A fizetési mérleg és a valutapiac A gazdaság külső kapcsolatai: 1. árupiac: termékek és szolgáltatások exportja, importja 2. pénzpiac: nemzetközi tőkeáramlás 3. munkapiac: munkaerőmigráció

A nemzetközi fizetési mérleg: belföldi gazdi szereplők külfölddel bonyolított összes gazdi ügyletei nyilvántartása külföldi valuta beáramlása: mérleg követel(+) oldalára külföldi valuta kiáramlás :mérleg tartozik (-) oldalára 3 fontos része: folyó fizetési mérleg (termelés, szolg. jövedelem) tőkemérleg (pénz,értékpapírok,hitelek) jegybanki tartalékváltozások (valutatartalékok)

A nemzetközi fizetési mérleg felépítésének vázlata

Folyó fizetési mérleg egyenlege = Áru és szolgáltatás export - import + tényezőjövedelmek beáramlása - tényezőjövedelmek kiáramlása + beáramló egyoldalú átutalások, - kiáramló egyoldalú átutalások Gazdaságpolitikai cél: a folyó fizetési mérleg hosszú távú egyensúlyának biztosítása

Tőkemérleg egyenlege : tőkebeáramlás- tőkekiáramlás Tőkebeáramlás: (tőkeimport) külföldi hitelt nyújt belf. gazdi szereplőnek (bankhitel, kötvényv.) belf. váll tulajdonjogát szerzi meg külföldi (részvény,új üzem) tőkeimport Követel(+) oldalra könyvelendő Tőkekiáramlás: (tőkeexport) belföldiek hiteleznek külföldre belföldiek szereznek tulajdonjogot külföldön tőkeexport külf. valuta kiáramlással jár, Tartozik(-) oldalra könyveljük

Jegybanki tartalékváltozások azért tartalékol, hogy a hazai valuta árfolyamát valutapiacon befolyásolni tudja egyenlegező tétel tartalékok csökkenése: Követel +oldalra tartalékok növekedése: Tartozik -oldalra A folyó fizetési mérleg hiányát: tőkebeáramlás jegybanki tartalékok csökkenése fedezi

A folyó fizetési mérleg többlete: tőkekiáramlásra jegybanki tartalékok növekedésére vezet Fizetési mérleg egyenleg (közgazdasági): folyó fizetési mérleg tőkemérleg egyenlegének összege Fizetési mérleg egyenlege = jegybanki tartalékok változása

A valutapiac és az árfolyamrendszerek: Konvertibilitás: átválthatóság Valutaárfolyam: Egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve Ha a külföldi valuta hazai valutában kifejezett ára csökken: a Ft felértékelődik ellenkező esetben leértékelődik

Az árfolyam állami szabályozásának módja szerint: szabadon lebegő valutaárfolyam (kp-i bank nem avatkozik be) rögzített árfolyam (kp-i bank az árfolyamot szűk sávon belül tartja) kiigazíthatóan fix árfolyam: árf. rögzített, de a kp-i bank időnként le v felértékelhet csúszó árfolyam: árfolyam nem rögzített, folyamatosan előre meghatározott arányban leértékelődik (a leértékelődési ütem rögzített) menedzselt lebegtetés: az árfolyamot a piaci kereslet ill. kínálat alakítja, a kp-i bank külföldi valuta vételével ill. eladással befolyásolja az árfolyamot.

Szabadon lebegő árfolyam: A valuta kereslet ill. kínálata alakítja az árfolyamot Mi adja a valutakeresletet: áruimportőrök tőkeexportőrök spekulációs valutakereslet (hazai val. leértékelődésre számító)

Mi adja a külföldi valuta kínálatát: áruexportőrök tőkeimportőrök spekulációs valutakínálat (a hazai val felértékelődésére számít) Árfolyamot meghatározza: valutakereslet és kínálat egyensúlya

A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam D$ S$ e(Ft/$) e0 0 Q0 Q$ A valutapiac és az egyensúlyi árfolyam

