Technológiai folyamatok tervezése 6. előadás Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Faipari Mérnöki Szak (BSc) Technológiai folyamatok tervezése 6. előadás

Korszerű gyártási rendszerek Automatizált gyártás Rugalmas gyártórendszerek Számítógéppel integrált gyártás

Korszerű gyártási rendszerek – Számítógéppel támogatott/integrált rendszerek

A számítógéppel integrált termelés Miért van szükség ilyen rendszerekre? 80-as évek közepétől kiélesedő piaci versenyben a megmaradás a cél, azaz: a vállalati versenyképesség megtartása a legfontosabb. Mit is jelent ez? Hogyan érjünk el nagyobb teljesítményt rövidebb idő alatt Hogyan tarthatjuk be az előre lekötött szállításai időket? Hogy csökkenthetjük a fejlesztés idejét? Hogyan tudjuk az állandó minőséget tartani? Hogyan lehet rövid távon csökkenteni a költségeinket? Hogyan lehet hosszútávon megtartani a munkahelyeket? Hogyan lehet javítani a munkafeltételeket, fokozni a dolgozók munkahatékonyságát és motivációját? Hogyan lehet legjobban a piaci és gyártási információkat keresni önmagunkról? Hogyan tudunk a körülményekhez, változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni?

A számítógéppel integrált termelés Megoldás a problémára: Informatika, mikroelektronika és számítástechnika területeinek bevonása a termelésbe. Éppen a 90-es évekre értek el olyan technológiai szintre ezek a területek, melyek elérhetőek voltak a gyártók számára: Beszerezhetők voltak (egyre többen gyártják őket), Megfizethetők voltak (egyre többen gyártották őket versenyhelyzet lenyomja az árakat), Elegendő képzett szakembert és betanítót képeztek, Egyszerű kezelőfelületet kaptak, könnyen programozhatóvá váltak, Megbízhatóan stabilak lettek. Létrejött a számítógéppel integrált termelés, azaz a CIM rendszer

A számítógéppel integrált termelés CIM-rendszer: Computer Integrat Manufacturing = számítógéppel integrált termelés A CIM magában foglalja, integrálja: Fejlesztést, Termelést, A gyártás egész folyamatát, Anyagáramlást, Információáramlást, Minőségbiztosítást.

A számítógéppel integrált termelés A CIM működése: MIS-rendszer: Management Information System= Vállalati Menedzsment Információs Rendszer A vállalathoz beérkező rendelések feldolgozzák számítógépen (alapul véve a vállalati szintű logisztikai menedzsment elveit), Döntés születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról, Elfogadás esetén határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról. Elutasítás Vállalati menedzsment Határidő meghatározás Megrendelő Megrendelés Döntés Elfogadás Gyártás felé Vissza-igazolás

A számítógéppel integrált termelés CAD-rendszer: Computer Aided Design (Drawing) = Számítógéppel Segített Gyártmánytervezés Tervezéskor figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (beszerzésből és anyagáramlásból adódóan): méret, tömeg, anyagminőség, alak, meghatározott követelmények, előírások, törvények, szabványok. stb. Meghatározzuk az alapanyagot és segédanyagokat, Figyelembe vesszük a rendelkezésre álló technológiát, Figyelembe vesszük az anyagáramlás technikai eszközeit, pályáját, Termékadatokat (paramétereket) szolgáltatunk a CIM további elemei számára (méretek, kialakítások).

A számítógéppel integrált termelés CAP-rendszer: Computer Aided Planning = Számítógéppel Segített Folyamat-tervezés Szereléstervezés Alkatrészgyártás-tervezés Általános művelettervezés NC programozás Gyártóeszköz-tervezés és –kiválasztás Normaidő- és költségkalkuláció

A számítógéppel integrált termelés PPS-rendszer: Products and Planning System = Számítógéppel Segített Folyamattervezés és Irányítás Anyagáramlási folyamat tervezése, irányítása, Anyagmozgatás operatív összehangolása, ütemezése, Termelési, szállítási határidők figyelése, Technológiai lépcsők sorrendjének, helyének, és idejének meghatározása Termelésirányítás és anyagáramlás integrációja Az egyre nagyobb teret nyerő on-line rendelések felügyelete, összehangolása

A számítógéppel integrált termelés CAM-rendszer: Computer Aided Manufacturing = számítógéppel segített gyártás Magában foglalja: CAPC = Számítógéppel segített üzemirányítás. Művezetői kommunikáció- és döntéstámogatás, valós idejű termelésirányítás, gyártási folyamatok dokumentálása DNC = Közvetlen vezérlés. NC-programok tárolása kezelése, tér- és időbeli szétosztása, üzemi gyártási programnak megfelelően SDC = üzemi adatgyűjtés TMS=üzemi szerszámgazdálkodási rendszer CC= gyártóegység irányítás FMSC= rugalmas gyártórendszer-irányítás FASC= rugalmas szerelőrendszer-irányítás MDS= felügyeleti és diagnosztikai rendszer

A számítógéppel integrált termelés CAST-rendszer: Computer Aided Storage and Transport = Számítógéppel Támogatott Raktározás és Szállítás CAQ-rendszer: Computer Aided Qality = Számítógéppel Támogatott Minőségirányítás A CAQ magában foglalja: QP : Minőségtervezés SPC : Statisztikai Folyamatszabályozás FMEA : Hibamód és Hatáselemzés

