Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A statisztika rejtelmei
Advertisements

Pénzügyi alapszámítások
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Egyetemisták a pénzügyi kultúráért
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
Makroökonómia gyakorlat
Hitelbírálat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél
intézetvezető egyetemi tanár
Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat
Makroökonómia 2. előadás.
Cash flow felépítése I. Operatív CF 1. AEE – kapott osztalék ±
Pénzpiac.
A diákat készítette: Matthew Will
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Csortos Orsolya, Kádár András
ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK
PÉNZPIACI SZABÁLYOZÁS 1.
Mivel a bankszámla kamata általában igen alacsony, érdemes körülnézned a különböző megtakarítási/befektetési lehetőségek között. MIELŐTT VÁLASZTASZ A.
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
1.előadás A makroökonómia tudománya. A makroökonómia mutatói.
Árfolyam, Fizetési mérleg, Nyitott gazdaság
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói
Pénzügyi-számviteli mutatók
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A pénz fogalma Primitív pénz (csereeszköz/általános egyenértékes)
Némethné Székely Edina
Mivel a bankszámla kamata általában igen alacsony, érdemes körülnézned a különböző megtakarítási/befektetési lehetőségek között. MIELŐTT VÁLASZTASZ A.
Mivel a bankszámla kamata általában igen alacsony, érdemes körülnézned a különböző megtakarítási/befektetési lehetőségek között. MIELŐTT VÁLASZTASZ A.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
A felzárkóztatás buktatói Riecke Werner. A régió.
Kuti Mónika: Korlátozott finanszírozási flexibilitás.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Makroökonómia 1. ea..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
IV. Terjeszkedés 2..
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
Makrogazdasági pénzügyek
I. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban
A teljes keynesiánus modell
SCBK Befektetés. SCBK Megtakarítások A Magyar lakosság 7-szer több pénzt tart bankbetétben, mint befektetésben Bank betét Pénzpiac A megtakarítások fő.
Európa, a régió és Magyarország bankszektorának kilátásai – XXVIII. Vezérigazgatói találkozó Siba Ignác szeptember 12. – Röjtökmuzsaj.
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Bankmérleg, forrás oldal
A pénz időértékének további alkalmazásai Gazdasági és munkaszervezési ismeretek, 2. előadás Készítette: Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék.
Pénzügyi ismeretek Bankműveletek- bankszámvital Katona Klára.
Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói. 1. Likviditási mutatók Arányszámok, amelyek a rövid lejáratú kötelezettségek likvid eszközökkel való fedezettségét.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
Bankrendszer Pénzügyi tervezés osztály.
Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Dr
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Gyakorló feladatok zh-ra
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Közgazdaságtan II Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Mikro- és makroökonómia
= CI P= CI+C+I S I Társadalom egésze Teljes kibocsátás (termelés)
Előadás másolata:

Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció Makroökonómia Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció

Feladat Mekkora a GDP-deflátor értéke, ha az alábbi adatok adottak? Év 2001 2005 Ár Q1 20 40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3

å Feladat Q p p(0)-ás régi árakon értékeli az új termelést 1 Év 2001 2005 Ár Q1 20 40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3 å 1 Q p 2005/2005 A 2001/2005 B Összesen (A) Hányados (A/B) p11*Q1 8000 p01*Q1 4000 11500 1,76923 p12*Q2 1000 p02*Q2 500 Összesen (B) p13*Q3 2500 p03*Q3 2000 6500

Feladat Mekkora a CPI, ha az alábbi adatok adottak? Év 2001 2005 Ár Q1 40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3

Feladat p(1)-es árakon értékeli a régi termelést Év 2001 2005 Ár Q1 20 40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3 2005/2005 A 2001/2005 B Összesen (A) Hányados (A/B) p11*Q01 4000 p01*Q01 2000 9000 1,7647 p12*Q02 3000 p02*Q02 1500 Összesen (B) p13*03 p03*03 1600 5100

Adatbányászat MNB ÉVES JELENTÉS MNB A pénz kibocsátása (emisszió) Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza) Költségvetés számláinak kezelése Pénzforgalmi rendszer kezelése Monetáris politika Stb.

A pénzmennyiség mutatói M0 (C) Készpénz (jegybanki tartalék, bankoknál lévő, bankrendszeren kívüli) M1 C+látra szóló betétek, utazási csekkek, más likvid bankbetétek M2 M1+repo (egynapos visszavásárlási megállapodások), eurodollár, pénzpiaci betét, befektetési jegy, megtakarítások M3 M2+határozott időre lekötött betétek és repo állománya M4 (L) M3+takarékkötvények, rövid lejáratú kincstári ÉP és más likvid eszközök

Forrás:www.mnb.hu

MNB (forrás oldal) 2007. március Forgalomban lévő készpénz 1933,4 Belföldi betétek 1064,6 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (belföldieknél) 1198,4 Külföldi tartozások 594,0 Saját tőke és tartalékok 32,1 Egyéb források 56,5 Összesen 4879,0

2007. február M0 (monetáris bázis) M1 M2 M3 Forrás:www.mnb.hu Értéke Változás Ok M0 (monetáris bázis) 2547,8 -17,9 M1 5849,9 - M2 11662,4 -144,1 Mérséklődött a két évre lekötött betétállomány M3 12689,2 Forrás:www.mnb.hu