Fizetési mérleg egyensúlyát: A valutaárfolyam változásai biztosítják (szabad lebegtetés) Menedzselt lebegtetés: A piaci viszonyok árfolyamalakító folyamatába a jegybank időnként beavatkozik

Ha a gazdaságpol. cél a hazai valuta leértékelődése: a kp-i bank külföldi valutát vásárol a valutakeresleti görbe jobbra tolódik egyensúlyi árfolyam nő fizetési mérleg többlet keletkezik A hazai valuta leértékelődésének gazdasági hatása: az áruexport ösztönzése

Ha a hazai valuta felértékelődése a cél: a kp-i bank külföldi valutát ad el jobbra tolódik a valutakínálati görbe a külföldi valuta leértékelődik a hazai valutához képest a jegybank valutatartalékai csökkennek, a fizetési mérleg deficitessé válik áruimportra ösztönzi a gazdálkodókat

A rögzített árfolyam Az aranypénzrendszer: aranystandard-rendszer bankjegy/arany átváltási kulcsok megadják a valuták árfolyamát pl: 1 uncia arany = 35$, USA-ban 1 uncia arany = 7000 Ft M.o.-n 35$ = 7000 1$ = 200

Az aranypénzrendszer felbomlása után: A valuták árfolyamát: a vásárlóerő-parítás alapján a jegybankok biztosítják a tényleges árfolyamot: csak szűk sávban engedi eltérni a hivatalos árfolyamtól

BrettonWoods-i rendszer (1945-71) Európai Monetáris Rendszer EMS 1979- Közös valuta 2001 Rögzített árfolyam: nem aranyalapú rendszerében állam meghatározza a hivatalos árfolyamot biztosítja az árfolyam fennmaradását

e(Ft/$) S$ D$ emax e0 0 Q0 Q1 Q$ ef emin BP hiány A központi bank beavatkozása a hazai valuta leértékelődés elkerülése fix árfolyamrendszerben

Nem kell a jegybanknak beavatkozni: ha a magán valutakeresleti és kínálati görbék metszéspontja a megengedett árfolyam-ingadozási sávba esik. Be kell a jegybanknak avatkozni: ha a piaci árfolyam kívül esik az árfolyam-ingadozási sávon (nagyobb mint emax) túlkereslet mutatkozik a külföldi valuta iránt a jegybanknak valutát kell eladnia tartalékaiból (túlkereslet nagyságút) a valuta árfolyama megállapodik az árfolyamsáv felső határán a jegybank valutatartalékai csökkennek, fizetési mérleg hiány keletkezik

e(Ft/$) S$ D$ emax e0 0 Q0 Q1 Q$ ef emin BP többlet A központi bank beavatkozása a hazai valuta felértékelődésének elkerülésére fix árfolyamrendszerben

Ha a piaci árfolyam kisebb mint a hivatalos árfolyamsáv alsó határa: valutatúlkínálat mutatkozik, a jegybanknak valutát kell vásárolnia (túlkínálat nagyságban) k valuta árfolyama megállapodik (nem értékelődik le) jegybanki tartalékok nőnek, fizetési mérleg többlet keletkezik Fix rögzített árfolyamrendszerben: a fizetési mérleg többlete, vagy hiánya biztosítja a stabil árfolyamot Lebegő árfolyamrendszerben: nem kell a valutapiacon beavatkozni a fizetési mérleg automatikusan egyensúlyba kerül

A reálárfolyam és az árfolyampolitika Az árfolyam alakulás gazdi jelentősége: befolyásolja a termékek és szolgáltatások exportját és importját Nominális valutaárfolyam: valuta hazai pénzben kifejezett értéke Reál valutaárfolyam: a külföldi árszínvonal és a belföldi árszínvonal aránya belföldi valutában kifejezve

nominális árfolyam x külföldi árszínvonal Reálárfolyam = nominális árfolyam x külföldi árszínvonal hazai árszínvonal r = e Pk P ahol r : a reálárfolyam e: a nominális valutaárfolyam P: a hazai Pk. a külföldi árszínvonal A reálárfolyam befolyásolja: a gazdi szereplők export és importdöntéseit

Reálárfolyam emelkedése: a nominális árfolyam, vagy külföldi árszínvonal emelkedése miatt érdemesebb lesz exportálni, mert külföldön nagyobb árbevételhez jutnak megdrágul az import mert ua. árunak behozatala többe kerül a belföldihez képest A gazdaságpolitikának: a reálárfolyam alakulását kell figyelni. A reál és nominál árfolyam akkor tér el; ha a külföldi és a hazai infláció mértéke eltérő.

