A nemzetközi politikai viszonyok rendszere 

Kötelező irodalom Ajánlott irodalom Egedy Gergey: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe (HVG-Orac, 2007) Bayer József: A politikatudomány alapjai III. rész – Nemzetközi politika, nemzetközi kapcsolatok (p 283–365) (Napvilág, 2001) Az előadásokon elhangzott ismeretek Ajánlott irodalom Joseph S. Nye: Understanding International Conflicts (Longman, 2006)

Zárthelyi dolgozatok 1. Február 22. 2. Március 29. 3. Május 3. Jegymegajánlás: 2011. május 10.

Nemzetközi kapcsolatok A kormányzatnak, illetve más politikai vagy NGO szervezetnek mindazon tevékenységét, amely a nemzetállam határain túlra irányul, a külpolitika illetve a nemzetközi kapcsolatok körébe soroljuk Külpolitika Diplomácia Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok KÜLPOLITIKA DIPLOMÁCIA

a nemzetállam feltétlen szuverenitása esetén a külpolitika a belpolitika egyenes folytatásának tekinthető a határokon túlra irányuló politikai törekvés egészen más politikai erőtérbe kerül, mint a határokon belül a kormányoknak alkalmazkodniuk kell a nemzetközi rendszerben kialakult hatalmi viszonyokhoz

A kezdetek a nemzetközi kapcsolatok, mint külön diszciplína az I. világháború által kiváltott sokk eredménye volt A „haladásoptimizmus” vége (a fejlett államok belső jogviszonyainak leképződése a nemzetközi rendszerben) Gyakorlatban: hagyományos hatalmi politika I. világháború után: kutatóintézetek vizsgálják a háború okait és a tartós béke feltételeit

Első intézmények Council for Foreign Relations Royal Institution of International Relations Az intézmények célja: a konfliktusok okainak és lehetséges megoldásuknak a kutatása, annak érdekében, hogy megelőzzék a háborúk kirobbanását és biztosítsák a tartós békét. Népszövetség, hágai Nemzetközi Bíróság

A nemzetközi kapcsolatok elmélete – a nemzetközi rendszer problémáival, – a háború és béke kérdésével, – a nemzetközi politika aktoraival és a köztük lévő kapcsolatokkal, – illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel és azok működésével foglalkozik.

Európa a XIX. század végén

Európa az I. világháború után

Miért nem jött létre korábban? az új tudomány tárgyát képező nemzetközi kapcsolatok viszonylag későn megjelenő világtörténeti fejlemény a nemzetközi kapcsolatok, mint rendszer igazából csak a történelmi kapitalizmussal, az általa kiváltott ipari forradalommal és a világgazdaság létrejöttével együtt lép színre.

Az idealizmus és a realizmus vitája A realizmus és a globalizmus vitája A globalizmus (neoliberalizmus) és a neorealizmus vitája Idealizmus Realizmus Globalizmus Neorealizmus

Politikai gondolkodás John Locke (1632–1704) Thomas Hobbes (1588–1679) abszolutizmus korának gondolkodója, amelyben a korlátlan, abszolút hatalom tűnt a belső béke és a külső biztonság garanciájának a természetes anarchia féken tartója az abszolút hatalom (Leviathán) az államok között nem biztosítható a külső béke a realizmus alapjai a liberális konstitucionizmus képviselője: a polgárok civil társadalma ad a magának politikai alkotmányt, ellenőrizve és korlátozva a hatalom intézményeit a természeti állapot nem harc, hanem a szabad és független emberek világa főhatalom a parlamenté az idealizmus alapjai

Idealizmus A nemzetközi politika fő aktorai az individuumok Strukturáló elv egy univerzális alkotmány A kölcsönös kapcsolatok pozitív végösszegű játszma – mindenki nyer A nemzetközi szervezetek sűrűsödő hálója biztosíthatja a tartós béke feltételeit Woodrow Wilson

Realizmus Jobb és koherensebb elemzést kínál az utópikus eszményekre építő idealizmusnál A nemzetközi kapcsolatok főszereplője a nemzetállam A kölcsönös kapcsolatok mint zéró összegű játszma: amit egyik fél megnyer, a másik elveszíti Az államrezon (raison d’etat) szellemében érvényt kell szerezni a gazdasági és biztonsági érdekeknek Edward H. Carr, Hans J. Morgenthau, George F. Kennan

Carr Morgenthau „kell-szemlélet” helyett „van-szemlélet” A politikának objektív törvényei vannak Uralkodási vágy Azok az államok a főszereplők, amelyeket mindig saját érdekeik mozgatnak A gyakorlat teremti a politikát, és a politika teremti a moralitást Gazdagok–nélkülözők Az államtól nem várható el a moralitás azon foka,amit az emberek egymás között elvárnak (Macchiavelli) A realizmus mindmáig a nemzetközi viszonyok legnagyobb befolyással bíró elmélete.

