Globalizáció definíciója Készítette: Dzsubák László I. évfolyamos Geográfus MSc

Történelme Előzmények: ókori, középkori kereskedelem Gyarmatosítás XVI-XVIII. század Ipari forradalom – Gazdasági liberalizmus XIX. század második fele I. Világháború végétől 1929-ig Állami monopolkapitalizmus (1930-1970) Transznacionális monopolkapitalizmus (1970-?) A „globalizáció korszaka”

Az emberiség fejlődéstörténetének egyre jobban egységesedő, felgyorsuló időszakát éljük. Az embercsoportok eltérő feltételek között élnek, viszont egymásra hatásának, összefonódásának, egységesedésének több évezredes folyamata egyre jobban kiteljesedik. A globalizáció jelentése mára már az internet fejlődését, a kommunikációt, a kereskedelmet, a pénzpiacok, a transznacionális vállalatok egész bolygóra való kiterjedését jelenti

Hétköznapi definíciók I. Ulrich Beck: „A globalizáció minden bizonnyal az utóbbi és az elkövetkezendő évek leggyakrabban használt – és a legtöbb visszaélésre okot adó – egyúttal azonban a legritkábban definiált, valószínűleg a legtöbbször félreértett, legködösebb és politikailag leghatásosabb hívószava és vitatémája” Cf. J. Rosenberg szerint „glo-bla-bla-bla........” Haladás? Nemzeti önfeláldozás? Tapasztalatot adja vissza egy szubjektív szemszögből illetve gyorsan változik, sok területet érint definiálható e? A definiálás problémái, hogy nincs új keretnyitás, más korábbi folyamatokkal is összehasonlítják illetve hogy ideológiai tartalmakkal vezérelve magyarázzák

Hétköznapi definíciók II. Jan Aart Scholte tipizálása szerint 4 csoport: Világ nemzetköziesedése, felgyorsulása elmélyülése Szabad piacgazdaság világméretű terjedése Piaci univerzálódás és kulturális homogenizálódás Nyugati, főleg az amerikai érték- és életmódminták

Nemzetköziesedés Földrajzi felfedezések óta bővül és mélyül az országok közötti kapcsolatrendszer (politika, társadalom, kultúra, gazdaság) az új különbsége a közlekedés és kommunikációs technika gyorsabb és mélyebb mint korábban Jelentős változás egyes országok szerepét illetően (pl. Portugália, Japán) Kapitalista árutermelő piacgazdaság fokozatos terjedése és a hierarchikus függési viszonyok kiszélesedése, elmélyülése, illetve a külső aréna zsugorodása Strukturális globalizáció vagy globalizációs projekt?

Nemzetköziesedés A. T. Kearney és a Foreign Policy folyóirat által mért globalizációs index (2003) 62 országra terjed ki amely a Föld népességének 85%- a és a gazdasági teljesítménynek a 96%-át öleli fel Az adott ország mennyire integrálódott a világgazdaságába, a technikai fejlődésbe, a nemzetközi politikai életbe és polgárai mennyire élik napjaikat a globalizáció által nyújtott kereteken belül (1. IRE 2. SUI 3. SWE) HUN 23. CZE 15. AUT 8. POL 32. ROM 40. CRO 22. SLO 25. SVK 27 Megállapították, hogy a globalizáltság és a gazdasági, társadalmi fejlettség között szoros összefüggés tapasztalható illetve figyelembe kell venni a kulturális politikai tényezőket (USA 13. GER 17. JPN 31 illetve nagy különbségek az el- és felzárkózó országokban MAR 29. BOT 33. PAN 30.) Teljesítmény alapú összehasonlítás a benchmarking

Liberalizáció Thomas L. Friedman: „piacok, nemzetállamok és technológiák eddig soha nem látott mértékű integrációja, amely lehetővé teszi, hogy az emberek, a vállalatok és a nemzetállamok nagyobb távolságban, gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban érjék el egymást a Földön, mint korábban” Mark Ritchie: „a globalizáció az a folyamat, ahogyan a vállalatok az olcsó munkaerőt és nyersanyagokat keresve, egyre gyorsabban növekvő ütemben mozgatják pénzüket, gyáraikat és termékeiket a Föld körül, miközben a kormányok eltűrik vagy figyelmen kívül hagyják a fogyasztói, munkajogi és környezetvédelmi törvények megsértését” Az iparosítás kezdete óta megfigyelhető Szabad külkereskedelmi liberalizáció révén csökken az országok szerepe globális piac kialakulása, politikai síkra kerül a globalizáció

Homogenizáció Zygmunt Bauman: „gazdagok világa globálissá válik, a szegényeké lokális marad” Gazdaság, társadalom és kultúra homogenizálódása Mivel a legtöbb amerikai amerikanizálódás Coca-Kolonizáció 1920-ban a kocsiknak az 50 %-át a Ford gyártotta, mégsem globalizációs termék Globalizációs termékre jellemző a globalizációs piac és a globalizációs marketing illetve a jól bevezetett és megbízható márkanév, amely a távoli piacokon is versenyképes Glokalizáció: (GLObalizáció + loKALIZÁCIÓ) amely által az ismert termék a helyi társadalom részévé válik és fordítva is igaz, illetve részben át is alakítva azt igazodik a helyi igényekhez (Magyaros ízek a McDonald’s-ban)

