Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

A települések funkcionális vizsgálata, vonzáskörzetek 14. tétel A települések funkcionális vizsgálata, vonzáskörzetek Kovács Z. 2002: Az urbanizáció fogalma, értelmezése; Az urbanizáció története; Az urbanizáció jellemzői napjainkban. In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 150-155, pp. 156-178, pp. 179-191 Cséfalvay Z. 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. – IKVA Könyvkiadó Kft. Budapest. pp. 185-192 Enyedi Gy. 1988: A városnövekedés szakaszai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 13-46, 65-96 Kovács Z. 2002: Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a posztszocialista átmenet idején. In: Földrajzi Közlemények 1-4. pp. 57-77 Haggett, P. 2006: Az urbanizálódó világ. In: Geográfia (Haggett, P. szerk.) Typotex Kiadó, Budapest. pp. 233-267 Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 2001: Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei; A városfejlődés történelmi folyamatai, sajátosságai. In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 428-430, pp. 431-454

A központi funkciók és típusai Központi funkciók: ezen funkciók túlnyúlnak a település határain, a környék lakosságát is ellátják: ettől város a város. A falvak csak a helyi lakosság ellátását szolgáló alapfunkciókkal rendelkeznek. Sombart, W.: városképző és városkitöltő funkciók (a környezet, illetve a saját lakosság ellátása); alaptevékenység és kiegészítő tevékenység Munkahelyek: munkavállalási célú ingázás Kereskedelem: hagyományos vásártartó, piaci funkció – minél nagyobb értékű, bonyolultabb egy árucikk, annál kevesebb helyen (a tevékenységek hierarchiája is változik – autókereskedések, multinacionális kiskereskedelmi láncok) Egyéb gazdasági szolgáltatás (termelői és lakossági szolgáltatások): Közigazgatás: erősen hierarchizált (állami és egyházi is) Egészségügy: alapellátástól a speciális kínálattal bíró klinikákig Oktatás, kultúra: iskolák, könyvtárak, múzeumok, opera, színház Szervezés és irányítás: pl. magán és állami vállalatok központjai

A funkcionális várostípusok időbelisége Templomvárosok: papi vezetőréteg által megszervezett agrártársadalmak (Mezopotámia, Latin-Amerika, DK-Ázsia) - főtemplom; Erődvárosok: katonai arisztokrácia által megszervezett agrártársadalmak (Földközi-tenger térsége, India) – fellegvár; (2 típus nem különül el) Középkori polgárvárosban kereskedelmi funkció is: főtéren őrtorony, katedrális és kereskedők palotái / lábasházak; Tartományi rezidenciák az abszolút monarchiák korában: uralkodó környezetében letelepülő nemesség, hivatalnokok, katonatisztek; pl. Potsdam, Versailles, Gödöllő; Iparosodás és nemzetállamok korában három új várostípus: ipari városok, új iparvárosok („kokszváros”), nemzeti fővárosok; Modern korban városok sokféle ágra bomló „családfája” – specializáció, de általában különböző funkciók keveredése…

Funkcionális várostípusok napjainkban Igazgatási-kormányzati szerepkör: hierarchizált rendszer, csúcsán a nemzetközi szervezetek, gazdasági integrációk székhelyei (pl. Brüsszel, Genf, New York) Védelmi szerepkör: garnizonvárosok (pl. Tata, Lenti), szárazföldi és tengerparti erőd-városok (pl. Verdun) Brüsszel (Belgium) Verdun (Franciaország) Vallási szerepkör: egyházi központok (pl. Vatikán, Esztergom, Kalocsa) és zarándokhelyek (pl. Mekka, Lourdes, Máriapócs) Mekka (Szaúd-Arábia)

Kulturális szerepkör: iskola- és egyetemvárosok (pl Kulturális szerepkör: iskola- és egyetemvárosok (pl. Oxford, Sáros-patak), művészeti központok (pl. Pá-rizs, Dessau, Nagybánya), múzeum- és műemlékvárosok (pl. Kőszeg, Szentendre), fesztiválvárosok. Oxford Párizs Ipari szerepkör: középkori bányavárosok, flandriai textilszövő központok, ipari forradalom korában monofunkciós iparvárosok (pl. „pamutvárosok”), később tervszerűen kiépített új iparvárosok (pl. Nowa Huta (Lengyelország), Eisenhüttenstadt - Stalinstadt (NDK), Dunaújváros - Sztálinváros). Nowa Huta Idegenforgalmi szerepkör: tengerparti nyaralóhelyek (pl. Abbázia – Opatija), hegyvidéki üdülő- és síparadicsomok (pl. Davos), termálfürdők (pl. Hévíz, Karlovy Vary (Csehország)), kaszinóvárosok (pl. Monte Carlo (Monaco), Las Vegas (USA – Nevada), Atlantic City (USA – New Jersey)). Las Vegas

