Motívumkereső

Nézzük meg a gyakorlatban is!

(A feladat a 2006. októberi érettségi vizsga érvelési feladata volt) „De ifjú kedvem forró vágya más: Jövőmbe vetni egy tekintetet. Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek.” (Madách Imre: Az ember tragédiája. Harmadik szín) A jövő kutatása, a jövő megismerésének vágya vélhetően egyidős az emberiséggel, a különféle jövőképek bemutatása műalkotásoknak is gyakori tárgya. Mutassa be két mű (pl. regény, dráma, film, lírai alkotás) jövőről alkotott elképzeléseit! Szeretné, ha ezek beteljesednének? Miért igen, miért nem? (A feladat a 2006. októberi érettségi vizsga érvelési feladata volt)

1. lépés Mi jut eszembe a szóról: „jövő”? => szabad asszociációk sorának elindítása (Írj le mindent, ami elsőre az eszedbe jut a szóról!) érettségi, egyetem/főiskola felnőtt kor, munka, karrier szerelem, család az emberiség megvilágosodása, jobbító szándék ereje globális felmelegedés, világvége ?

2. lépés Rakjunk rendet! Csoportosítsuk a képeket! Egyéni jövő képei Az emberiség jövőjének képei

Egyéni jövő képei

Egyéni jövő képei

Egyéni jövő képei

A kollektív jövő képei

A kollektív jövő képei

A kollektív jövő képei

A kollektív jövő képei

3. lépés A képeket csoportosítsuk tovább! Pesszimista jövőképek Optimista jövőképek

Egyéni lét és optimizmus

Kollektív lét és optimizmus

Egyéni lét és pesszimizmus

Kollektív lét és pesszimizmus

Jövőkép az irodalomban Egyéni jövő látomás az egyéni sorsról az egyéni halál megjövendölése a kései elismerés megjövendölése Kollektív jövő látomás az emberiség sorsáról látomás a nemzet sorsáról az aranykor/nemzeti felemelkedés képe a végítélet/nemzethalál képe

Egyéni jövőkép - optimista „Itt halok meg. E setét erdőben A szomszéd pór eltemet. Majd talám a boldogabb időben Fellelik sírhelyemet: S amely fának sátorában Áll egyűgyű sírhalmom magában,      Szent lesz tisztelt hamvamért.      Szent lesz tisztelt hamvamért.” (Csokonai Vitéz Mihály: A Tihanyi Echóhoz)

„Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivivott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. - Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! „ (Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…)

Egyéni jövőkép - pesszimista „Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett.” (Ady Endre: A Hortobágy poétája) „Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmult virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.” (Ady Endre: A magyar Ugar)

„Roggyant a lábam, süppedt a mellem, Itt az ideje, össze kell esnem „Roggyant a lábam, süppedt a mellem, Itt az ideje, össze kell esnem. Lerogyok vígan, elnyúlok bátran, Lalla, lalla, Rokkantak halmán, nagy éjszakában. Nagy rokkanásom kinek se fájjon, Nem első hullás ezen a tájon: Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik, Lalla, lalla, Rokkanva ér el az éjszakáig.” (Ady Endre: Ének a porban)

… és most lássuk a kollektív jövőképeket!

Utópiák

Optimista jövőkép - Utópia Platón: Az állam

A platóni állam vezetői a kormányzók A platóni állam vezetői a kormányzók. Ők a legkiválóbbak, az aranylelkűek. Az aranylekűek mellett még vannak ezüst-, réz- vagy vaslekűek is. A lelkek nem egyenrangúak, de a különbségek csak a tanulás során derülnek ki. A gyerekeknek azonos feltételeket teremtenek a tanulásban. A legalkalmasabbak 30 éves koruktól filozófiát tanulnak, és 50 évesen lesznek a város kormányzói. A harcosok csoportja védelmezi az államot, a dolgozók pedig munkájukkal tartják el.

Az első két osztály tagjainak (kormányzók és harcosok) vagyoni és családi közösségben kell élniük, mert a magántulajdon és a család elvonná figyelmüket az államügyektől. A dolgozóknak ezzel szemben lehet magántulajdonuk, külön családjuk, mert ez ösztönzi őket a hasznos munkára. Platónnak kipróbálhatta államelméletét a gyakorlatban is. A szürakuszai fejedelem invitálta meg a kísérletre. Platónt barátai alig tudták később kimenekíteni Szürakuszából a felbőszült kísérleti alanyok közül.

