Készlet-nyilvántartási rendszerek 1. Beszerzési átlagáras nyilvántartás - beszerzések súlyozott számtani átlagára -jól illeszkedik a változó árakhoz és az engedményekhez - feltétel: a számla az áruval egyszerre érkezzen - előny: az árrés közvetlenül számolható az adott termékre

2, Elszámolóáron történő nyilvántartás - egy időszakra azonos árral dolgoznak és a különbözetet árkülönbözeti számlán könyvelik - egyszerű, de nehéz az egyedi árrés megállapítása

A készletgazdálkodás elemzése Célja: -készletekben lekötött tőke nagyságának csökkentése - A készletezéshez, anyagellátáshoz kapcsolódó költségek csökkentése Témakörei: - termelő tevékenység anyagellátásának elemzése - termelő tev. Anyagfelhasználásának elemzése - kereskedelmi árubeszerzési tevékenység elemzése - készletállományok elemzése termelő váll-nál - készletállományok elemzése ker. vállalkozásoknál

Az anyagellátási tevékenység elemzése - ha nem folyamatos az anyagellátás - következmény: leállás → szállítási késedelem → eredménycsökkenés → vevők lojalitásának elvesztése Az elemzés töténhet: 1. operatív jelleggel, a hibák kiküszöbölésére 2. utólag, minősítő elemzéssel

Operatív elemzés ( megelőzés) - Változó termelési feladatok esetében : rendelkezésre állnak-e a szükséges alkatrészek stb., az elemzés elvégzésének időpontja akkor legyen, amikor a hiányok még pótolhatók - Állandó termelési feladat esetében : Raktárkészlet folyamatos figyelése – minimumkészlet - utánrendelés

Utólagos, minősítő elemzés Az anyaghiány miatt bekövetkező zavarok vizsgálata. - állásidők nagyságának és arányának vizsgálata - helyettesítő anyagok alkalmazása miatt mekkora pótidőre volt szükség - vállalkozástól függő és független okok külön - mindig számszerűsíteni kell

Anyagellátási rendellenességek Anyaghiány: A, következménye: - állásidő, pótidő B, Kihatása: - termelés csökkenése - termelékenységromlás - túlórák - kapacitáskihasználtság csökken - rezsiköltség növekszik - dolgozói keresetcsökkenés - befejezetlen termelés felhalmozódása - helyettesítő anyagok miatt hosszabb gyártási idő és minőségromlás

Túlméretezett, felesleges készlet: - következmény: indokoltnál nagyobb tőkelekötés - kihatása: kamatköltség növekedés Raktárkapacitás lekötés Hosszú tárolási idő, nagyobb tárolási veszteségek - megszüntetés: az anyagellátási rendellenességek okainak időben történő felismerése ellenőrzéssel

Az anyagfelhasználás elemzése A beszerzendő anyag mennyiségét, a szükséges készletek nagyságát befolyásolja a fajlagos anyagfelhasználás 1. A folyamatos vizsgálat módszere: - dinamikus elemzés, a fajlagos anyagfelhasználást értékeljük - összehasonlítható az anyagfelhasználási normával

- termékenként és anyagfajtánként kell számolni Mutatók: 1. Fajlagos anyagfelhasználás=felhasznált anyag mennyisége/előállított termékek mennyisége 2. Anyagkihozatal: előállított termékek mennyisége/felhasznált anyag mennyisége - reciprok - termékenként és anyagfajtánként kell számolni - ha a mutatók jól alakulnak: csökken az anyagköltség, a termék önköltsége, a mennyiség és kevesebb készletlekötésre lesz szükség

Anyagfelhasználás elemzés utókalkulációs adatok alapján A gyártás befejezése után történik. A normáktól való eltérésre irányul, majd az okokat kell vizsgálni.

Az anyagfelhasználási norma fajtái 1. nettó anyagfelhasználási norma: a termékbe beépített anyag mennyisége 2. bruttó anyagfelhasználási norma: a termék előállításához utalványozott anyag mennyisége (nettó+hulladék) 3. beszerzési norma: a termelés összes anyagszükséglete (bruttó+selejt+egyéb veszteség) Anyagkihozatali mutató=nettó anyagfelhasználás/bruttó a.f. *100

Az elemzésből levonható következtetések 1. történt-e gyártmányfejlesztés, újítás, mely során csökkent a nettó anyagfelhasználás? Normát ki kell igazítani 2. hogyan változott a hulladék mennyisége 3. hogyan változott a selejt és az emiatt felhasznált anyag mennyisége

Az összes anyagfelhasználás változásának okai 1. a termelés volumenének változása 2 a termék nettó anyagfelhasználása változott 3. változott a hulladék mennyisége 4. a gyártás minőségében történt változás

Készletek számviteli csoportosítása 1. Vásárolt készletek - alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok - tartalékeszközök - áruk és göngyölegek - védőanyagok és munkaruha 2. Saját termelésű készletek - befejezetlen termelés, félkésztermékek - késztermékek Alapvető elv: csak a ténylegesen felmerült ráfordítások szintjén lehet a készletértéket nyilvántartani!

Anyagkészlet változás Anyagkészlet= átlagos tárolási idő (nap) * egy napi anyagfelhasználás Megmutatja: - változott-e az anyagkészlet - az átlagos tárolási idő változása hogyan befolyásolta az anyagkészletet értékben - az egy napi anyagkészlet változása milyen hatással volt az anyagkészlet értékére Cél: okok vizsgálata alapján az anyagkészlet csökkentése

Az átlagos tárolási idő csökkentésének lehetőségei: - immobil készletek felhasználása, értékesítése - norma feletti készletek felszámolása - rövidebb tárolási idejű anyagok használata - szállító lecserélése Egy napi anyagfelhasználás csökkentési lehetőségei: - termelés csökkentése - a termelés összetételének változtatása - gyártmányfejlesztés - olcsóbb, helyettesítő anyagok

A befejezetlen termelés készletének változtatása Befejezetlen termelés=gyártási átfutási idő* átlagos készültségi fok*1 napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő=gyártási átfutási idő* átlagos készültségi fok A befejezetlen termelés készletváltozásának okai: - változott az átlagos gyártásfinanszírozási idő - változott a gyártási idő - változtak az 1 napra jutó termelési költségek

A gyártási átfutási idő csökkenthető: - gyártmányfejlesztés - megszüntetjük a szűk keresztmetszeteket - jobb munkaszervezés - jobb gyártáselőkészítés - anyagmozgatási rendszer korszerűsítése Az 1 napra jutó termelési költség csökkenthető: - előállítási költség csökkentése anyagtakarékossággal, termelékenységfokozással.

A késztermék készlet változása Készárukészlet=átlagos késztermék tárolási idő* 1 napi termelési költség A késztermék készlet értékét a tárolási idő befolyásolja, csökkentéséhez: - készletek időbeli alakulásának, a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése - készletgazdálkodási hiányokra figyelmeztető adatok vizsgálata

Készlettipizálás a készletek fontossága szerint: ABC analízis A paretói elv készletekre konkretizát eljárása - pld. 20-40-40 v. 20-20-60 stb. Csoportképzési ismérvek: - a tétel éves felhasználási költsége - a tétel egységköltsége - az anyag különlegessége - a tétel gyártási átfutási ideje - kritikus tulajdonság, pld. értékes-> lopják - pótlási és hiányköltsége magas - felhasználás gyakorisága stb.