Globalizmus Alapkörnyezetének a transznacionális társadalmat tekinti Strukturáló tényezők a hálózatok (kereskedelem, közlekedés, infotechnológia) Növekvő egymásrautaltság Nemzetközi munkamegosztás A politika fő célja a jólét növelése Samuel Huntington, Francis Fukuyama

Francis Fukuyama A liberalizmus eszméinek terjedése minden régi problémát megold Az amerikanizáció stabilizálja a nemzetközi rendszert A nemzetközi intézményeket is demokratizálni kell A hidegháború után a világ nem lett biztonságosabb.

Interdependencia – kölcsönös függés Az együttműködést jutalmazzák, az ellenszegülőket büntetik. Közösen elfogadott játékszabályok. Dependencia – egyoldalú függés A harmadik világra jellemző. Az értékek egyoldalú áramlása. A nemzetközi rendszer fő tengelyének az Észak–Dél viszonyt tekintik.

A világrendszer-elmélet Immanuel Wallerstein Neomarxista Világbirodalom és világgazdaság Centrum – periféria A periféria felzárkózását csak a világgal szembeni izolációs politika eredményezheti (USA a XIX. században)

Imperializmuselmélet John Hobson, Rosa Luxemburg, Lenin Nemzetközi osztálytársadalom Az expanziós érdekek hozzák létre a válságokat

Neorealizmus Főszereplők továbbra is a nemzetállamok A nemzetközi szervezetek csak fedőszerepet játszanak A gazdasági és szociális biztonság megteremtésével egyenrangú a katonai biztonság Henry Kissinger Billiárdgolyó modell: az államok összeütköznek, de csak kívülről érintkeznek, belső viszonyaik érintetlenek maradnak Anarchikus nemzetközi rendszer Biztonsági dilemma Neoliberalizmus: Milton Friedman

A nemzetközi társadalom koncepciója Hedley Bull: az államok nem csupán rendszert, hanem társadalmat alkotnak Interakciók mellett kölcsönös kötelezettségvállalások Önmérséklet A morális döntések nagy szerepet játszanak a külpolitikában

ALAPFOGALMAK 1. Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi viszonyok – a különböző nemzetközi szereplők közötti tevékenység összessége – a nemzetközi kapcsolatok elmélete mint tudományos diszciplína csak a politikai kapcsolatokkal foglalkozik

2. Nemzetközi politika – legalább két, a nemzetközi jog alanyainak számító szereplő között, nemzetközi környezetben zajló interakció – államok között: internacionális – nem állami szereplők között: transznacionális

3. Külpolitika – egy szuverén nemzetállamnak a nemzetközi környezetre irányuló összes akciója – külpolitikája csak államnak lehet – a külpolitika a szuverén nemzetállamok érdekérvényesítési törekvéseihez kapcsolódik – a belpolitikával ellentétben, az állam a nemzetközi rend más szereplőivel szemben nem élhet az erőszak monopóliumával – a külpolitika a belpolitika folytatása

4. Szuverenitás – belpolitikai értelemben a legfőbb hatalom, ami fölött nem áll semmi – egy állam külsőleg független, nincs alárendelve más állam akaratának, területén kizárólag saját szervei gyakorolják az erőszak monopóliumát – a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével az állam önként lemond szuverenitása bizonyos elemeiről – a szupranacionális (integrációs) szervezet tovább korlátozza a szuverenitást

5. Hatalmi politika – a politika egyik központi fogalma – Max Weber: „A hatalom az az esély, hogy akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk.” – a hatalmi politika más államok ellenállásával szemben is érvényt tud szerezni akaratának – egzakt hatalmi források: gazdasági és technikai fejlettség, természeti erőforrások, népesség, a terület nagysága – puha, kevésbé egzakt tényezők: elszántság, harci morál, jó politikai vezetés

A hatalmi politika eszközei: Oszd meg ér uralkodj elve Az erősek gyengítése, a gyengék erősítése Határkiigazítások Ütközőzónák kialakítása Befolyási övezetek Fegyverkezési verseny Háború Ma is a nemzetközi politika egyik alapvető tényezője, amely gyakran ellentétes a nemzetközi jog normáival.