A számítógéppel integrált termelés Tervezést segítő modulok: MIS, CAD, CAP, PPS Gyártási folyamat operatív moduljai: CAST, CAM, CAQ

A késleltetett gyártási rendszer 1. A világ minden részén megvásárolhatunk szinte majdnem minden terméket. Globalizáció hatása:  áramlási idők csökkenése Információ (tudás) áramlás gyorsulása (Internet) Anyag (és energia) áramlás gyorsulása (szállítmányozás, logisztika fejlődése) Termelési migráció (fejlődő országokban olcsóbb a termelés) Kialakultak a nagy multinacionális vállalatok (Multik a gyártásban, szolgáltatásban  Franchise fogalma) Következmény: Globalizált beszerzés Globalizált gyártás Globalizált összeszerelés Globalizát elosztás Globalizált összegyűjtés

A késleltetett gyártási rendszer 2. A golbalizált gyártás működésének feltételei: Műholdas reklámozás On-line rendelés Átfogó árukövetés Elektronikus adatcsere (e-mail, HDD, adathordozók) Szabványosítás Angol nyelv (világnyelv kialakulása) Okmányok, bizonylatok egységesítés, adattartam elektronikus úton való továbbítása Vonalkód-rendszer kialakítása, egységes számozás alkalmazása Határok okozta akadályok (tőkebefektetés, kereskedelem) fokozatos leépítése, vámok-, tarifás korlátozások csökkentése Egész világra kiterjedő logisztikai hálózat (földön, vízen, égen)

A késleltetett gyártás 1. A késleltetett folyamat: gyártás, összeszerelés, csomagolás

A késleltetett gyártás 2. Eltérések a hagyományos gyártástól: Hagyományos gyártás: egy telephelyen valósul meg, logisztika termékgyártás közben csakis intern jellegű. A késleltetett gyártásnál több egymástól távol eső telephely végzi a technológiai fázisokat, így a termék árába jelentős szállítási csomagolási költség épül be. A késleltetett termelési logisztikában, néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a logisztikai folyamat vége felé tolnak el (pl.: Coca-Cola, számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok gyártása), azaz addig késleltetik, míg termék közvetlenül a fogyasztókhoz nem ér. A késleltetett gyártás:egy vagy több eleme a többi művelettől eltérő helyen készül (akár nagy földrajzi távolságban is), ezért nevezzük kötegelt vagy szegmentált gyártásnak is, kialakításának kritériuma: a műveletek funkcionális elhatárolása.

A késleltetett gyártás 3. A késleltetett gyártási rendszerben a gyártmányok és alkatrészek Méretkategóriától Technológiai hasonlóság elvén Gyártmánycsaládonként Gyártmányféleségtől függetlenül előállíthatók. Meg kell felelniük a központi követelményeknek, előírásoknak, szabványoknak, globális törvényeknek – környezetvédelem – és a helyi előírásoknak is. (néha emiatt kerülnek egyes országokban a veszélyes, környezetszennyező technológiák. Az alkalmazott technológiáknak megfelelően hagyományos és rugalmas berendezésekkel, gyártósorokkal készülhetnek  jellemzően nagyszámú, és mennyiségű gyártmányféleséget előállító konszerneknél, gyártóknál (lásd: AUDI)

A késleltetett gyártás 4. Jellemzői: Nagysorozattal indul, mely aztán lépésről-lépésre osztódik Fokozatosan növelni kell a gyártósorok rugalmasságát Nagyfokú összehangoltság szükséges, csökken az átfutási idő (számítógéppel integrált globális rendszerek) Gyártási lépcsők között minimális a tárolási igény Feltételei: Nagyfokú hasonlóság a termékeknél (innen a szegmentáció) Rugalmas, gyors logisztikai rendszer A termék kis fajlagos tömegű Jellegzetessége: a temék különbözőségét, eltérőségét az utolsó fázisban alakíthatják ki, ha már ismert az adott piaci igény!

A késleltetett gyártás 5. Előnyei: Gyors alkalmazkodás a helyi, piaci igényekhez A helyi olcsó munkaerő olcsóbbá teszi a terméket és kompenzálja a szállítást (gyártásmigráció – keleti irányban) Speciális igények gyors, helyszíni kielégítése

A késleltetett összeszerelés A termelés befejező része kitolódik a logisztikai folyamat vége felé, általában a piacközeli raktárig. Az összeszerelést az elosztóraktár helyére telepítik. Példa: gépkocsik, mobiltelefonok, stb. Előnyei: Gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez A helyi munkaerő olcsósága Speciális, egyedi igények kielégítése Vámszabályok ésszerű kihasználása (alkatrész – késztermék, más vámkategória)

A késleltetett csomagolás Késleltetett csomagolásnál, csak az utolsó technológiai lépések maradnak a helyi piachoz közeli egységeknél. Két változata lehetséges: A késleltetett szerelés következménye a késleltetett csomagolás Nagytávú szállításnál a konténerekből való csomagolás elosztóraktárakban. Az elosztóraktár funkciói: Komissiózás Fogyasztó csomagolás Gyűjtőcsomagolás Előnyei: Kisebb raktárkészlettel működhet a termékgyártó Jobban kihasználható a szállítócsomagolás. Egységrakomány-képzés. Olcsóbb csomagolás: helyi olcsó munkaerő, közelebbről szállítható a csomagolóanyag Címkézés, feliratozás helyi nyelven, helyi dizájnnal Lerövidíthető a rendelési idő