNC BGRMA1GNNB 7. előadás.
Algebra, számelmélet, oszthatóság
Tanórán kívül lehet kicsit több
Előadás másolata:

Algebrai törtek

Algebrai törtnek nevezzük az olyan törtet, melynek nevezőjében egy vagy több ismeretlent tartalmazó algebrai kifejezés, számlálójában pedig valamilyen algebrai kifejezés szerepel. Például:

Feladat Nem algebrai tört Algebrai tört Írd be a törteket a megfelelő helyre! Algebrai tört Nem algebrai tört

Egy algebrai tört bővítése azt jelenti, hogy a tört számlálóját és nevezőjét ugyanazzal a 0-tól különböző számmal (algebrai kifejezéssel) szorozzuk. Például:

Egy algebrai tört egyszerűsítése azt jelenti, hogy a tört számlálóját és nevezőjét ugyanazzal a 0-tól különböző számmal (algebrai kifejezéssel) elosztjuk. Például:

Feladat Egyszerűsítsd a következő törteket!

Példák: Algebrai törtek összeadása, kivonása I. Ha az összevonandó törtek nevezője megegyezik, akkor egyszerűen csak összevonjuk a számlálókat. Példák: Figyelem! Ha a törtvonal előtt kivonás jel van, akkor összevonásnál a kivonandó számlálójában megváltozik a műveleti jel!

Feladat Végezd el a következő műveleteket!

Algebrai törtek összeadása, kivonása II. Ha az összevonandó törtek nevezője különböző, akkor először közös nevezőre hozzuk őket, majd ezután összevonjuk a számlálókat. A közös nevező: Legyen többszöröse mindegyik nevezőnek. Legyen minél kisebb. Azaz a legkisebb közös többszörös a legalkalmasabb. Ha viszont ezt nehéz megtalálni, akkor biztosan jó lesz az összes nevező szorzata. (mert az minden nevezőnek többszöröse).

Példák:

Feladat Végezd el a következő műveleteket!

Két algebrai tört szorzatát úgy kapjuk meg, hogy a számlálót a számlálóval, a nevezőt a nevezővel összeszorozzuk. Példák:

Feladat Végezd el a következő műveleteket!

Egy algebrai törtet egy másik algebrai törttel úgy osztunk, hogy az osztó reciprokával megszorozzuk az osztandót. Példák:

Feladat Végezd el a következő műveleteket!