6. Erőszak – a politikai erőszak a rombolás vagy sérelemokozás aktusa, azzal a céllal, hogy befolyásolják személyek vagy intézmények magatartását – az erőszak igazolásra, a hatalom legitimitásra szorul. Legitim hatalom igazoltan folyamodhat erőszakhoz. – legszélsőségesebb esete a háború és a terror

7. Biztonság – a külpolitika egyik kulcsfogalma – a veszélyeztetettség hiányát jelenti – a külső biztonság fenntartása a védelmi és külpolitika feladata – biztonsági dilemma: a fegyverkezési verseny emelkedő spirálja – nem katonai jellegű vonatkozások: gazdasági, ökológiai, szociális. – Új, félkatonai jellegű kihívás: nemzetközi terrorizmus

8. Háború és béke – egymásra vonatkoztatott, reflexiós kategóriák HÁBORÚ – fegyveres erőszak szervezett és tömeges alkalmazása abból a célból, hogy egy hatalmi szervezet – rendszerint valamely állam – másokra kényszerítse akaratát – a háború kritériumai: 1. Felfegyverzett, zárt harci csoportosulások vesznek benne részt, amelyek legalább egyike reguláris hadsereg vagy más kormánycsapat 2. Harci tevékenységüket szervezett, központilag irányított módon hajtják végre 3. A fegyveres összetűzés nem alkalmi jelleggel, hanem hosszabb időn át, rendszeres stratégiai vezetés alatt zajlik

A háború mint jelenség forrásai A casus belli csak egy-egy konfliktus kirobbanását magyarázza meg Az emberi természet agresszív ösztöneiben gyökerezik (Hobbes értelmezése) A létért folyó harc és a természetes kiválasztódás eszköze (Herbert Spencer) Társadalmi konfliktusok, a társadalom rossz szerkezeti felépítése okozhatja – elvileg tehát felszámolható

Az erőszak alkalmazásának fokozatai A diplomácia megerősítéseként Az ellenfél nyílt megfenyegetése A katonai erő demonstratív célú korlátozott alkalmazása Közvetlen katonai akció: a háború

Clausewitz koncepciója A háború nem az erőszak öncélú megnyilvánulása, hanem valódi politikai eszköz, de politika folytatása más eszközökkel Költség és várható haszon szempontjait összevető döntés eredménye A fegyveres erők civil kontrollja

A totális háború a konfliktusba a civil lakosság egészét belerántják a nemzetgazdaságot teljes mértékben hadi céloknak rendelik alá célja az ellenség teljes megsemmisítése (Eric Ludendorff) Fő eszközei a tömegpusztító fegyverek

BÉKE Nem egyszerűen a háború hiányát jelenti Igazolásra nem szoruló fogalom, társadalomtudományi axióma az emberiség eredendő állapota a béke a béke nem természetes jelenség, létre kell hozni

a béke pozitív fogalma: több mint „nem háború“, emberhez méltó élet több mint „nem háború“, igazságos társadalmi rend a béke negatív fogalma: a közvetlen erőszak hiánya nincs egyenlő esélyű fejlődés

A nemzetközi rendszer Öt aspektusból elemezhető (Holsti) Határok kijelölése A rendszert alkotó egységek vizsgálata A rendszer szerkezetének vizsgálata Az egységek közötti interakciók formái Szabályok és szokások, amelyek az interakciókat irányítják

A nemzetközi rendszer 5 alaptípusa (Holsti) Hierarchikus Diffúz Diffúz-blokk Bipoláris Multipoláris Diffúz rendszerek Diffúz-blokk vagy multipoláris

Az állam Meghatározott terület és népesség fölött gyakorolt főhatalom A szuverenitás érvényesítése függ: – földrajzi-geopolitikai helyzet – társadalmi mátrix – politikai kultúra – a világgazdaságban elfoglalt pozíció – katonai képességek

Állam és nemzet A vallási hovatartozás legitimáló funkcióját a nemzet veszi át Egy nemzetnek joga van magát a saját maga teremtette állam keretein belül kormányozni Nacionalizmus: a nemzetállamot létrehozó erő – államnacionalizmus – egyesítő nacionalizmus – szeparatista nacionalizmus

A nemzeti érdek Nem létezik Túl komplex fogalom Destruktív

Külpolitikai orientációk Izoláció El nem kötelezettség Szövetség kötése

Külpolitikai szerepek (Holsti) Regionális vezető Regionális protektor A hit védője A forradalom bástyája Közvetítő Példamutatás

A külpolitika céljai Alapcélok: az államok létezése függ tőle Középtávú célok: gazdasági fejlődés, nemzetközi presztízs Hosszú távú célok: a nemzetközi rendszer átalakítása

