KULTIVÁCIÓS ISKOLA

GEORGE GERBNER: KULTIVÁCIÓS ELMÉLET (1969) ben született, magyar származású médiaszociológus ben az Egyesült Államokba emigrált - ma a Villanova Egyetem professzora - A média rejtett üzenete - kutatások százai kötődnek a nevéhez - a kultivációs elmélet megalkotója

1. Annak nagy részét, amit tudunk, vagy amiről azt hisszük, hogy tudjuk, sohasem tapasztaltuk meg személyesen. Olyan világban élünk, amely mesélt történetekből épül fel. 1. Annak nagy részét, amit tudunk, vagy amiről azt hisszük, hogy tudjuk, sohasem tapasztaltuk meg személyesen. Olyan világban élünk, amely mesélt történetekből épül fel. 2. Ezek a történetek hiedelmek és tények óriási halmazát hozzák létre. A történetek révén sajátítjuk el nemi, életkori, életstílusbeli, foglalkozási, társadalmi szerepeinket. A történetek kínálják a beilleszkedési mintákat és a lázadás célpontjai is egyben. 3. Régebben a történetmesélés folyamata  beszélt nyelvi formában, orálisan, szemtől szembe családiascsaládias kézműveskézműves közösségi jellegű voltközösségi jellegű volt

A történetmesélésnek pedig három funkciója volt: 1. Megmutatni, hogy miként mennek a dolgok. 2. Leírják, hogy mi micsoda a világban. 3. Megtanítanak bennünket arra, hogy miként bánjunk ezekkel. A modern kommunikációs formákat jóval megelőzve is voltak olyan módszerek, amelyek nagy embercsoportokat értek el. Ilyen volt az egyház. A múlt század végéig az egész művelt, keresztény Európa és Amerika minden vasárnap ott ült a templomban a szentmisén. A modern kommunikációs formákat jóval megelőzve is voltak olyan módszerek, amelyek nagy embercsoportokat értek el. Ilyen volt az egyház. A múlt század végéig az egész művelt, keresztény Európa és Amerika minden vasárnap ott ült a templomban a szentmisén. A történetek stabil értékrendszert, s ehhez kapcsolódó kép- és asszociációs rendszert tartanak fenn, szelektíven. S ez az értékrendszer, mely szerencsés esetben konszenzussal jön létre -, határozza meg a társadalom közös távlatait. Amit a médium kiszűr, ami nem elég hangsúlyozott ebben a kultúrában, azt nagyon nehéz továbbadni, továbbörökíteni a következő generációknak. A történetek stabil értékrendszert, s ehhez kapcsolódó kép- és asszociációs rendszert tartanak fenn, szelektíven. S ez az értékrendszer, mely szerencsés esetben konszenzussal jön létre -, határozza meg a társadalom közös távlatait. Amit a médium kiszűr, ami nem elég hangsúlyozott ebben a kultúrában, azt nagyon nehéz továbbadni, továbbörökíteni a következő generációknak.

A történetek egyre jobban hasonlítanak egymásra, mert a jól bejáratott formulákat működtetik. Ezek a formulák pedig azokat a hatalmi viszonyokat tükrözik, amelyek létrehozták őket, és arra szolgálnak, hogy ezek a viszonyok érintetlenek maradjanak. Vagyis a kultúra fő árama totális ellenőrzés alá került. A kultúra sokszínűsége illúzióA történetek egyre jobban hasonlítanak egymásra, mert a jól bejáratott formulákat működtetik. Ezek a formulák pedig azokat a hatalmi viszonyokat tükrözik, amelyek létrehozták őket, és arra szolgálnak, hogy ezek a viszonyok érintetlenek maradjanak. Vagyis a kultúra fő árama totális ellenőrzés alá került. A kultúra sokszínűsége illúzió A történetmesélés iparosítása a gőzgép feltalálásával kezdődött. Nem volt szükség személyes találkozásra ahhoz, hogy hasonló módon gondolkozzunk a világról, elég volt ugyanazt olvasni hozzá. Még ennél is jelentősebb változást hozott a televízió. a régit felváltja az új vallás!