Optimista jövőkép - Utópia Morus Tamás: Utópia

Morus az antik görög irodalom egyes szerzőihez és az őskeresztények közösségi életformájához nyúlt vissza, és ezeket véve mintának alkotta meg Utópia kommunisztikus jellegű társadalmi, gazdasági és politikai életét. Ezen utópikus elképzelések közül az első a magántulajdon megszüntetése és a közösségi tulajdon intézményesítése. Senkinek nincs semmije, minden az államé, éspedig nemcsak a föld és az egyéb termelési tényezők, mint a későbbi kommunista utópiákban, hanem még az olyan személyes használati tárgyak is, mint például az a ruha, amelyet naponta viselnek. (Tóth J. Zoltán: Utópia vagy eszményi társadalom? c. esszéje nyomán)

A házakat, amelyekben a családok laknak, tízévente sorshúzás útján kicserélik egymás között, jóllehet maguk a házak is egyformák, és természetesen azok is a közösség tulajdonában vannak. További “klasszikus” elképzelés, hogy mindenki dolgozik, férfiak és nők egyaránt kiveszik a részüket a termelésből, mindenki részt vesz a javak előállításában. Miután pedig nincs magántulajdon, ezért mindenki beadja a közösbe, amit és amennyit megtermelt, valamint abból és annyit vételez ugyanonnan, amire és amennyire neki és családjának szüksége van.

Nincsenek tehát örökölt hierarchiák, születési jogon alapuló egyenlőtlenségek, elvileg tehát mindenki egyenlő. Végül úgyszintén utópisztikusnak tekinthetjük az általános iskoláztatás (közoktatás) gondolatát is. Morus szerint ugyanis tényleges egyenlőség csak akkor lehet, ha a neveltetés biztosítja az egyenlő feltételeket a tehetség kibontakoztatásához, vagyis ha az egyenlő jogokkal egyenlő esélyek is járnak, ez pedig a tudás mindenki számára hozzáférhetővé tételével valósulhat csak meg.

Utópia valójában egy egysíkú, unalmas, uniformizált világ. A sziget minden városa egyforma alaprajzú, egyformák az utcák, sőt még a házak is. Mindenki ugyanolyan ruhában köteles járni, akár tél van, akár nyár, sőt ennek a ruhának nemcsak a fazonja, de még a színe és az anyaga sem lehet más, mint a többieké. Az élet minden perce szabályozva van, önálló elképzelése a tevékenységére vonatkozólag gyakorlatilag senkinek sem lehet. Meg van határozva, hogy mikor kell kelni, dolgozni, enni, tanulni vagy játszani, és ettől eltérni nem lehet.

Optimista jövőkép - Utópia Campanella: Napváros

Campanella Napvárosában igen sok antik és reneszánsz elemet fedezhetünk fel. Az antik filozófusok közül legfőképpen Platón, Arisztotelész és a püthagóreusok elképzelései tűnnek fel. Pl. Napvárost, csakúgy mint Platón Államát, filozófusok és tudósok vezetik. Campanella művében érezhető az Egyházatyák és a skolasztikusok - főleg Aquinói Szt. Tamás hatása. A reneszánsz gondolkodók közül főleg a firenzei újplatonistákat /Marsilio Ficino, Pico della Mirandola/ és Telesiót említhetjük meg. A szellemi atyák közül még szóba jöhet Mórus Tamás is, kinek "Utópiá"-ját Campanella ismerte, és akit nagyon tisztelt. Ha összehasonlítjuk a reneszánsz e két nagy képviselőjének utópiáját az újkor utópistáinak műveivel, akkor feltűnik, hogy mindkét korszak utópistáinál fontos szerep jut a természetességnek, caritasnak, tudományosságnak, de legfőképpen az ésszerűségnek, ami szemünkben talán már túlzott propagálásában jelenik meg - gondoljunk csak Fourier Falanszterére. (Forrás: Sulinet>SuliKat>Társadalomtudomány>Történelem>Nézőpontok)

A különbség az ideális állam tér és időbeli elhelyezkedésében mutatkozik meg. Míg a reneszánsz gondolkodók utópiái a jelenben léteznek, csak a térben másutt /pl.: a Napváros valahol Szumátra környékén/, addig az újkori gondolkodók államukat, közösségüket az ideálisnak képzelt jövőbe, vagy a múltba helyezik. Campanella műveinek hatása tehát leginkább az újkor utópistáinál jelent meg, bár előszeretettel hivatkoznak rá a nácizmus ideológusai is. Ők Campanella "fajtanemesítési programjában" látták előfutáruknak e jeles gondolkodót. (Forrás: Sulinet>SuliKat>Társadalomtudomány>Történelem>Nézőpontok)

Az eljövendő boldog kor feltételeiről Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba

„Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek      S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből      S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús      S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról      És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával      És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"      S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez      Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.”

