INDEX
EGYIPTOM
EGYIPTOM
• bonyolult istenvilág, politeista, legtöbbször állat képében ábrázolják, ami totemisztikus eredetre utal • minden egyiptomi isten valamilyen hatalom megtestesítője, amelynek alakját az adott isten viseli • A napot többféle alakban imádták: – Ptah: memphiszi napisten, múmiaalakú, – Ré: Héliopolisz sólyomfejű napistene, napkoronggal a fején ábrázolják, – az Újbirodalomban Amon, Théba istene volt, a város fővárossá válásával néha azonosították Rével és Ptahhal is • a legismertebb mítoszok szereplői: – Ozirisz (termékenység, halál, újjáéledés istene, alvilág királya, holtak bírája), – a felesége Ízisz (hitvesi hűség, varázslás és áradás istennője), – Hórusz a gyermekük, a királyi hatalom megtestesítője, – Széth a sivatag pusztító, félelmetes istene – Ápisz-bika: Nílus termékenyítő erejének jelképe; – Anubisz-sakál: halottak eltakarítása a feladata Gondolkodásuk meghatározó elem volt a halottkultusz, a lélek halál utáni élete (mumifikálás, halotti maszk, síremlékek) V A L Á S
KULTÚRA Építészet: piramisok: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában, Gízában Kheopszé (Hufué) a legnagyobb; szfinx: oroszlántestű, emberfejű szobor. II. Ramszesz építkezései: Theba, Karnak, Luxor, Abu-Szimbel Tudomány: alkalmazták a 365 napos évet és a 30 napos hónapot, készítettek napórát és viziórát, a tízes számrendszert alkalmazták, s ki tudták számítani a csonkagúla térfogatát és a félgömb felületét. Találmányok: Saduf, papírusz Orvostudomány: Egyiptomban volt a legfejlettebb, a mumifikálás, a túlvilági létben való hittel szoros kölcsönhatásban. Ismerték a vérkeringést, az agy és a testrészek viszonyát, recept-gyűjteményt állítottak össze. irodalom: Halottak könyve írás: hieroglifák (kő, papirusz) bonyolult szó és szótag és mássalhangzó írás; hieratikus (papi) démotikus (népi) írás
EGYIPTOM
EGYIPTOM
EGYIPTOM
EGYIPTOM II. RAMSES
EGYIPTOM HÓRUSZ, OZIRISZ, IZISZ RÉ PTAH
EGYIPTOM
EGYIPTOM
MEZOPOTÁMIA
Vallás • politeista (többistenhivő) vallás, istenek száma, rangsora nem állandó, több, mint 3000 isten • fő istenhármasság: An (ég istene, fő szentélye Urukban), Enlil (levegő ura, istenek és emberek királya, Nippurban van a fő szentélye, vízözön előidézője), Enki (föld ura, bölcsesség istene, fő szentélye Eriduban) A babiloniak Istart, a termékenység istennőjét és Marduk istent, az asszírok Assurt tisztelték A perzsák Mardukot és Mithrát (Mithrasz) az igazság és nap istenét tisztelték · a klasszikus perzsa vallást Zarathustra (legendás hírű pap) alapította Kr. e 7. sz-ban ebben a jó és rossz örök harcát tekinti a világ mozgatójának (vallási dualizmus), a jó megtestesítője: Ahuramazda a rosszé Angramainuj, az embernek van lehetősége a két erő közötti választásra • Zord földöntúli világ, kegyetlen, kiszámíthatatlan istenek jellemzik, jóslás a csillagokból, fejlett csillagászat
KULTÚRA tudomány: A sumérek a hatvanas számrendszert használták, tudtak négyzetre, köbre emelni; kör 360 fokra osztása, 12 hónap • Gilgames: eposz Uruk uralkodójáról;akkád nyelven maradt fenn az asszír Assurbanapli ninivei könyvtárában • építészet: zikkurat – toronytemplom, Ur, Babiloni = Bábel tornya – Újbabiloni bir. időszaka, Nabukodonozor, hozzá köthető Szemirámisz függőkertje is, mivel az ő felesége volt, Perzsia: Kürosz síremléke, Persepolis romjai Szobrászat: asszír szárnyasbika • Technikai találmányok: agyagtábla, égetett tégla, kerék, kocsi, vitorla; • írás: ékírás (képírástól a szótagírásig), kő, agyag, • Edubba = Tábla háza; - írnok oktatás