Reálárfolyam %-os változása = nominál árfolyam %-os. változása Reálárfolyam %-os változása = nominál árfolyam %-os változása + külföldi inflációs ráta - hazai inflációs ráta Ha a gazdpol. cél a reálárfolyam szinten tartása: hazai infláció > külföldi infláció akkor a jegybanknak az inflációs ráták különbözetének megfelelő értékkel kell emelnie (a k valuta nominális árfolyamát) Ha a gazdpol. cél a hazai valuta leértékelése (export ösztönzés): akkor az inflációs ráták különbözeténél nagyobb arányban kell növelni a nominális árfolyamot

A hatékony kereslet és a nettó export A nettó exportot meghatározó tényezők: Egyszerűsítő feltételezések: nyitott gazdaság keresleti oldalát vizsgáljuk, reálváltozókban gondolkodunk kis országot vizsgálunk (nem tud hatni a világgazd.ra)

Nettó export: az export és az import különbsége NX = X-IM Exportot befolyásoló tényezők: valutaárfolyam, külföldi nemzeti jövedelem, külföld külgazd.-i politikája állami exporttámogatás

Az ország exportja növekszik: az ország valutája reálisan leértékelődik, a külföldi nemzeti jövedelem bővül külker partnerek liberalizálják importjukat, (importvámok, import kvóták) a kormányzat az exportot pénzügyi támogatásban részesíti Az export csökkenését váltják ki: az ellentétes hatások Nem befolyásolja kis ország exportjának mennyiségét: saját egyensúlyi jövedelmének alakulása! export: jövedelemtől független autonóm tényező

Az export autonóm változó Y Az export autonóm változó

Az importra ható gazdaságpol. tényezők: valutaárfolyam, hazai jövedelem alakulása hazai és külgazdasági politika, Az import emelkedik: ha az ország valutája reálisan felértékelődik (jövedelmezőbb az import) az állam enyhíti a protekcionista intézkedéseket a hazai nemzeti jövedelem bővül

Az import áll: autonóm: jövedelemtől független import,(valutaárfolyam, vámpolitika) jövedelemfüggő import (import határhajlandóság) Import határhajlandóság (m): (0 - 1) egységnyi jövedelemnövekedés mekkora import növekedést eredményez

Import határhajlandóság (m) = = import változása jövedelem változás  IM  Y Import a hazai jövedelem függvényében: IM(Y) = IMa + mY ahol: IMa: autonóm import m: import határhajlandóság (0<m<1) mY: az import jövedelemfüggő része

IM Y IMa IM(Y) Y IM Az importfüggvény

Az import függvény: pozitív meredekségű (növekvő jövedelem növekvő importtal jár) meredeksége = import határhajlandóság ( IM / Y) Nettó export egyenlege is függ: a hazai jövedelemtől ( az import függőség miatt) NX(Y) = X-IM(Y) = X-IMa-mY ahol: NX(Y) = a nettó export egyenlege a jövedelem függvényében Növekvő hazai jövedelem: a nettó export egyenlegének csökkenését idézi elő!