Hatalom Képesség a hatalomra Tényleges befolyás (1925–1930) 1. Egyesült Államok 1. Franciaország 2. Németország 2. Nagy-Britannia 3. Nagy-Britannia 3. Olaszország 4. Franciaország 4. Németország 5. Szovjetunió 5. Szovjetunió 6. Olaszország 6. Japán 7. Japán 7. Egyesült Államok

A hatalom gyakorlásának módjai Rábeszélés Jutalmazás ígérete Jutalmak megelőlegezése Büntetéssel való fenyegetés Erőszakmentes büntetés Erőszak

Az intervenció Penetráció: a másik fél belső struktúráiba való behatolás Intervenció: a struktúrák, a belpolitikai tényezők befolyásolása Kormányzatok hajtják végre, de újabban transznacionális vállalatok is megpróbálják manipulálni egy-egy ország politikáját (adópolitika)

Az intervenció típusai Passzív penetráció: információ-gyűjtés, megfigyelés Manipulatív intervenció: erőszak nélkül, egy politikai, vagy vallási-etnikai csoport támogatásával, propaganda felhasználásával Kényszerítő intervenció: gazdasági szankciók, fegyveres erőszak

Kényszert alkalmazó intervenció Egy másik ország politikájának befolyásolása fegyveres beavatkozás segítségével A katonai intervenció nem azonos a nyílt háborúval

A terrorizmus mint intervenció A terrorizmus olyan erőszakos cselekményeket jelent, amelyet egyének vagy csoportok politikai indíttatásból követnek el valamely állam működésének megbénítása, illetve a fennálló hatalmi viszonyok megváltoztatása céljából. a publicitás megszerzése

Terrorizmus képes a világ bármely pontján tényleges fenyegetést kifejteni többnyire nincsenek világosan megfogalmazott politikai céljai minden terrorista számára cél a médianyilvánosság elérése, amely a pánikhangulatot erősíti Vörös Brigádok, Vörös Hadsereg Frakció, IRA, ETA, al-Kaida

A terrorizmus általánosságban megfogalmazott céljai: Új államok létrehozása (ETA) Egy bizonyos terület, ország felszabadítása (IRA) Egy politikai rendszer megdöntése (RAF, Vörös Brigádok, Fényes Ösvény) A globális hatalmi és gazdasági viszonyok átalakítsa (al-Kaida)

A nemzetközi kapcsolatok strukturáló tényezői: a Kelet–Nyugat konfliktus Hidegháború: a rövid és a hosszú hidegháború koncepciója Szimbolikus kezdet: Winston Churchill fultoni beszéde (1946): „vasfüggöny szeli ketté Európát” A II. világháború utáni első években mindkét ország izolációs politikát folytat

Hidegháború – az első évek 1947 – a szembenállás kezdete Szovjetizálás Kelet-Közép-Európában Doktrína és ellendoktrína: a Truman-elv (containment) a „két-tábor” elmélet (Zsdanov) 1949 – végleges szakítás, az amerikai atommonopólium megtörése George Kennan „hosszú távirata”

Versengő katonai szövetségek 1949 – Észak-Atlanti Szövetség (NATO) A német kérdés: NSZK és NDK 1954 – az Európai Védelmi Közösség gondolatának elbukása 1955 – az NSZK a NATO tagja lesz 1955 – létrehozzák a Varsói Szerződést A VSZ rendőri célokra is felhasználható: Brezsnyev-doktrína, prágai tavasz (1968)

Hidegháborús válságok 1949 – a berlini blokád

A berlini fal – 1961

Hidegháborús válságok Kubai rakétaválság, 1962 Hruscsov meghátrálása, Kennedy diplomáciai győzelme Kennedy: „Ich bin ein Berliner” A bipoláris világrend, amely a nukleáris fenyegetés és az elrettentés egyensúlyára törekedett, egyszerre épült a konfliktus és a kooperáció folyamataira. Megnövekedett az alacsony intenzítású, helyi fegyveres összetűzések veszélye

Civilizációs konfliktusok Samuel Huntington: a hagyományos ideológiai ellentétek háttérbe szorulásával a legfontosabb nemzetközi törésvonalak az egyes civilizációk között alakulnak ki. Civilizációk alatt hosszú történeti folytonossággal rendelkező kulturális entitásokat értünk. A konfliktusokra az a jellemző, hogy eltérő kultúrájú országok között zajlik.

