Minőségmenedzsment 3.előadás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
Advertisements

Minőségbiztosítási ismeretek
2. előadás.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Minőségmenedzsment alapelvek
A projektmenedzsment fogalma
MINŐSÉGMENEDZSMENT 3. előadás
A projektmenedzsment fogalma
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
A VEZETÉSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE, TÖRTÉNETE
Minőségmenedzsment 1. előadás
Minőségmenedzsment 5. előadás
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
Minőségmenedzsment 4.előadás
Minőségmenedzsment 2. előadás
11. hét: A Teljes körű Minőségmenedzsment (TQM)
12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM)
Minőségmenedzsment 2.előadás
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Stratégiai tervezés.
Benchmarking.
HACCP-előírások, alapvető higiéniai követelmények a vendéglátó üzletekben. Szoboszlai Gyula.
MINŐSÉGMENEDZSMENT Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - IX. előadás
BEVEZETÉS Szellőné Fábián Mária.
Zalayné Kovács Éva: Minőség és könyvtár
Készítette: Szendrődi Bernadett Informatikus könyvtáros II. évfolyam
Divizionális (divíziós) szervezet
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
III. A logisztika jövője
Számítógéppel segített minőségbiztosítás (SPC és SQC)
Fejlesztési, stratégiai útmutató
Brachmann Ferenc PTE-TTK/KTK 2009
Döntéselőkészítés, döntéstámogatás
Ellenőrzés, visszacsatolás
Termelésmenedzsment Production Management
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
HEFOP Minőségirányítás 13. hét: A minőségfejlesztést segítő technikák I.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Emberi erőforrás menedzsment Munkakörök elemzése, tervezése
A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management)
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Vállalati emberi erőforrás menedzsment
Minőség menedzsment 6.előadás
Az EEM helye a menedzsmentben
Munkavédelem és controlling
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
A stratégiai kulcsmentorok bemutatkozása IFKT mentor képzés Budapest, december 13.
A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
Minőségbiztosítás LB-II.
Minőségbiztosítási ismeretek
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Készítette: Májer Dávid
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Minőségköltségek.
ISO 9000:2000 A minőségügy rendszerének új
MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. előadás
PROJEKTMENEDZSMENT. Projektmenedzsment a stratégia megvalósításának eszköze. Projekt egy-egy konkrét stratégiai program vagy részprogram.
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Minőségmenedzsment alapjai Minőségmenedzsment alapjai November 27. Dénes Rita.
Operatív menedzsment és versenyképesség
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
MIÉRT stabilak (jók??) a minőségrendszereik?.
MINŐSÉGMENEDZSMENT dr. SZabó Gábor Csaba 2016./
Mezőgazdasági munkafolyamatok rendszerszemléletű tervezése
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
ESZKÖZÖK és ERŐFORRÁSOK
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

Minőségmenedzsment 3.előadás A minőség elméletei, történelmi előzményei

Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele Miért: mi a kapcsolat oka Elmélet: „általános tételek összefüggő csoportja bizonyos jelenségek elvi magyarázatára” 1. jelenség + Minőség fejlesztés Magasabb munkamorál Mi: tényezők Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele Miért: mi a kapcsolat oka Ki-hol-mikor: a korlátok, amikor a kapcsolat fennáll;

Az elméletalkotás két módja Indukció: adatgyűjtés elemzés állítás egyedi általános Dedukció: Már létező elmélet adatgyűjtés tesztelés általános egyedi

Kronológia 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor) 1920-as évek – statisztikai folyamat ellenőrzés (Shewart) 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai (Dodge és Rooming) 1940-es évek – katonai szabványok megjelenése 1950-es évek – Minőségmenedzsment Japánban (Deming és Juran) 1960-as évek – Taguchi módszerei, minőség módszerek 1970-es évek – A minőség stratégiai jelentőségűvé válik (USA) 1980-as évek – LEAN, TQM és Baldrige Award (USA) 1990-es évek – Újraszervezés (reengineering) és Six Sigma, a minőség megközelítés elterjedése 2000-es évek – A szállítóval való együttműködések, Supply Chain Management előtérbe kerülése, LEAN, Six Sigma népszerűvé válása

A Taylorizmus F.W.Taylor (1856-1915) - "A tudományos vezetés alapelvei" A taylorizmus alapelvei: a komplex munkafolyamatok felbontása állandóan ismétlődő, standardizált, elemi egységekre, egyszerű műveletekre, az elemi munkaműveletek optimalizálása, a műveletek során végzett fogások, mozdulatok időtakarékos racionalizálása majd – legügyesebb és leggyorsabb munkáshoz igazítva – standardizálása, és általános normává tétele (idő- és mozdulatelemzés), a munkafolyamatok tervszerű felépítése és kijelölése, a munka megtervezése, vagyis a „feladat szerinti vezetés”, a tervezés és az irányítás, azaz a menedzsment, valamint a kivitelezés, tehát a konkrét munkaműveletek szervezeti különválasztása, a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése, a szigorú előírásokkal időben szabályozott munkarend kialakítása, valamint a hatékony, az elemi munkaműveletekhez igazított, egyesített, szabványosított szerszámok alkalmazása. A Taylorizmus és a minőség: elválasztotta a tervezést a munka javításától, elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől létrejött a produktum minőségét ellenőrző osztály (MEO) a minőségért való felelősség szétszóródott a szervezeten belül.