Magyarország funkcionális várostípusai (Beluszky P. 1999): Kereskedelmi szerepkör: vásárvárosok vásárvo-nalak mentén (pl. Brno, Lipcse), folyami át-kelőhelyeken (pl. Frankfurt, Basel), tengerparti kikötőhelyeken (pl. Hanza-városok (Németország), Le Havre (Franciaország)) – szakvásárok, tőzsdei élet… Fankfurt Közlekedési szerepkör: csomópontok – tengerhajózás (pl. Hamburg), vasút (pl. Záhony, Dombóvár), közút (kevésbé markáns, pl. Budaörs, Törökbálint), légiforgalom (pl. London, Atlanta); határátkelőhelyek… Hamburg Magyarország funkcionális várostípusai (Beluszky P. 1999): Központi szerepkör (pl. Budapest), Ipari szerepkör (pl. Komló), Agrárfunkció (pl. Nádudvar), Közlekedési funkció (pl. Szolnok), Üdülési-idegenforgalmi szerepkör (pl. Balatonfüred), Lakófunkció (pl. Érd). Homogenizáció, kevés az egyetlen jellegadó funkcióval megragadható város, hierarchia-érzéketlen funkcionális várostípusok;

Funkcionális falutípusok napjainkban Hagyományos agrárfunkció Lakófunkció (nagyvárosok környékén, pl. Üröm, Nagykovácsi) Ipari falvak és bányászfalvak (többnyire egyetlen ipari üzem, Bőcs) Üdülőfalvak (pl. Balaton és Tisza-tó környékén, hegyvidékeken, termálfürdőkhöz kapcsolódóan: Berekfürdő, Bük) Múzeumfalvak (pl. Hollókő), zarándokfalvak (pl. Máriagyüd) Közlekedési funkció: határátkelőhelyek (pl. Hegyeshalom, Röszke) vasúti csomópontok (pl. Szajol, Ukk, Vámosgyörk)

Vonzáskörzet Az a terület, amelyet egy település – rendszerint város – központi funkciói ellátnak, kiszolgálnak. A központi funkciók intézményei a környék településein vagy hiányoznak (pl. kórház, középiskola, munkahelyek), vagy nem kielégítőek (pl. bolthálózat), így a vonzáskörzet települései rá vannak szorulva a központi településre, „vonzódnak” hozzá. A vonzáskörzet kiterjedése – egyebek mellett – függ a központ nagyságától, a központi funkciók szintjétől, számától, a központ megközelíthető-ségétől, a környék településhálózatától. A városokat vonzáskörzetük mérete szerint rangsorolhatjuk, meghatározva a település-hierarchián belül elfoglalt helyüket. Jelmagyarázat: Agglomerálódó területek Sokszínű és igen intenzív kapcsolatok Sokoldalú, kiegyensúlyozott és közepesen intenzív kapcsolatok Hiányos intenzitású kapcsolatok … Forrás: Süli-Zakar I.

Vonzáskörzetek Vonzáskörzet: a városok központi funkciói által kiszolgált – ellátott terület. Matematikai-statisztikai lehatárolás: gravitációs modellek, a távolság és a tömeg ismeretében kiszámítható két központ között a vonzáskörzet határa (minél nagyobb tömeg, minél kisebb távolság, annál nagyobb vonzerő). Empirikus lehatárolás: valamennyi központi funkcióra felmérés (pl. bejáró tanulók, ellátott betegek a környékből, munkahelyi ingázók) – napi, heti és havi intenzitás figyelembevételével meghatározható a vonzódó települések köre és a vonzódás erőssége; különböző szempontok együttesen: komplex vonzáskörzet. A centrumtól távolodva általában csökkenő vonzásintenzitás: Agglomerációs övezet: központ abszolút dominanciája, sokoldalú kapcsolatok Hegemón vonzásöv: központ dominanciája, de már más központok hatásai is Domináns vonzásöv: központ relatív dominanciája, más központok erős hatása Átmeneti vonzásöv: több központ hasonlóan erős hatása, szétvonzódás Vonzáskörzet kiterjedése függ: központ súlya, közlekedési hálózat fejlettsége, településhálózat adottságai, vonzáskörzetek egymásra épülő hierarchiája

Összefoglalás A központi funkciók és típusai A funkcionális várostípusok időbelisége A funkcionális várostípusok napjainkban A funkcionális falutípusok napjainkban Foglalkoztatási vonzáskörzetek az Észak-alföldi régióban Vonzáskörzet Vonzáskörzetek

Köszönöm a figyelmet!