Behaviorizmus (előzmények) XIX. századi embergép modell (Descartes, La Mettrie) Objektivista igények megjelenése a pszichológiában McDougall, Pillsbury: A lélektan tárgya a magatartás vizsgálata. Amerikai emberkép: cselekvés, próbálkozás Gyors urbanizáció, iparosodás az USA-ban

J. B. Watson, 1913 Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (Psychology as the Behaviorist Views It)

A behaviorizmus alapelvei (Watson nyomán) A lelki jelenségekkel, mint viselkedéses alkalmazkodással kell foglalkoznia a lélektannak. A reakciókat meghatározott ingerek váltják ki, a viselkedés részekre bontható. (Környezeti determinizmus és elementarizmus.) S-R! A leírás célja a viselkedés irányítása. Önmegfigyelést, belső folyamatokat ki kell iktatni a pszichológia tudományából. Elfogadható a szóbeli beszámoló (ha nem valami mögöttes realitásra vonatkozik). A beszéd is viselkedés. A gondolkodás belső beszéd.

Watson környezetelvűsége „Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket és az általam megjelölt környezetet a felnevelésükre, s garantálom, hogy bármelyiket véletlenszerűen kiválasztva olyan szakembert nevelek belőle, amilyet csak akarok – orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt, s akár koldust vagy tolvajt is, függetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, foglalkozásától és fajától.”

I. P. Pavlov hatása a behaviorizmusra Az emésztés fiziológiáját tanulmányozta kutyáknál A feltételes reflex kialakításának felfedezése: tanult válasz! Alalpfogalmak: Klasszikus kondicionálás Feltétlen inger (UCS)→feltétlen válasz (UCR) Semleges inger+feltétlen inger=feltételes inger (CS) Feltételes inger (CS)→feltételes válasz (CR)

Néhány tanuláselméleti fogalom és jelenség rövid áttekintése Diszkrimináció Generalizáció Operáns/instrumentális kondicionálás Az effektus törvénye (Thorndike) Jutalom/megerősítés (elsődleges, másodlagos) Büntetés (elsődleges, másodlagos) Negatív megerősítés Kioltás

B. F. Skinner A személyiség klasszikus behaviorista megközelítése Antiteoretikus Érdeklődése középpontjában az operáns viselkedés állt Szubhumán fajokat és egyedi kísérleti személyeket vizsgált Különböző megerősítési tervek hatását vizsgálta Demonstrálta a viselkedés-formálás folyamatát Alkalmazási lehetőségeket kínált: viselkedés-terápia, zseton-gazdálkodás

Megerősítési tervek Rögzített arányú program (előre meghatározott számú válasz után jön a megerősítés) pl. darabbér – magas válaszszám. Rögzített intervallumú program (előre meghatározott idő múlva jön a megerősítés) pl. napidíj, vizsgaidőszakok – a megerősítés érkezése előtt intenzív válaszadási kedv növekedés, a megerősítés után pausa. Változó arányú program – magas, állandó szinten tartott válaszadási fok. Változó intervallumú program – ha átlagosan rövid az intervallum, akkor magas a válaszszám, ha hosszú, akkor alacsony: kioltódás figyelhető meg. Shaping: fokozatos közelítés megerősítési terve, amikor a kívánt viselkedés spontán nem vagy nagyon ritkán fordul elő. (Babonás viselkedés: mellékes, véletlen kapcsolaton alapul.)

Skinner munkájának gyakorlati alkalmazása Pszichofarmakológia: Drogok viselkedésre gyakorolt hatásának kutatása Oktatás-technológia: programozott oktatás Pszicholingvisztika: a verbális viselkedés elsajátításának folyamata Szervezeti irányítás: alkalmazottak hangulata, munkakedve Pszichológiai problémák terápiás kezelése: viselkedés-terápiás eljárások, zseton-gazdálkodás