A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014 Bazsa György, a MAB előző elnöke Educatio – Mérleg Budapest, 2013. október 10.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

A időszak végrehajtási intézményrendszere
A magyar felsőoktatási akkreditációs helyzete, tervek Bazsa György, a MAB elnöke Felsőoktatási és Tudományos Tanács Mezőkövesd, június 16.
Dunaújváros, A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÜGYE Hová tart a külföld? Áttekintés a külföldön megvalósult felsőoktatási minőségről Dr. Veress Gábor.
Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
A TISZK-ek fenntarthatósága 1 Budapest, január 14.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, január 22. Topár József.
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
Akkreditált intézmények és programok ellenőrzése Jókai István a FAT elnöke.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
1 Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság március 4. Intézményakkreditáció: miért szól, miről szól, hogyan szól, kinek szól.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
A kontrollok szerepének felértékelődése a közszférában Domokos László Az Állami Számvevőszék elnökének előadása Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú.
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest március 24. European Standards and Guidelines (ESG)
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
A felsőoktatási törvény módosítása alapján Bazsa György a MAB elnöke MRK plénum – Budapest február 24. A MAB feladatai.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
SZECSKAY Ügyvédi Iroda CEBC – XXI. Vezérigazgató Találkozó Lobbizás európaiul március 31. Budai Judit.
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
Budapest, december 9. 1 A könyvvizsgálói közfelügyelet szerepe és a Közfelügyeleti Bizottság tevékenysége ben Fekete Imréné.
A fejlesztések hasznosulása az ágazati tervezésben október 18.
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Akkreditációs aktualitások Bazsa György, a MAB elnöke MRK plénum Budapest, november 9.
LB felkészítő: március
Magyar Rektori Konferencia Debrecen, június A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség? Bazsa György, az FTT elnöke.
A MAB működése: elvek és gyakorlat Bazsa György a MAB elnöke MAB szakértői fórum Budapesti Corvinus Egyetem szeptember 25.
BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság A Pannon Egyetem Napja (Veszprém, Wartha Vince u. 1. Polinszky terem) február 3.
Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest február 2. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében.
Zentai László : Az ELTE intézményakkreditációs tapasztalatai – XI. 18. Az ELTE intézmény- akkreditációs tapasztalatai (2009–2010)
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban Bazsa György a MAB elnöke Magyar Pedagógiai Társaság Felsőoktatási szakosztálya Budapest, január.
Minek a minősége? Kérdések és felvetések - kijelentések helyett Bazsa György, a MAB elnöke Budapest, október 16.
A felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetközi helyzete Szántó Tibor MAB / ENQA MAB Szakértői Értekezlet, szeptember 25.
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY - MINŐSÉGFEJLESZTÉS, MINŐSÉGHITELESÍTÉS.
Doktori iskolák akkreditációja Bazsa György, a MAB elnöke Országos Doktori Tanács ülése Debrecen, december 12.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
Doktori iskolák akkreditációja Bazsa György, a MAB elnöke Az Országos Doktori Tanács ülése Debrecen, december 12.
1 8/1993.(III.31.) NM rendelet Szakmai felügyelet A jogszabály módosítás okai: –Az Eü. Reform kiemelt feladata a szakfelügyelet erősítése –Nem minden orvosi.
Együtt? Egymásért. Hagyományok és kihívások III. szakmai nap az Egyetemi Könyvtárban Budapest, március 05.Készítette: Pór Dorottya, osztályvezető.
Az Oktatási Hivatal és a felvételi eljárás
A TDK-rendszerének minőségbiztosítása
1 Felsőoktatási intézményi akkreditáció 2006/2007 Dr. Vámosi Tamás Egyetemi adjunktus PTE FEEK Andragógia Intézet.
FEMIP „Minőségfejlesztés a felsőoktatásban” TÁMOP / Bángi-Magyar Attila szakmai vezető OFI Szakmai Napok december 7.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
Minek a minősége? Kérdések és válaszok Bazsa György, a MAB elnöke Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási munkaértekezlete Győr, december.
Működő képzések akkreditációja A jó gyakorlat elemei Szántó Tibor A MAB főtitkára január 22.
Finnországi tanulságok: elismerés-beszámítás a finn felsőoktatásban
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
A nemzeti felsőoktatási törvényről Kaposi József 2015.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Budapest Business School, Lotz room
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Az SZMBK Intézményi Modell
A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség?
Előadás másolata:

A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, Bazsa György, a MAB előző elnöke Educatio – Mérleg Budapest, október 10.