Transznacionális vállalatok Az államok mellett növekvő befolyásra tesznek szert a TNV-k , ezáltal az államhatárok egyre inkább elmosódnak Térségek különbségeit használják ki: centrum, félperiféria és periféria A világkereskedelem 2/3-a vállalatokon belüli mozgás A világ 100 legnagyobb gazdasága közül 51 TNV A General Motors és a Ford éves árbevételének összege nagyobb, mint a Szaharától délre elhelyezkedő afrikai országoké

Forrás: Bernek Á. – Sárfalvi B Forrás: Bernek Á. – Sárfalvi B. (2002): Általános társadalomföldrajz a gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest p.34

Amerikanizálódás Henry Thruman (1947): „Az egész világnak át kell vennie az amerikai rendszert, ugyanis akkor maradhat fenn ha világrendszerré válik” Martin Khor: „a globalizáció az, amit mi a harmadik világban évszázadokkal ezelőtt úgy hívtunk: gyarmatosítás ” Amerikanizáció = westernizáció? G. Ritzer és Todd Stillman szerint az amerikanizáció: Amerikai ipari modell világméretű elterjedése a II. világháború után Amerikai fogyasztói modell világméretű elterjedése az 1990-es évektől Amerikai média külföldön való piaci erősödése Katonai, tudományos és politikai elitek képzése az amerikai egyetemeken Erős diplomáciai és katonai törekvés Amerikai áruk

Amerikanizálódás Mc Donald’s 119 országban 30 ezer üzletével 46 millió fogyasztó naponta Siker receptje: hatékony üzletszervezés (előreláthatóság, kiszámíthatóság), standardizáció, tömegtermékek, széles körű értékek (olcsó, gyors) továbbá 22 ezer franchise rendszerű üzlet (20 év) Mc Disneyzáció: szórakoztató-és bevásárló- illetve ipari- és ületi parkok

Tudományos definíciók I. Globál: Világméretű, amely az egész világot magában foglalja vagy azt érinti. Illetve mindenre kiterjedő, az egészre vonatkozó. Globalizáció: Transznacionális szereplők által gerjesztett folyamatok elvezetnek a nemzetállami szuverenitás hanyatlásához. Az identitás és a hálózatok új rendszere alakul ki helyette. Illetve világméretű egységesedés egyes fejlett nyugati kapitalista országok vezetésével megnyilvánuló világszintű egységesedési törekvés és folyamat politikai, gazdasági és kulturális téren, amely fokozatosan magába olvasztja a nemzeti alapon szerveződő társadalmakat, gazdaságokat és kultúrákat Roland Robertson: „A világ ‘zsugorodása’ és szemléletünk megváltozása, mivel a világot is egyre inkább egészében szemléljük …” David Dollar: „… a nemzetgazdaságok és társadalmak növekvő integrációja a Földön, amit az áruk, a szolgáltatások, a tőke, az emberek és az információk áramlása hajt előre”

Zsugorodó Föld Andrew Leyshon szerinti megközelítés: Time - spare convergence: az idő és távolság csökkenése, de fontos a pozíció és a rendelkezésre álló eszköz Global village (3 típus): élőbeszéd, alfabetikus és az elektronikus, melyek között sajátos tér és időviszony figyelhető meg Time – spare compression: tér és időbeli összesűrűsödés, közelebb hozza egymáshoz a földrajzi helyeket illetve a gazdasági folyamatokat Time – spare distanciation: hely és idő kötöttségektől elszakadó, nem kell hozzá személyes találkozó (ezt használják ki a back office-ok) Outsourcing (pl. General Electric, Amazon, Swissair, Lufthansa, AON, Ford Motors, Dell) 70-70-70 szabály révén akár 40%-os profitnövekedéssel A fogadó ország kiépíti a telekommunikációs infrastruktúrát, biztosítja az olcsó munkaerőt, de feltétel a jólképzettség és az angol nyelvtudás. A vállalat a hálózat kiépítését fedezi.

Globalizáció ellenes mozgalmak Klaus Schwab szerint egy humánusabb globalizáció szükséges: ”a globalizáció gazdasági jólétet teremt, viszont a gazdaságnak a társadalmat kell szolgálnia !” Globalizáció folyamata és/vagy a globalizáció jelenlegi formája ennen tiltakoznak Mindennapi téma a nemzetközi fórumokon és egyéb konferenciákon Sokan kritizálják a globalizáció „intézményeit” (pl. Világbank, G8) Ellenzői: Ideológiák - Új – baloldal Anti globalizáció - Neo – marxizmus Regionalizmus - Lokalizmus Terrorszervezetek - Nem nyugati civilizációk

Miben látják a globalizáció jövőjét? David Held szerint 3 lehetőség van: (Hiper)globalista: gyökeres és új változássorozat, amely idővel egy globális társadalom kialakulásához vezet, ahol nincs hely a nemzetállamoknak, gazdaságoknak és kultúráknak Szkeptikus: a globalizáció csupán egy állomás a sok közül, mivel a nemzetállam ás kultúrák felértékelődnek. Az aranykor (XIX. sz. második fele- XX. század) volt, ami ma van az a Triadizáció és ezeknek az egyre szorosabb integrációja, így nem lehet univerzális Transzformális: gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulások sorát hozza magával, amelyek új feltételrendszert teremtenek a kicsik és a nagyok számára is új szerepeket kialakítva

Filmek Jennifer Abbott és Mark Achbar: The Corporation Hubert Sauper: Darwin rémálma Victor Nelli Jr.: Számkiszervezett Derrick Borte: Eladó a családom Jamie Uys: Az istenek a fejükre estek Gothár Péter: Megáll az idő

"Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" (Római Klub) Köszönöm a figyelmet ! "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" (Római Klub)