1.A fikciós történetek, mesék, regények, színdarabok „az emberi megértés építőkockái” 2.A történetek második típusa – hírek, tudósítások, dokumentatív üzenetek – a dolgokat a maguk valójában kívánják bemutatni (felhívják figyelmünket érdekeinkre és lehetőségeinkre, valamint figyelmeztetne a fenyegető veszélyre). 3. A történetek harmadik típusa azt meséli el, hogy mi a teendőnk (kívánatos és nem kívánatos magatartásformákat, életmódokat)  törvényeket, a javaslatokat, prédikációkat, s a reklámokat is. Azt mondja, hogy ez a harmadik felhasználja az előbbi két típust. Úgy véli, a mai világban ennek a harmadik típusnak az uralma érvényesül.

3x annyi férfi, mint amennyi nő (+a nők mindig fiatalabbak voltak a férfiaknál, akikkel találkoznak) 3x annyi férfi, mint amennyi nő (+a nők mindig fiatalabbak voltak a férfiaknál, akikkel találkoznak) A színes bőrűek, a gyerekek és az öregek jóval kevesebbszer szerepelnek annál, mint amekkora az arányszámuk a lakosság egészéhez képest A színes bőrűek, a gyerekek és az öregek jóval kevesebbszer szerepelnek annál, mint amekkora az arányszámuk a lakosság egészéhez képest az etnikai kisebbségek képviselői általában csak kisebb szerepekben tűntek föl. Továbbá, a figurák zöme vezető vagy értelmiségi volt. az etnikai kisebbségek képviselői általában csak kisebb szerepekben tűntek föl. Továbbá, a figurák zöme vezető vagy értelmiségi volt. az USA-ban a munkaerő 67 százaléka fizikai dolgozó, a képernyőn viszont csupán a figurák 25 százaléka végez ilyen munkát. az USA-ban a munkaerő 67 százaléka fizikai dolgozó, a képernyőn viszont csupán a figurák 25 százaléka végez ilyen munkát. a bűnözés a tévében 10x olyan gyakori, mint a valóságban (egy átlagos kamasz, tizenötödik születésnapjáig mintegy emberölés szemtanúja volt a képernyőn). a bűnözés a tévében 10x olyan gyakori, mint a valóságban (egy átlagos kamasz, tizenötödik születésnapjáig mintegy emberölés szemtanúja volt a képernyőn). a tévében szereplő figurák több mint 50 százaléka valamilyen viharos és kegyetlen összecsapás alanya lesz, míg az FBI adatai szerint az USA lakosságának kevesebb, mint egy százaléka lesz erőszakos bűncselekmény áldozata… David Rintel forgatókönyvíró, aki az Amerikai Írók Szervezetének elnöke volt, találóan sommázta: "Este nyolctól tizenegyig a tévéadás egyetlen épületes hazugság…" a tévében szereplő figurák több mint 50 százaléka valamilyen viharos és kegyetlen összecsapás alanya lesz, míg az FBI adatai szerint az USA lakosságának kevesebb, mint egy százaléka lesz erőszakos bűncselekmény áldozata… David Rintel forgatókönyvíró, aki az Amerikai Írók Szervezetének elnöke volt, találóan sommázta: "Este nyolctól tizenegyig a tévéadás egyetlen épületes hazugság…"

1. megrögzött televíziónézők (több mint napi 4 óra) vélekedéseit az 2. átlagos tévénézőkével (napi 4 óra alatt). A megrögzött tévénézők 1. gyakrabban vallják a faji megkülönböztetés különböző válfajait 2. messze felülbecsülik az orvosok, ügyvédek és sportolók számát 3. alacsonyabbnak gondolják a nők képességeit a férfiakénál 4. a valósnál nagyobb szerepet tulajdonítanak társadalmukban az erőszaknak 5. azt hiszik, hogy manapság kevesebb az idős ember, és egészségi állapotuk rosszabb, mint húsz évvel ezelőtt - ennek épp a fordítottja az igazság…