Kultúra, nemzet emlékezet 7. Nemzet- és nacionalizmus-elméletek a 20–21. században – az etnoszimbolisták

Az etnoszimbolzmus általános jellemzői Létrejöttének háttere: a modernista elméletek történetietlenségének kritikája → Az etnoszimbolista megközelítés célja: a modern nemzet létrejöttének alapjául szolgáló premodern etnikai közösségek szimbolikus örökségének feltárása

Az etnoszimbolizmus Az etnoszimbolizmus alapvető előfeltevései az etnikum és a nemzet: kollektív kulturális mintázat; a kollektív identitásformák hosszú távon alakuló (longue durée) strukturális elemekhez kapcsolódnak (mítoszok, szimbolikus és kommunikációs rendszerek); a modern nemzetek rendszerint nagy múltú etnikai közösségeken alapulnak – a különbség köztük nem minőségi, hanem fokozati; a hagyományokat nem kitalálják, hanem megtalálják (aktuális jelentéssel ruházzák fel) → a modern nemzet mint palimpszeszt; a nemzet megelőzi a nacionalizmust

Az etnoszimbolista elmélet megmagyarázza, miért és hogyan különböznek egymástól a modern nemzeti mozgalmak; miért alakulnak ki csoportos érzelmek és miért nagy az erejük; miért érhet el tömegtámogatást a nacionalizmus

Az elmélet klasszikusai John A. Armstrong: Nations before Nationalism (1982) cél: a nemzet mint csoportidentifikáció feltűnésének megértése kiterjesztett időperspektíva révén → hosszú távon ható legitimációs mítoszok (mythomoteur) vizsgálata; módszer: fenomenológiai (az etnikai csoport tagjai tudatában létezik) → az identitás konstrukció, de nem a modernitással kezdődik; az identitás megkonstruálása a csoport tudatában adott jellemzőket használja ki kiindulás: az etnikai csoporttudat és a legitimációs mítoszok alkalmazása évezredekkel korábbról kimutatható (Egyiptom, Mezopotámia); a vizsgálat iránya: a múlt felől a jelen felé

definíció: az etnikai identitás kontrasztív célú csoporttudat, funkciója a „Mi” – „Ők” ellentét megalkotása és fenntartása. E meghatározás megmagyarázza, miért marad fenn a csoportidentitás biológiai, nyelvi stb. átalakulás ellenére; miért nem kötődik a csoporttudat feltétlenül egy területhez; hogyan kapcsolódik más (vallási, társadalmi) identitásokhoz következtetés: az etnikai identitások leginkább a csoportok érintkezési zónájában vizsgálhatók (vizsgált terület: Európa és a Közel-Kelet) a szimbólumok mint „határőrök”; a mítoszok mint a szimbólumok legitimációi (a mitikus struktúrák hálózata mint mythomotheur – társadalomlélektani mozgatóerő)

Az etnikai identitás struktúraképző elemei az életmód és a rá épülő szimbolika → az etnikai csoporttudatok strukturális típusai nomád (Közép-Kelet dinasztikus-terjeszkedő kultúrája); letelepült (Európa territoriális kultúrája) a vallás: az etnikai (nemzeti) mítoszok alapstruktúrája iszlám; keresztény a város: a hatalomgyakorlás mythomoteurja (face-to-face lojalitás → szekunder közösségi lojalitás) a nyelv: szerepe esetleges (kiegészítő/felerősítő)

Anthony D. Smith: The Ethnic Origins of Nations (1986) a vizsgálat iránya: a jelen felől; meddig kereshetők vissza a modern nemzetek előzményei a modern nemzet kritériumai saját név; történetileg adott terület; közös mítoszok, közös tapasztalatok emlékei; közös és más nemzetekétől különböző kulturális elemek; közös gazdasági rendszer; közös oktatási rendszer; mindenkire kiterjedő állampolgári jogok és kötelességek a terület közösségén és a közös tapasztalatokon alapuló szolidaritás

A nemzet vizsgálatának kiinduló kérdései Mik a modern nemzet etnikai alapjai és mintái? Miért tűntek fel e sajátos nemzetek? Miért és hogyan jelenik meg egy nemzet? Mikor és hol emelkednek fel a nemzetek?

A modern nemzet előzményét/alapját jelentő etnikai közösségek („etnikai mag”) sajátosságai közös tulajdonnév; a közös származás mítosza; közös mítoszok és történelmi emlékek; közösen birtokolt kultúra egy vagy több megkülönböztető eleme; kapcsolat egy hazának tekintett területtel; szolidaritás-érzés A csoportok hosszú távon ezek alapján azonosítják magukat és őket mások

történetileg: a tartalmak és keretek változnak; a változás módjai: összeolvadás; szétválás okai háborúk; hódítások; leigázás; idegenek bevándorlása; vallás- és/vagy nyelvváltás a folytonosságot/állandóságot erősítő tényezők államalapítás; hadviselés közös vallás

A nemzetek megjelenése: laterális és vertikális típus alapja: egy rendi társadalom azonos etnikumhoz tartozó vezető rétege + a modern állam hivatalnokrétege → megszerveződése: az etnikai kultúra területi és szociális kivetítődése az egész (modern) társadalomra (pl. Anglia, Franciaország, Spanyolország, Svédország)

vertikális (demotikus): alapja: a specifikus szimbólumkészlet az egész etnikumban el van terjedve megszerveződése: az értelmiség ezt politikai célokra használja fel → a modern nemzet megalkotása (Kelet-Közép-Európa). Az értelmiség lehetséges attitűdjei: tradicionalizmus (pl. „szlavjanofilek”, „népiesek”); modernizmus (pl. „nyugatosok”, „urbánusok”); kompromisszumos („nemzet és haladás”) a bevándorlók nemzetmodellje: USA, Ausztrália

A nemzetek felemelkedése: a nacionalizmus kora nacionalizmus: modern nemzet kialakulását kísérő ideológia, célja a nemzet autonómiájának egységének identitásának biztosítása és fenntartása