Bécsi klasszicizmus Joseph Haydn Zenehallgatás Bécsi klasszicizmus Joseph Haydn
Joseph Haydn - Évszakok Haydn Londonban találkozott Händel oratóriumaival és onnan két szövegkönyvvel tért haza. Egyikből írta a Teremtés című oratóriumát, a másikból hosszas győzködés után az Évszakok-at. Az oratórium tulajdonképpen természeti képek zenei ábrázolása, cselekménye nincs, a szereplők is csak mesélnek az egyes évszakokról. (Lásd a következő dián!) Simon gazda – basszus (mély férfihang) Hanna a lánya – szoprán (magas női hang) Lukács parasztlegény – tenor (Magas férfihang) Tavasz kórus Szüreti kórus
Az oratórium cselekménye A tavaszt üdvözlik, majd csatlakozik a parasztok kórusa. A szereplők beszámolnak a paraszti munka szépségeiről. A zenekar természeti képeket fest, majd hálaénekkel zárul a rész. A nyár: Egy nyári nap leírásával indul. Simon a pásztorkodásról, Hanna ismét a Napról énekel, Lukács a nyári munka nehézségeit ecseteli. Gyülekeznek a felhők az égen, igazi nyári égiháború kerekedik. A zivatar után kiderül az ég, a természet felfrissül, tehénbőgés, madárdal és békakuruttyolás jelzi. A dolgos emberek nyugovóra térnek. Az ősz: Boldogan szedik a gyümölcsöt, Simon a madarászásról, Lukács pedig a nyúlhajtásról énekel. A vadászat témája következik, majd a szüret. A mulatság végén bordalra gyújt a társaság, sőt táncra is perdülnek. A tél: Hidegről, fagyról van szó Simon énekében. Hanna a meleg szobát dicséri, fonódalt énekel. A társaság nevetgélve emlékezik meg egy hódításába belebukó grófról. A hangulat szomorúvá válik: elkerülhetetlen az elmúlás. De az ember mindig úrrá lesz a nehézségeken
„A Tátrai vonósnégyes Haydn D-dúr vonósnégyesét játssza.” Joseph Haydn – D-dúr vonósnégyes A vonósnégyes szónak két jelentését is ismerjük: 1. Zenekar (így nevezzük azt a négyfős zenekart, ami a művet előadja – első hegedű, második hegedű, mélyhegedű, cselló) 2. Zenemű (a négy vonóshangszerre írott műveket is így nevezzük) Példamondat: „A Tátrai vonósnégyes Haydn D-dúr vonósnégyesét játssza.” D-dúr vonósnégyes (Pacsirta-kvartett) Onnan kapta a melléknevét, hogy a hegedű szólama a pacsirta hangjára emlékeztet. D-dúr vonósnégyes
G-dúr (Üstdob) szimfónia D-dúr (Londoni) szimfónia Joseph Haydn - Szimfóniák Haydn 104 szimfóniát írt. Közülük néhány melléknevet is kapott. A Búcsú szimfónia egy csípős tréfa volt, amivel a grófnak jelezték, hogy szabadságra szeretnének menni. A zenészek a szimfónia utolsó tételében egyesével abbahagyták a játékot és távoztak előadás közben. (Nem zenehallgatási anyag, csak érdekes történet!) Az Üstdob szimfónia is egy tréfa eredménye. Haydn-t nagyon zavarta, hogy elalszanak a vacsora után tartott koncerteken. Ezért váratlan üstdobütéssel ébresztgette az alvókat. (Angolul Meglepetés szimfónia a neve.) A D-dúr (Londoni) szimfónia a második londoni útja előtt keletkezett. Ez az idős szerző utolsó szimfóniája. Egy horvát népdalt dolgozott fel benne. G-dúr (Üstdob) szimfónia D-dúr (Londoni) szimfónia