Az eljövendő boldog kor feltételeiről „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!” (Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

Az eljövendő boldog kor feltételeiről „Ha neve sem lesz a régi vármegyének; Kerületek-körökről szól az ének, Melyek közérdekűleg mért határát Már nem "bogár" után keringve járták; Lesz ki parancsol és ki megfogadja, Törvénynek általános foganatja; A szolgabírók rémmesében élnek, Mágnás nem áll fölötte a törvénynek; Az árvapénztárnok többé nem sikkaszt, Mert cselekedni már nem úri "sikk" azt…” (Vajda János: Credo)

Antiutópiák

Antiutópia, dystopia, negatív utópia Utópia: nem létező, idealizált világ. A jövőben talán megvalósuló eszményi társadalom. Az antiutópia természetesen ennek az ellentéte: egy elképzelt, ámde pesszimista módon megfestett állam ábrázolása. Sötét jövőkép.

Pesszimista jövőkép - Antiutópia Swift: Gulliver utazásai

„A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye „A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesíti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.” (Legeza Ilona könyvismertetője)

„Gulliver négy nagy utazást tesz „Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.” (Legeza Ilona könyvismertetője)

A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve. (Legeza Ilona könyvismertetője)

Gulliver a törpék országában

Gulliver az óriások országában

Laputa, a repülő sziget

Gulliver a nyihahák földjén

Pesszimista jövőkép - Antiutópia Madách Imre: Az ember tragédiája - Falanszter

„A "falanszter" kifejezést Charles Fourier, az egyik legismertebb francia utópista szocialista az általa elképzelt táradalom alapegységeinek elnevezéseként használta, s egyfajta kommunát értett alatta, olyan közösséget, amelyben mindenki adottságai szerint dolgozik, s szükségletei szerint részesül a javakból. Madách felfogásában ez a falanszter a hideg, érzelmektől mentes racionalitás, materializmus színtere, azaz: hiányzik belőle az a plusz (a spiritualitás), ami az embert teljes értékű emberré teszi.” (Ágoston Balázs: Madách Imre világszemlélete Az ember tragédiája tükrében)

Charles Fourier

Falanszter

Pesszimista jövőkép - Antiutópia George Orwell: 1984

1948 1984

Totalitárius rendszerek Orwell művének totális állama egyértelmű párhuzamot mutat a sztálini és hozzá hasonló totalitárius rendszerekkel.

Sztálin, Szovjetúnió

Hitler, Németország

Szálasi Ferenc, Magyarország

Rákosi Mátyás, Magyarország

Mao Ce Tung - Kína

Pol Pot – Kambodzsa

Totalitárius rendszer jellemzői 1. Totalitárius ideológia 2. Egyeduralkodó tömegpárt 3. Uralmi eszközök feletti korlátlan hatalom 4. Tömegkommunikációs rendszerek feletti rendelkezés 5. Terrorisztikus rendőrségi ellenőrzés, jelenlét (C.J. Friedrich nyomán)

Totalitárius ideológia Mindenek felett a bölcs és előrelátó Nagy Testvér áll. A Párt hármas jelszava: „A HÁBORÚ: BÉKE A SZABADSÁG: SZOLGASÁG A TUDATLANSÁG: ERŐ”

HÁBORÚ = BÉKE A háború célja a béke? Lehet-e háborúval békét elérni? A „=” elmossa a béke és a háború közötti határvonalat. A háború szükséges, mert a külső ellenség az állami ideológia lételeme.

Külső ellenség Minden nyomorúság és nélkülözés okozója => bűnbak Az egyéni gyűlölet célpontja. A külső ellenség jelenléte a külvilágot félelmetes és veszélyes színezettel telíti. Ergo: Óceánia lakója gyűlöli és féli az ellenséget.

