A MAGYAR NYELV ÜGYE NEMZETI KULTÚRÁNK MEGÚJULÁSA
A NYELVTÖRVÉNY ÚTJA A REFORMKOR ELŐTT, HIVATALOS ÉS OKTATÁSI NYELVKÉNT A LATINT HASZNÁLTÁK. 1790-BEN A RENDEK ELÉRTÉK, HOGY AZ ISKOLÁKBAN A MAGYAR NYELVET IS TANÍTSÁK. A REFORMKOR KEZDETÉN KÖVETELTÉK, HOGY MAGYAR NYELVEN HOZZÁK A TÖRVÉNYEKET. 1844.BEN A MAGYAR LETT A HAZÁNKBAN A HIVATALOS NYELV. AZ IRODALOM ÉS A TUDOMÁNYOK MŰVELÉSÉHEZ NÉLKÜLÖZHETETLEN SZAVAK EGY RÉSZE HIÁNYZOTT A MAGYAR NYELVBŐL.SZÜKSÉGESSÉ VÁLT A NYELÚJÍTÁS. KAZINCZY FERENC ÉS BARÁTAI KÖRE EREDMÉNYEZETE.
IRODALOM, SZÍNHÁZ, TUDOMÁNY, ZENE A SZÁZADFORDULÓ IRODALMÁNAK NAGYJAI:CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY, FAZEKAS MIHÁLY, KÖLCSEY FERENC, VÖRÖSMATRY MIHÁLY, PETŐFI SÁNDOR, ARANY JÁNOS, JÓKAI MÓR ÉS EÖTVÖS JÓZSEF. A KIALAKULÓ IRODALMI ÉS KULTURÁLIS ÉLET KÖZPONTJA PEST LETT.ITT ALAKULT MEG AZ AKADÉMIA. 1837-BEN NYITOTTTA MEG KAPUIT NEMZETI SZÍNHÁZUNKŐSE, A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ. EKKOR BONTAKOZOTT KI TÖRTÉNETÍRÁSUNK. EKKORIBAN INDULT EL MESSZI ÚTJÁRA AZ ŐSHAZÁT KERESVE KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR. A MATEMATIKÁBAN BOLYAI FARKAS ÉS BOLYAI JÁNOS SZEREZTEEK VILÁGHÍRNEVET. ÁTALAKULT AZ ÉPÍTÉSZET.KLASSZICISTA STÍLUSBAN ÉPÍTETTÉK MEG PEST SZÉP UTCASORAIT. A KOR KEDVELT FESTŐJE BARABÁS MIKLÓS. A MAGYAR NEMZETI ZENÉT ERKEL FERENC ÉS LISZT FERENC TETTE VILÁGHÍRŰVÉ.
A NEMZETISÉGEK KIBONTAKOZÁSA KIBONTAKOZIK A HAZÁNKBAN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJA. ENNEK JEGYÉBEN: -ANYANYELVŰ ISKOLÁK ALAPÍTÁSA, -ANYANYELVŰ ÚJSÁGOK ÍRÁSA - ILLÍR ROKONSÁG ÉS AZONOSSÁGTUDAT, A NEMZETISÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT A BÉCSI UDVAR IS TÁMOGATJA, EZZEL GYENGÍTVE A MAGYAROKAT.