0. Az Educatio Mérleg-ek minőségügyi mérlege I.Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és változatos felfogása a felsőoktatásban II.Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban III.A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében IV.Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében V.Új utak

0. Felsőoktatási minőségügy, akkreditáció az előző Mérlegekben ÉvMinőség (szó) Akkredi- táció (szó) MAB bekezdés Minőség fejezet Tanulmány sor SJ KT, TI sor HI LA, 10 PI sor LA sor KT 1,5 oldal HI

I. Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és filozófiái a felsőoktatásban A felsőoktatás genetikusan minőségelvű – mutációk: tömegoktatás, üzleti for-profit működés USA: verseny és piac van, így a minőség és dokumentálása a FOI-k érdeke, ezért működtetik. Az állam elismeri. Európa: késői követés, többnyire a FOI-k törvényi kötele- zettsége. Az állam befolyásolja. Bologna harmonizál. ENQA – önkéntes együttműködés. Közös platform: ESG. EQAR – „a QA államosítása”. Itt is az ESG a közös platform. Lassan a felsőoktatás is ráébred, szervezett minőségügy kell – társadalmi igény van a hiteles minőségre (akkred.). Versenyhelyzetekben (pályázatok, rangsorok) is segít.

II. Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban A rendszerváltás után indult el: RTA írása a „20 éves a MAB”-ban. A kis FOI-k az állami gyámságból kiszabadulva hirtelen autonómiához jutottak, ennek veszélyei voltak, ezért a FO elitje kezdeményezett sok tekintetben (nem csak MAB-ot). A minőségre Kupa Mihály többletforrást adott. Kialakul a 3 szereplős minőségügy: Min. (minőségpolitika) – FOI (belső minőségbiztosítás) – MAB (külső QA). A kooperációk kezdetben jól alakultak, idővel gyengültek (végül a MAB a célkeresztbe került). Pedig ezek összhangja nélkül nincs jó eredmény. (QA projektek FOI/MAB nélkül.)

III. A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében Ágazati minőségpolitika: csak részben artikulált, a két Ftv. Jó alap volt. FO Minőségi-díj (nem eredményt díjaz, csak pályázati dokumentumot). MAB: ±  OM: csak ++ döntés. FOI-k belső minőségbiztosítása: szervezet, szabályzat, működés – de még nem minőségkultúra (pl. KJF). Működésre koncentrál, nem az eredményre. Kell a hit: a szervezett minőségügy jobb minőséget eredményez. A legtöbb FOI komolyan vette az önértékelést, szinte komolyabban, mint a várható akkreditációs döntést.

MAB: a felsőoktatási szféra „legje”: stabilitás, szervezett- ség, átláthatóság, dokumentáltság (honlap, gyorslisták  évkönyvek), nemzetköziség – vö. MRK, FTT, NBB, HÖOK, DOSZ, FDSZ – jó az ODT a MAB-bal együtt). (A kézilabdakapus funkció: milyen kézilabda lenne, ha a kapus nem lenne.) Gondok: bemenet – folyamat – kimenet (eredmény: lásd gépkocsi). Értékelés – hitelesítés – segítés aránya eltorzult. Erős kritikák. A kritériumokkal felsőoktatáspolitikát csinál, alakít: vitatják, de ez ezzel jár. Pl. személyi kritériumokat szab szakoknál, DI-knál, szakfelelőst, tanári zárószigorlatot kér. (A DI-t és a szakfelelőst változatlanul übereli a tanszéki struktúra.)

IV. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében A 4 év ( ) itt és most: 2+2 év – az Nftv. okozta korszakváltással (paradigma váltás): van folytonosság, de több fontos radikális különbözőség. Nftv: nincs minőségügyi fejezet – ez nem kimagyarázható! A FOI-knak nincs előírt kötelezettsége minőségügyben. Miért kellett a 11 hónapos mandátumlevágás? (Majd a tiszteletbeli elnökség megszüntetése.) Az ENQA tagság fenntartásának kulcsszerepe volt MAB lépésekben, levelezésekben, minisztériumi álláspontokban, az Nftv. nyáreleji módosításában.

Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest február 2. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében

Majd’ húsz éves minőségügyünk forrása az 1993-as (!) Ftv: 1.A Kormány … meghatározza a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerét. 2.A felsőoktatási intézmény Szabályzatában … meghatározza minőségbiztosítási rendszerét. 3.A MAB jogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló független szakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. 4.A MAB működésének fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja. 5.A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként hitelesíti (akkreditálja) az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység minőségét. 6.A MAB jóváhagyja a doktori iskolák működését, … 7.A MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat. 8.A MAB közvetlen kapcsolatban van az intézményekkel.