Goldstein

Elszigeteltség A totalitárius diktatúra fontos eleme az elszigetelés: lakói nem hagyhatják el országukat. Indok: így lehet Óceánia jól védhető és biztonságos. nem is tudják meddig terjednek határai (világbirodalom látszata) nincs összehasonlításra lehetőség nincs igazi kép az ellenségről (képlékeny, olyan amilyennek az ellenséget képzelni akarjuk)

Hadifoglyok Ők az egyedüli külföldiek, akikkel egy óceániai találkozhat. a kivégzéseken láthatja őket példastatuálásra szolgálnak a Nagy Testvér nem tűri az ellenszegülést (=> pedagógia) a hadifoglyok személyazonossága kérdéses: éppúgy lehetnek Óceánia polgárai is…

A háború nem tudni miért tört ki… nem tudni, kik ellen vívjuk… nem tudni, milyen eredménnyel… nem tudni kik a szövetségesek… nem tudni, hogy EGYÁLTALÁN VAN-E HÁBORÚ…

A háború A háború teremti a bűnbakot. A háborút, a harcot az élet értelmévé emelik. A Nagy Testvér jóslatait igazolhatják a háborúból érkező hírek. A Nagy Testvér győzelmét hirdethetik a háborúból érkező hírek. A Nagy Testvért igazolja a háború.

Valóban van háború? Ellene szól, hogy folyamatosan változik az ellenség és a szövetségesek tábora. Egy esetleges veszteség a Nagy Testvér tekintélyét veszélyeztetné. A háborúból csak időnként néhány kósza bomba jut el a prolinegyedbe => lehet, hogy ezt is csak a Párt lövi ki Londonra.

A háború remek lehetőséget biztosít az árufelesleg eltüntetésére, s így áruhiányt eredményez. A háborús időkben csak a Győzelem ginhez és cigarettához lehet korlátlanul hozzáférni. Gyűlöleten, nélkülözésen és félelmen alapuló társadalom.

SZABADSÁG = SZOLGASÁG A totalitárius állam az elnyomáson alapszik. Hazugságrendszer, ami az egyén szabadságának illúzióját teremti meg… vagy még azt sem. elhitetni, hogy szabadok elhitetni, hogy nem is akarnak szabadok lenni, mert a szabadság nem az, aminek látszik

Szabadság illúziója prolik szabadsága „önkéntes” tüntetések szervezése nem kötelező a részvétel a szabadidős tevékenységekben (ám gyanús, ha valaki elmarad) olvasás (művészet) szabadsága – azonban minden újbeszélre van átírva => értelme megváltozik Két Perc Gyűlölet => a gyűlölet szabad kinyilvánítása (Goldstein)

Gondolatrendőrség A magánélet (saját élet) gyanús, mert gondolkodásra nyújt lehetőséget. Az egyén ebben a rendszerben nem jelent semmit => a tömeg értelmét és érzelmeit pedig a Párt vezérli. Megfigyelés => pl. telekép állandóan megy => ideológia sújkolása, állandó megfigyelés Besúgórendszer => a gyerekek saját szüleiket jelentik fel

Átnevelés – Szeretet minisztérium Feladata: a hibás egyedek „gyógyítása”, átnevelése. Hibás egyedek kiszűrése: Gondolatrendőrség, telekép, besúgók. Önszabályozás: duplagondol módszere. Ha valaki mégis fennakad: átnevelés => A helyen, „ahol nincs sötétség”.

Szeretet minisztérium => valójában az örökké világos hely a kínzás, a verés és éheztetés helye, ahol valóban örökké világos van és szakadatlan zümmögés hallatszik => idegrendszer kifárasztása Időérzék elvesztése, testi-lelki gyötrés. A rabok megtörnek => mindent bevallanak.

A „gyógyulás” 1. A duplagondol módszerének elsajátítása elektrosokk segítségével. 2. A rendszer lényegének megértetése. 3. A Nagy Testvér szeretete. => 101-es szoba: a megalázott, megkínzott emberek már bármit megtagadnak, amiben eddig hittek.

A tanú c. film

Egyetlen hibás gondolat sem létezhet a rendszerben. A gondolat is bűn. A végső cél: a Nagy Testvér és a Párt iránti átszellemült és vak szeretet.

Béke minisztérium A háborúval (!) foglalkozik. A háborús propagandát irányítja.