Az export, az importfüggvény és a nettó export függvénye X-IMa Y IM(Y) X NX(Y) NX Az export, az importfüggvény és a nettó export függvénye

Nettó export függvénye: negatív meredekségű (nő a jöv. nő az import, csökken a NX egyenlege) meredeksége = import határhajlandóság(m) * -1 Ye jövedelemszinten: X = IM NX(Y) = 0

A hatékony kereslet és a nettó export Tervezett kiadások: növekednek az export összegével (zárt gazdasághoz képest) az import értékével csökken a hazai termékekre irányuló kereslet, tervezett kiad. E(Y) = C(Y)+I+G+X-IM(Y) E(Y): = tervezett kiadások függvénye C(Y): = a fogyasztási függvény I: = az autonóm beruházási kereslet G: = az autonóm kormányzati kereslet X: = az autonóm export IM(Y): = az import függvény

E(Y)=Ca+ cY+ I + G +X - IMa-mY Ha a rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt jövedelem, A fogyasztási függvény: C(Y)=Ca+cY Import függvény: IM(Y)=IMa+mY Behelyettesítve a tervezett kiadások függvényébe: E(Y)=Ca+ cY+ I + G +X - IMa-mY Egyensúlyban a tervezett kiadások = jövedelem: E(Y) = Y

Y = Ca + cY + I + G + X - IMa - mY (1-c+m)Y = Ca +I + G + X - IMa ebből 1-c helyébe s-t (megtakarítási határhajlandóságot) írva, (s+m)-el osztva) Egyensúlyi jövedelem (hatékony kereslet) nyitott gazdaságban: Y = (Ca + I +G + X - IMa) 1 s+m Egyensúlyi jövedelem: = multiplikátor x autonóm kiadások

A jövedelmi multiplikátor megmutatja: az autonóm kiadások egységnyi növekedése az egyensúlyi jövedelem mekkora változását eredményezi nyitott gazdaságban a Ca, I, G, X jöv multiplikátora = 1/(s+m), az importé: -1/(s+m) az IMa növekedése csökkenti az egyensúlyi jövedelmet zárt gazdaságban: a jöv multiplikátor értéke = a megtakarítási határhajlandóság reciprokával, 1/s nyitott gazdaság multiplikátora kisebb mint a zárt gazdaságé 1/s+m <1/s ennek magyarázata: a megtakarított v importra költött jövedelemrész kiesik a hazai jövedelemkörforgásból a nyitott gazdaság jövedelme nem biztos hogy kisebb a zártnál,mivel az autonóm keresletbe belép (X-IMa)

NX = X-IMa- (Ca+I+G+X-IMa) s+m A nettó export (NX) Vizsgáljuk a nettó export nagysága és az egyensúlyi jövedelem közötti összefüggést NX(Y) = X-IM(Y) = X-IMa - mY

= = = NX G Ca I m s+m A nettó export multiplikátora megmutatja: egy autonóm tényező egységnyi növelése mekkora NX növekményt idéz elő értéke negatív (Ca, I, G, növekedése csökkenti a NX egyenlegét) abszolút értéke kisebb 1.nél hatásmechanizmus: pl. G növelése 1/(s+m) mértékben növeli a hazai jövedelmet, ami az import határhajlandóságnak megfelelően “m” arányban növeli meg az importot NX multiplikátor = - m szer 1/(s+m)

Gazdpol cél: belső kereslet élénkítése NX1 NX0 NX 0 Y0 Y1 Y* Y G 45o Y E1 (Y) E0 (Y) Y = E NX(Y) Y Gazdpol cél: belső kereslet élénkítése Az expanzív fiskális politika hatása a hatékony keresletre és a nettó exportra

Eredmény: a teljes foglalkoztatás céljához közelebb kerül a nettó export, és a folyó fizetési mérleg egyensúlyának céljától távolodik

Gazdpol. cél: nettó export emelése NX0 NX 0 Y0 Y1 Y* Y 45o Y E1 (Y) E0 (Y) Y = E NX1(Y) Y NX0(Y) Gazdpol. cél: nettó export emelése Az export emelkedésének hatása a hatékony keresletre és a nettó exportra

Eredmény: az export emelkedés önmagában növeli, az import bővülés csökkenti a nettó exportot egyenleg pozitív, NX multiplikátora pozitív Közelebb kerülhetünk 3 gazdpol. célhoz is.: reáljövedelem bővül kényszerű munkanélküliség csökken, nettó export, folyó fizetési mérleg egyenlege javul Ez a magyarázata annak a törekvésnek: export magas, az import alacsony szintjét célozzák meg