Az új korszakból kiszorított korábbi törvényelemek: (nincs ágazati minőségpolitika) (nem kötelező a FOI-kben a minőségbiztosítás) 3.A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló és nem független !!!) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) (nincs a MAB működésének garantált fedezete) (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] 6.doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) 7.a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!]

2013-ban (vissza)módosított korábbi törvényelemek: (nincs ágazati minőségpolitika) (indirekten ajánlott a FOI-kben a minőségbiztosítás: ESG) 3.A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló, csak szavakban független) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) – (nincs a MAB működésének garantált fedezete) (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] 6.doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) 7.a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!] 9.Megjelent az EMMI részletes törvényességi felügyeleti jogköre

EUA: Key principles of university quality assurance i.Primary responsibility for quality assurance lies with universities themselves. The role of external quality evaluation is to review internal processes while respecting and promoting the primary responsibility of higher education institutions „ ENQA considers the autonomy of institutions and independence of quality assurance agencies within national HE systems as a necessary condition to ensure the full exercise of their responsibilities, notably with regard to the provision of accurate and consistent information to the general public.” A két felfogás összevetéséből az látszik: felsőoktatásunk távolodik Európától, a MAB pedig az ENQA tagságtól!

V. Új utak Vissza kell térnünk a régi (európai) útra. European University Association, ENQA – QA projektek A minőség elsődleges felelőse az intézmény. Az intézményi stratégia része kell legyen a minőségügy. Ehhez szükséges a vezetés érdemi, nem formális elkötelezettsége. (Ne adja ki „bérbe” egy bizottságnak.) Rendszeres tevékenység, nem eseti akciók kellenek. A minőségügy nem l’art pour l’art tevékenység: eredmény-, és ne folyamatcentrikus kell legyen. Stakeholderek – hallgatók, munkáltatók – bevonása kell.

ESG Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area 1.… a felsőoktatási intézmények belső minőség- biztosítása – azaz: mit és hogyan tesz az intézmény? 2. … a felsőoktatás külső minőségbiztosítása – azaz: mit értékel az intézményben a MAB? 3. … a külső minőségbiztosítási szervezetek – azaz: mit tesz és milyen a MAB? „Szerzők”: ENQA, EUA, ESU, EURASHE

ESGESG 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek az intéz- mények belső minőségbiztosítása számára Mit és hogyan tesz az intézmény? 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság

Ftv.: 1 év Ftv.: 5 év

EDUCATION COMMITTEE QUALITY ASSURANCE HANDBOOK … Course design, approval, monitoring and review Student feedback Student complaints and appeals External input Quality enhancement in learning and teaching Monitoring of teaching …

ESG 2. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felső- oktatás külső minőségbiztosítása számára Mit értékel az intézményben MAB? 2.1 A belső minőségbiztosítási eljárások figyelembe vétele (az 1. rész értékelési módja) 2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása 2.3 Döntési kritériumok 2.4 A folyamatok megfelelése a célnak 2.5 Értékelési jelentések 2.6 Követési eljárások 2.7 Értékelési ciklusok 2.8 Rendszerszintű elemzések

ESG 3. rész: Európai sztenderdek a külső minőségbiztosítási szervezetek (ügynökségek) számára Mit tesz és milyen a MAB? 3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatai 3.2 Hivatalos státusz 3.3 Tevékenység 3.4 Erőforrások 3.5 Küldetésnyilatkozat 3.6 Függetlenség 3.7 Az ügynökségek által alkalmazott külső minőség- biztosítási kritériumok és eljárások 3.8 Elszámoltathatóság

Új utak a minőségkultúra felé Az (európai) utak azért vannak, hogy haladjunk rajtuk: Ma a minisztérium gyakran beszél a minőségről, de érdemi lépést – önként – alig tesz minőségügyben. (Top 200?) Az intézmények többsége formálisan lépeget, szervezetük és szabályaik vannak, a MAB pozitív (kényszer) hatással van rájuk. Hinniük és tenniük kellene a minőségfejlesztésben (bár ma az objektív körülmények nem kedveznek ennek). A MAB – önálló kezdeményezéseit vesztve, részben izolál- tan, csökkent hatáskörrel, bizonytalan anyagi háttérrel – kissé megdöccenve, de megy az úton. Stratégiája van hozzá. A három szereplő csak együttesen tud eredményesen haladni a minőség útján – a minőségkultúra felé, ha van pénzük hozzá.