Igazság minisztérium Az újságokért, könyvekért, filmekért, színdarabokért felelős. Teljes cenzúra. A telekép „urai” => információk szűrése, elrendezése A múlt eltörlése, folyamatos átírása => személyek tűnnek el, nincs viszonyítás, tapasztalat

Igazság minisztérium Az oktatás is fontos feladata. Gyerekek szellemének átitatása a Párt ideológiájával. A gyerek még könnyen befolyásolható, fanatizálható. Besúgórendszert bővítik általuk. A szüleik már előttük sem tudnak szabadon beszélni => megszűnik a család

Igazság minisztérium Pártszlogenek írása, terjesztése Művészetek ellenőrzése. Klasszikusok átírása újbeszélre. Dalok, versek készítése gépekkel.

Újbeszél Eretnek szavak eltörlése. Szókincs teljes redukciója. Egyféle kifejezésmód. A nyelv és kifejezésmód teljes beszűkülése.

Bőség minisztérium Az élelmiszerek és használati tárgyakhoz jutás szabályozása. Nélkülözés, hiány generálása. Egyenebéd. Állandóan találkozunk hiánycikkekkel. Nincs rá magyarázat, miért, holott az emberek sokat dolgoznak => egyedüli indok: a háború felemészti.

Nagy Testvér

Ki is Ő valójában?

1. Létezik A Párt vezetője, emblematikus figura. A bölcs vezér. Valóságos isten => az emberek védelmezője, segítője. Megkérdőjelezhetetlen. Olyan, mint egy jóságos, esetenként bűntető apa. Az emberek neki köszönhetik boldogságukat, jólétüket (!).

Ellentmondás Még soha senki sem találkozott vele.

2. Létezett A hatalmas plakátokról egy egykorvolt vezető néz le a népre. A hatalom fenntartása, folyamatossága és az eszménykép állandósága megkívánja, hogy a vezető képe ne változzék => öröktől- és örökkévaló hatalom látszatát kelti.

3. Nem létező A Párt arca. Mindenki olyannak képzeli el, amilyennek a jó vezetőt tartja. Valójában a Párt a vezető.

Ellentmondás A vezető nélküli Pártelit felveti a belső villongások, ellenségeskedés kérdését.

Nagy Testvér A Nagy Testvér a korlátlan és arctalan hatalom szimbóluma lett. Halhatatlan és mindenütt jelenlévő.

A Párt Óceánia lakossága egy gigantikus tömegpárt tagja. A Párthoz való viszony – közelség - határozza meg társadalmi szerepüket.

Belső Párt A Pártelit tagjai. „A Belső Párt az Állam agya.” Tagjai a Gondolatrendőrség és a minisztériumok vezető tisztségeit ellátó személyek. A Párt legelkötelezettebb hívei. Szemük előtt csak a Párt célja lebeg. Ők használják leghatékonyabban a duplagondol módszerét.

Duplagondol A Belső Párt tagjai számos „titokba” beavatottak: ismerik a rendszer hátterét. Mégis elkötelezett hívei a Pártnak. Duplagondol: irányítják a hazugságok terjesztését, de erről a tevékenységükről nem vesznek tudomást. Ők is elhiszik a saját hazugságaikat.

Duplagondol „valóságszabályozás” Saját agyunk becsapása. Gondolkodni kell hozzá azért, hogy aztán ne gondolkodjon az illető. Gondolkodás (a duplagondol technikájához) <=> gondolkodás hiánya (feltétlen elfogadás a cél)

Külső Párt „A rendszer keze.” A minisztériumoknak dolgoznak. Romos épületekben élnek, sokat éheznek. Állandó megfigyelés alatt állnak. Pontosan meghatározott, mikor mit csináljanak. Bármikor eltüntethetik őket.

Prolik A társadalom „szemete”. Alsórendű lényeknek tekintik őket. Ők dolgoznak a gyárakban és a bányákban. „Állam az Államban. Nem lázadoznak: mozi, sör, futball, család, munka.

Winston, a főhős egyedül a prolikban látja az esélyt, hogy fellázadjanak a rendszer ellen => ők azonban jól érzik magukat a bőrükben.

A kör bezárul.

Winston lázadása hamvába holt.

Vége?!

Utópiák és a technikai fejlődés: Sci-fi irodalom

Jókai Mór: A jövő század regénye

Jules Verne

Stanislav Lem

Isaac Asimov

Antiutópia a technika mindenhatóságáról Aldous Huxley: Szép, új világ

Utópiák és antiutópiák a filmvásznon

1984 (mozifilm, 1956)

1984 (mozifilm, 1984)

Terry Gilliam: Brazil

Stanley Kubrick: Mechanikus narancs

Jeunet – Caro: Az elveszett gyermekek városa

Spielberg: A.I.

Mátrix

Vége