Nagy önálló civilizációk Nyugati vagy keresztény pravoszláv-ortodox és latin-amerikai Iszlám Kínai (konfuciánus-univerzista) Indiai (hindu) Japán (buddhista-sintoista)

A Nyugat A nyugati civilizáció vitathatatlan érdeme, hogy végrehajtotta a világtörténelem legnagyobb modernizációs áttörését. A spirituális és világ vezetés szétválsztása Jellemző a jog uralma, azaz a jogbiztonság, a társadalmi és politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia és az individualizmus Ortodox-pravoszláv: az egyház és az állami bürökrácia összefonódása, a reformáció elmaradása. Bizánci eredet.

A világ nagy vallásai

A világ nagy vallásai

Az Észak–Dél konfliktus Az okok a gyarmatosítás koráig nyúlnak vissza Kolonializáció: pro: – hasznosítják a természeti kincseket – civilizációs szerepet játszanak kontra: – a gyarmatok kifosztása – erőszakkal zökkentik ki a gyarmati területeket a tradicionális stagnálásból

El nem kötelezettek mozgalma (1955, bandungi konferencia) 1970-es évek: a fejlődő államok radikális követelései a fejlett államokkal szemben. Ennek elutasítása veti meg a konfliktus alapjait. A szakadék a fejlettek és fejletlenek között folyamatosan mélyül (fejlett szigetek)

DÉL Kedvezőtlen gazdasági környezet és kedvezőtlen politikai környezet – megosztottság Az alulfejlettség a rossz gazdasági politikák és a politikai bizonytalanság miatt újratermelődik A fejlett országok ellenállnak a globális újraelosztás igényének A fejlődő államok túl provokatív fellépése máig ható távolságtartáshoz vezet Kudarcba fulladt segélypolitikák

Észak–Dél Nem ideológiai-katonai, hanem gazdasági és részben civilizációs ellentétek A homogénebb Észak áll szemben az erősen heterogén Déllel Dél jobban ki van szolgáltatva Északnak, mint a keleti tömb volt a nyugatinak A Délről érkező fenyegetések nem oldhatók meg katonapolitikai módszerekkel

A Dél általános jellemzői Éhség és szegénység, nyomor. Rövidebb várható élettartam. Alacsony képzettségi szint, fejletlen munkaerő. Gyermekmunka. Rossz lakhatási körülmények, az infrastruktúra hiánya. A mélyszegénység mellett a hivalkodó jólét jelenléte. Oligarchák. Megtévesztő GDP-adatok Fegyverkezés

A Nyugat fejlődési sémáinak szolgai átmásolása a helyi viszonyok figyelmen kívül hagyásával biztos kudarchoz vezet A magas agrárnépesség sokszor még a létfenntartáshoz szükséges (szubszisztenciális) szintet sem képes megtermelni A rohamosan növekvő népesség felemészti a fejlődés forrása Megfizethetetlenek az oktatás költségei Az „alvó kontinens” – Afrika

Modernizációelmélet Az alulfejlettség okai a tradicionális társadalmak sajátosságaiban – a vallás és a kultúra statikus értékrendjében – keresendő A modernizáció a társadalmi mentalitás megváltozását követeli meg: aszketikus munkaetika (Max Weber a protestáns munkaetikáról) A társadalom és a gazdaság kettős struktúrája. Területi dualizmus (India)

Dependenciaelméletek A világrendszer egyenlőtlen viszonyai Egyenlőtlen csere Aránytalanul alacsony nyersanyagárak Egyoldalú, fejlődésre képtelen gazdaságok Megoldás lehet-e a kihátrálás a világpiacról? Kína, NIC-országok: az adott világ-rendszerben is van lehetőség a fejlődésre A kultúra szerepe: a buddhista-konfuciánus elveket valló országok jobban adaptálódnak, mint az arab-iszlám területek

Témakörök a vizsgára A nemzetközi kapcsolatok elméletének mint diszciplínának – létrejötte – célja – definiciója Nagy leíró elméletek: Realizmus (a hobbs-i hagyomány) Idealizmus (a locke-i hagyomány) Globalizmus Neorealizmus A megateóriák kölcsönhatása. Dependeciaelméletek, imperializmuselmélet.

Alapfogalmak – külpolitika – nemzetközi rendszer – biztonság – erőszak – nemzetközi kapcsolatok – szuverenitás – hatalmi politika – háború, totális háború – a háború kritériumai – béke – a béke pozitív és negatív fogalma

Intervenció Penetráció A terrorizmus A nacionalizmus Az állam A nemzetközi rendszer osztályozása

A nemzetközi rendszer heterogenitását okozó tényezők A nemzetközi kapcsolatokat meghatározó alapvető folyamatok: – a Kelet–Nyugat konfliktus – az Észak–Dél konfliktus – civilizációs konfliktusok