Forrás:www.mnb.hu

Forrás:www.mnb.hu

Likviditás „Melyik tőke a leglikvidebb?” Likviditási mutatók Készpénz Látra szóló betét Lekötött betét Humántőke Likviditási mutatók Elérési idő Ráta, gyorsráta

M3 M2 Repó   Pénzpiaci alapok befektetési jegyei (monetáris pénzügyi intézményeken kívüli belföldieknél) Legfeljebb két éves lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok M1 Legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz Látra szóló és folyószámla-betétek

Gazdasági likviditás Monetáris rendszer A gazdaság teljes likviditása Monetáris hatóságok-központi bank Kereskedelmi bankok A gazdaság teljes likviditása Nem monetáris pénzintézetek Nincs, vagy korlátozott a hitelezési tevékenység Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)

Feladat Egy gazdaságban 1000 egység készpénz van forgalomban. Az infláció 7%-os, az amortizáció 15% évente. A likvid bankbetétállomány a látra szóló betétekkel együtt 1500 egységnyi. A repo-állomány 1000 egység, a befektetési jegyek állománya 1000 egység. Az egynapos repo 500 egység. A hosszú távú betétek 1000 egységet tesznek ki. A gazdaságban más likvid eszköz nincs. Mennyi az M4-M3? (0) Adjuk meg az M0, M1, M2, M3 értékét M0 =1000 (KP) M1=2500 (M0+Likvid bankbetét M2=4000 (M1+egynapos repo, befektetési jegy) M3=5500 (M2+repoállomány-egynapos repo+hosszú távú betétállomány) M4=5500

Tranzakciók és mennyiségi egyenlet pénz*forgási sebesség=ár*tranzakciók M*V=P*T Bal oldal: tranzakciókhoz szükséges pénzmennyiség és a pénzcserék száma Jobb oldal: tranzakciók (egy év alatt végbemenő jószág és pénz csere), tranzakciók ára P*T=egy év alatt gazdát cserélő pénz mennyisége

Tranzakciók és mennyiségi egyenlet Évente eladunk 100 gumicsirkét 1499 forintért. A gazdaságban lévő pénz mennyisége 30000 Ft. Ekkor T=100 ;P=1500 P*T=150000 Ft/év M=30000 V=? (5) Mi történne, ha az ár 1299 Ft lenne?megadható az, hogy hogyan változik az azonosság!

Tranzakciók és mennyiségi egyenlet Probléma: hogyan mérjük a Tr számot? M*V=P*Y c.p. V a pénz jövedelmi forgási sebessége Reálpénzállomány M/P Kereslet V=1/k = állandó?

Infláció GINO: …”Nagyon sok a veszedelem…nem itt jelenleg, amilyen infláció folyik itt ebben a rendszerben…” Friedman: Mindig és mindenhol monetáris jelenség (A monetary history of the United States 1867-1960) Empirikus feltételezés M2 növekedése és a GDP-deflátor közötti pozitív korrelációígy a pénzmennyiség gyors növekedése inflációt okoz

Seigniorage Állami kiadás fedezete: (Fisher-hatás Adó Kölcsönfelvétel (más gazdasági szereplő, külföld) Pénzt bocsát ki Kibocsátás haszna inflációs adó (infláció=pénztartás adója) (Fisher-hatás r(reál)=r(nominál)-i)

Infláció társadalmi költségei Várt infláció Cipőtalpköltség Étlapköltség Rendszertelen árváltoztatás Adórendelkezések Pl.: veszünk egy ÉP reálÁFon. Egy év múlva eladjuk, a nyereséget az állam megadóztatja, de nem a nominális hanem a reálnyereséget Bizonytalanság (pénzügyi tervezés)

Infláció társadalmi költségei Nem várt infláció Hosszú távú hitelekmásképp alakul az infláció ex post fizetik az adósok Reálkamatláb Ex ante megkötéskor várt klb Ex post tényleges klb Fix nyugdíjak esete Miért nominál és nem reál Változékony inflációjú gazdaság Stabilabb fizetőeszközök Kiigazítása fogyasztói árindexhez igazítják a juttatásokat

Hiperinfláció 50%/hó 2 sör rendelése Bolívia(*) Évente (100X) Háromévente (200000X) 2 sör rendelése Bolívia(*) Egy hónap alatt (1985) 38000% A peso óránként (!) veszít az értékéből reálárak Első számú túlélési szabály Valutaspekulánsok (Izrael 370%, Argentin 1100%) *forrás: WSJ 1985/08/13 p1

Hiperinfláció Pénzkínálat túlzott emelkedése Kp-i bank pénzt nyomtat Megoldás: kevesebb pénzt nyomtatni Miért nyomtatnak mégis? Bevétel-kiadás deficitbankóprés Kulcs a reálpénz-állomány növelése

Ajánlott irodalom, adatok Alan Blinder: Hard Hearts, Soft hearts (1987) Stanley Fisher: Seigniorage the Case of National Money (1982) Friedman.Schwarz: A monetary history of the United States 1867-1960 (1982) G. Mankiw: Makroökonómia (2002) MNB Internetes honlapján http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=0708_monstatpubl_huxls Statisztika