Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása HEFOP P /1.0 projekt Újabb tankönyvek a természetvédelmi mérnök képzés szolgálatában Dr. Kondorosy Előd Dr. Juhász Lajos
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Előzmények Természetvédelmi szakmérnökképzés Keszthely és Sopron 1991-től Természetvédelmi mérnökképzés Debrecen 2002-től Természetvédelmi mérnök alapszak: Debrecen, Gödöllő, Kaposvár, Keszthely, Sopron 2006-tól Tapasztalatok alapján körvonalazódott az oktatandó ismeretek listája tantervi reformok következtek be
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Előzmények II. Oktatók: számos információ, leadandó ismeretek fejlesztése, szemléletváltozás, fejlődés Tantárgyi programok DE: szakspecifikus könyvek nem születtek, pedig számos témában nincs tankönyvként használható szakirodalom (pl. természetvédelmi botanika és zoológia, élőhelykezelés, növény- és állatkereskedelem stb.)
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Ami megvan Vannak olyan területek, melyekből van modern szemléletű tankönyv: pl. dendrológia, ökológia, különböző mezőgazdálkodási ismereteket nyújtó könyvek (terjedelme és szemlélete gyakran nem természetvédelmi mérnökre szabott) stb. Van néhány könyv, ami segítséget nyújt, de nem elegendő, illetve kissé elavult, mint a Vörös könyv, vagy a Természetvédelem c. tankönyv; vagy nem didaktikai céllal íródott, mint az NBmR-füzetek
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Lehetőség Gond a hiányzó tankönyvek megírása: a potenciális szerzők leterheltsége stb, de főleg az anyagi források hiánya miatt Lehetőség a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) pályázati rendszere 2004-ben elkészített pályázat (2007-ben nyert) lehetőség tankönyvírásra (is), támogatás 150 oldal terjedelemig
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Tankönyvek kiválasztása Nagyon hiányzott a természetvédelmi botanika és zoológia könyvszerű összeállítása, ez három könyvben készült el: Természetvédelmi növénytan Gerinctelen állatok rendszertana és védelme Gerinces állatok rendszertana és védelme Alapvető fontosságú szakismereteket tálal a Természetvédelmi jog Csak egyetemi tankönyvek voltak, nem természetvédelmi szemlélettel: Magyarország természetföldrajza, Erdő- és vadgazdálkodás, Állattani ismeretek
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Természetvédelmi értékek közül a földtani, víztani és tájképi értékek megismeréséhez alapoz A középiskolai alapokon túllépve természetvédelmi szemlélettel, természetvédelmi mérnököknek szóló ismeretek
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA Hazánk legfontosabb természetföldrajzi jellemzői (természeti erőforrásai, éghajlati, vízrajzi, növényzeti adottságai) Földtani folyamatok (jelenlegi természeti kép kialakulása, felszínt formáló múltbeli és jelenkori folyamatok) A természetvédelem földrajzi vonatkozásai A tájfejlődés folyamata (emberi tevékenység hatása), tájértékek
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. BSc szinten tárgyalja az alapvető zoológiai ismereteket, használható pl. Környezetgazdálkodási Agrármérnök szakon is. Főbb fejezetei: gyakorlati mikroszkópia, szövettan, fejlődéstan, szervezettan alapjai, fontosabb állatcsoportok
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Tartalmaz rövid történeti áttekintést a természetvédelmi értéket befolyásoló és a veszélyeztető tényezők bemutatását rendszertani alapismereteket a természetvédelmi szempontból fontos csoportok és fajok bemutatását.
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Gerinctelen állatok rendszertana és védelme A tankönyv kitér: a fontosabb védett fajok legfontosabb ökológiai tulajdonságaira, természetvédelmi helyzetére, védelmi lehetőségeire az egyes csoportok természetvédelmi szerepére néhány nem védett, de veszélyeztetett vagy éppen veszélyeztető fajra csak röviden említi a természetvédelmi szempontból alárendelt csoportokat.
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Az előző könyvre épülve mellőzi az általános ismereteket (rendszertan, állatföldrajz stb.), és a fajok és csoportok jellemzőivel, védelmi helyzetével foglalkozik Csontoshalak és madarak esetében a számos védett fajból csak a fontosabbak fértek bele a terjedelem miatt
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Nemcsak természetvédelmi mérnököknek alkalmas, hiánypótló munka Az alapképzés hallgatói számára megfelelő tudást és szemléletet közöl, alapoz további, különböző élőhely-típusok kezelésével foglalkozó tanulmányokhoz, segíti a mélyebb elmélyülést is
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. TERMÉSZETVÉDELMI NÖVÉNYTAN Főbb részei: Vadon élő gombák, zuzmók, mohák és edényes növényfajok hazai és nemzetközi védelmének jogi és történeti háttere Gombák, zuzmók, mohák, edényes növények fontosabb védett fajai, védelmi, kezelési lehetőségei, fajvédelmi tervei Védett gyepek és védett erdők kezelése
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. BSc szinten több szak részére készült: agrármérnöki szakok, környezetgazdálkodó, természetvédő Felülemelkedve a szemléletbeli különbségeken alapismereteket nyújt
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Erdő- és vadgazdálkodás Részei: magyar erdőgazdálkodás prioritásai és jellemzői, termőhely-meghatározás, erdőművelés, különösen technológiák természetszerű erdőgazdálkodás szakigazgatás, erdészeti tervezés vadászati alapismeretek (vadfajok, vadgazdálkodás, vadászati módok és szabályozás)
Projektzáró Konferencia Keszthely, március 18. Jogi szabályozás a hatékony természetvédelemben nélkülözhetetlen A természetvédelmi szemlélet jogban is megnyilvánuló fejlődésén át jut el a jelenlegi jogrendszerhez, ismertetve a nemzetközi egyezményeket is, összefüggéseiben tálalva a jogszabályok következményeit