MEZOPOTÁMIA
MEZOPOTÁMIA BÁBEL TORNYA
MEZOPOTÁMIA
MEZOPOTÁMIA BABILON
SZEMIRAMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN MEZOPOTÁMIA SZEMIRAMISZ FÜGGŐKERTJE BABILONBAN
MEZOPOTÁMIA
PERZSIA
MENÓRA Jeruzsálemi szentély, Salamon temploma ZSIDÓ ÁLLAM
· a nép történetében kitüntető szerepet kapott a vallás · monoteista, Jahve a főisten, aki eredetileg sivatagi vihar, tűz isten, tehát pusztító erő volt (Kr. e. 6. sz-tól nevének kiejtése tabu). · Jahve és a zsidóság közötti kapcsolat kölcsönös és kizárólagos, a nép istene Jahve, a nép pedig isten választott népe · a választott néppel az Úr szövetséget köt (Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes) ennek jele a körülmetélkedés · az Úr törvényt ad népének (Tóra: Mózes 5 könyve) ennek legfontosabb része a Tízparancsolat, amelyet isten Mózesnak kőtáblán nyújtott át, a törvények szabályozzák a zsidóság mindennapi életét, meghatározzák szokásait, vallás szertartásait · Jahve kultuszának központját Salamon a Jeruzsálemben felépített templomba tette, itt helyezték el a Frigyládát, a szövetségkötés jelképét. (A zsidó templom a zsinagóga.) A menóra, a 7 ágú gyertyatartó az égő csipkebokrot jelképezi. · a nép időről időre eltávolodott istenétől, ezért a szövetséget újra és újra meg kell újítani, erre hivatottak a próféták (ők isten küldöttei, akik szigorúan őrzik a törvényt és ápolják a hagyományt) · Isten új szövetséget fog kötni, mert a zsidóság megszegte a törvényeket- Messiás - Megváltó várás · a zsidóság ókori történetéről a Biblia ószövetségi része tudósít, ám mivel a szövegek jóval az adott eseményeknél később keletkeztek nem tekinthető teljesen hiteles történeti forrásnak · Talmud: Kr. e. 5- Kr. u. 5. sz-ig tartó korszak vitáinak, bölcsességeinek, gyűjteménye, a hagyomány foglalata
bíborfestés, üveg, pénz; hangjelölő írás, 22 mássalhangzó - Büblosz, i.e. 11.sz., bíborfestés, üveg, pénz;
KÍNA
• a kínaiak számos istennel népesítették be a világot, mellettük létezett még rengeteg démon, gonosz szellem is • a kínaiak szerint az ég, a föld és az ember egységes mindenséget alkot, kölcsönhatással állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza működésüket. Az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, a földön a császár a legnagyobb. • szemléletük fontos eleme a fény és árnyék (jang: pozitív erő, a férfi, az aktív a teremtő; jin: s negatív erő, a passzív, a nő, a befogadó), a két erő azonban nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, együtt hozzák létre a világmindenség jelenségeit • Jelentős gondolkodók Kínában: Konfuciusz, Lao-ce • Kulturális emlékek: Nagy Fal, Si Huang-ti agyaghadserege • találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír, szügyhám • irodalom: Dalok könyve (himnuszok) • Írás: képírás, ez szó és fogalomírás;
KÍNA
INDIA • Brahmanizmus / hinduizmus; buddhizmus • a buddhista építészet legjellegzetesebb alkotása a sztúpa, amelyben ereklyéket őriznek • Irodalom: Védák: isteneket dicsőítő himnuszok, • a Mahabharata és a Ramajana hősi eposzok • Indiából kerültek át, közvetítéssel, az arab számok.
INDIA
INDIA
INDIA SÍVA BRAHMA VISNU
INDIA