Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása

Az előadások a következő témára: "Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása"— Előadás másolata:

1 Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása
Készitete:Ivanity Dénes Tanár:Farkas Andor Osztály:1.2

2

3 Soros kapcsolás Egy összetett áramkör az alkotóelemek soros, párhuzamos vagy - az ezekből kialakított - vegyes kapcsolásából áll. Soros kapcsolásról beszélünk, ha az áramköri elemeken ugyanaz az áram folyik keresztül. Ez akkor keletkezik, ha az egyik ellenállás végéhez a másik kezdetét kötjük, és mindezt az utolsó ellenállásig megismételjük.

4 SOROS KAPCSOLÁS = KÖZÖS AZ ÁRAM
A gyakorlatban legtöbbször ellenállások kapcsolódnak össze, amelyek együttes, eredő áramkorlátozó hatását egyetlen ellenállással helyettesíthetjük. Ezt eredő ellenállásnak nevezzük.

5 Soros kapcsolás Soros kapcsolásban nincs elágazás, ezért ugyanakkora áram folyik át minden ellenálláson. Kirchhoff huroktörvényének értelmében: U = U1 + U2 + U3 +...+ Un Minden ellenállásra külön-külön Ohm törvényét alkalmazva: U1 = I⋅R1, U2=I⋅R2, U3=I⋅R3, ... , Un=I⋅Rn, Ezeket behelyettesítve a huroktörvénybe, majd a közös mennyiséget kiemelve: U = I⋅R1+ I⋅R2 + I⋅R3  I⋅Rn U = I⋅(R1+ R2 + R3  Rn) Mindkét oldalt elosztva a közös mennyiséggel:  = R1+ R2 + R3  Rn ,ahol  a kapcsolás eredő ellenállása. R = R1 + R2 + R3  Rn

6 Soros kapcsolás Soros kapcsolásról beszélünk, ha az áramköri elemeken ugyanaz az áram folyik keresztül. KÖZÖS AZ ÁRAM. Ellenállások soros kapcsolása Ellenállások soros kapcsolásánál az egyik ellenállás végéhez a másik kezdetét kötjük, és mindezt az utolsó ellenállásig megismételjük.

7 Összetett áramkör Egy összetett áramkör az alkotóelemek soros, párhuzamos vagy - az ezekből kialakított - vegyes kapcsolásából áll. Eredő ellenállás A sorosan kapcsolt ellenállások eredőjét az ellenállások összegzésével kapjuk, ami mindig nagyobb bármely a kapcsolást alkotó ellenállás értékénél.

8 Ellenállások párhuzamos kapcsolása
Párhuzamos kapcsolás Párhuzamos kapcsolásnál a kapcsolás közös mennyisége a feszültség, azaz minden ellenálláson azonos nagyságú feszültségesés mérhető, ami megegyezik a generátor feszültségével.

9 Párhuzamos kapcsolás A főágban folyó áramot, vagyis az eredő áramot a csomóponti törvény segítségével határozhatjuk meg: I = I1+ I2 + I3  In Ohm törvénye alapján az egyes ágakban folyó áramok.  Ezt behelyettesítve a csomóponti törvénybe: A közös feszültséget kiemelve, és egyszerűsítve vele: Ez az eredő ellenállás reciprokát adja meg. Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője mindig kisebb a kapcsolást alkotó legkisebb ellenállásnál is. Két ellenállás (!) esetén az eredő képlete könnyebben kezelhető alakra hozható: A reciprokos számítási műveletet replusz jellel jelöljük: R = R1 × R2

10 Párhuzamos kapcsolás Párhuzamos kapcsolásnál a kapcsolás közös mennyisége a feszültség, azaz minden ellenálláson azonos nagyságú feszültségesés mérhető, ami megegyezik a generátor feszültségével. Ellenállások párhuzamos kapcsolása Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője mindig kisebb a kapcsolást alkotó legkisebb ellenállásnál is.

11 Köszönöm a figyelmet