W.E. Deming (1900-1993) – statisztikus, A minőség létrehozásában nem csak a munkásoknak van szerepe a menedzsment feladata a rendszer szervezése és az általános problémák kezelése, a munkások a speciális hiba okokért felelnek, amelyeket ők okozhatnak. A minőség javításának feladatát tehát meg kell osztani a különböző szintek között! A statisztikai minőségszabályozás megalapozója (SQC, SPC)

Deming 14 alapelve: Célok állandósága Új filozófia elsajátítása Az ellenőrzéstől/vizsgálatok sorától való függés megszűntetése Kizárólag az árat figyelembe vevő üzletpolitika megszűntetése Az eljárások folyamatos fejlesztése A munkaerő folyamatos képzése Felvilágosult vezetés

A félelem megszüntetése A különböző részlegek közötti korlátok áttörése A szlogenek és jelmondatok, amelyek a 0 hibára és a termelékenység növelésére szólítanak fel meg kell szűntetni A munkanormák korlátozó hatásának megszüntetése A színvonalas munka eredményének elismerése - ösztönzési rendszerek Folyamatos önfejlesztő program megvalósítása Mindenki vegyen részt az átalakításban

Juran Az alacsony minőség a tervezés nem megfelelő és nem hatékony voltából ered Hagyományos szemlélet: A tervezés során kialakítják azokat a módszereket, amivel a terméket előállítják, meghatározva a minőségét is A műveletek 20%-a veszteség, amely a folyamatokba/termékbe bele lett tervezve Minőség fejlesztés helyett ellenőrzés alkalmazása Juran trilógia tervezés ellenőrzés fejlesztés

Ishikawa A statisztika demokratizálása: mindenki készítsen statisztikai elemzéseket A munkások elkötelezettsége a minőségfejlesztés iránt A minőség 7 eszköze Folyamatábra – flow chart, a folyamat lépései Ellenőrző lap – az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtése (minőségi problémák) Hisztogram – az adatok grafikus megjelenítésére Pontdiagram – a változók közötti kapcsolat megállapításához (mi okozza a problémát) Kontroll kártya – a folyamat stabil-e vagy sem Ok okozat elemzés (Ishikawa) diagram – a probléma okának szisztematikus feltárása Pareto elemzés – a probléma okainak rangsorolására, mely oko megszüntetésére célszerű koncentrálni

Feigenbaum A minőségfejlesztés három lépése ATotal Quality Control (TQC) atyja a teljes szervezet felelős a minőségért nem születhet minőség a gyártás terén, ha a termékeket rosszul tervezték, kevéssé átgondolt módon, nem megfelelő piacokon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevőkapcsolat. A minőségfejlesztés három lépése A négy halálos betegség

Crosby Crosby 4 abszolútuma: a minőség definíciója: az igényeknek való megfelelés és a saját szervezet olyan alakítása, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. a minőségi rendszer a megelőzés és nem az ellenőrzés. A teljesítmény szintje a nulla hiba. A minőség a profit forrása lehet. A minőség költségeit mérni kell. Ezek alapján kerülhet sor a fejlesztési döntések meghozatalára.

Taguchi A minőség definíciója: A minőség a társadalomnak okozott veszteséggel mérhető, ha például a szolgáltatás észlelt és elvárt minősége között különbség van. (negatív minőség) Minőség Veszteség: A célértéktől való eltérés a társadalomnak okozott veszteség. Robosztus tervezés: a termék oly módon való megtervezése, hogy hibamentes legyen Koncepció tervezés (technológiai és folyamattal kapcsolatos döntések) Paraméter tervezés (a különböző kontroll paraméterek kiválasztását és optimális szintjének a meghatározását jelenti – a képzés mennyisége, a papír nagysága) Tolerancia tervezés (a specifikációs határok csökkentésére irányul , annak érdekében hogy megfeleljünk neki – magasabb minőségű alapanyag használata)

Kontingencia elmélet Nincsenek sémák, a vállalatoknak nem egyféle minőség megközelítést kell alkalmazniuk A sikeres vállalatok mindegyik megközelítésből alkalmaznak egy keveset, ami segít a minőségfejlesztésben, megértik és kreatívan alkalmazzák ezeket a megközelítéseket. A szituációtól függ, hogy melyik a legjobb megközelítés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!