Minőségmenedzsment 3.előadás A minőség elméletei, történelmi előzményei

Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele Miért: mi a kapcsolat oka Elmélet: „általános tételek összefüggő csoportja bizonyos jelenségek elvi magyarázatára” 1. jelenség + Minőség fejlesztés Magasabb munkamorál Mi: tényezők Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele Miért: mi a kapcsolat oka Ki-hol-mikor: a korlátok, amikor a kapcsolat fennáll;

Az elméletalkotás két módja Indukció: adatgyűjtés elemzés állítás egyedi általános Dedukció: Már létező elmélet adatgyűjtés tesztelés általános egyedi

Kronológia 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor) 1920-as évek – statisztikai folyamat ellenőrzés (Shewart) 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai (Dodge és Rooming) 1940-es évek – katonai szabványok megjelenése 1950-es évek – Minőségmenedzsment Japánban (Deming és Juran) 1960-as évek – Taguchi módszerei, minőség módszerek 1970-es évek – A minőség stratégiai jelentőségűvé válik (USA) 1980-as évek – LEAN, TQM és Baldrige Award (USA) 1990-es évek – Újraszervezés (reengineering) és Six Sigma, a minőség megközelítés elterjedése 2000-es évek – A szállítóval való együttműködések, Supply Chain Management előtérbe kerülése, LEAN, Six Sigma népszerűvé válása

A Taylorizmus F.W.Taylor (1856-1915) - "A tudományos vezetés alapelvei" A taylorizmus alapelvei: a komplex munkafolyamatok felbontása állandóan ismétlődő, standardizált, elemi egységekre, egyszerű műveletekre, az elemi munkaműveletek optimalizálása, a műveletek során végzett fogások, mozdulatok időtakarékos racionalizálása majd – legügyesebb és leggyorsabb munkáshoz igazítva – standardizálása, és általános normává tétele (idő- és mozdulatelemzés), a munkafolyamatok tervszerű felépítése és kijelölése, a munka megtervezése, vagyis a „feladat szerinti vezetés”, a tervezés és az irányítás, azaz a menedzsment, valamint a kivitelezés, tehát a konkrét munkaműveletek szervezeti különválasztása, a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése, a szigorú előírásokkal időben szabályozott munkarend kialakítása, valamint a hatékony, az elemi munkaműveletekhez igazított, egyesített, szabványosított szerszámok alkalmazása. A Taylorizmus és a minőség: elválasztotta a tervezést a munka javításától, elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől létrejött a produktum minőségét ellenőrző osztály (MEO) a minőségért való felelősség szétszóródott a szervezeten belül.

W.E. Deming (1900-1993) – statisztikus, A minőség létrehozásában nem csak a munkásoknak van szerepe a menedzsment feladata a rendszer szervezése és az általános problémák kezelése, a munkások a speciális hiba okokért felelnek, amelyeket ők okozhatnak. A minőség javításának feladatát tehát meg kell osztani a különböző szintek között! A statisztikai minőségszabályozás megalapozója (SQC, SPC)

Deming 14 alapelve: Célok állandósága Új filozófia elsajátítása Az ellenőrzéstől/vizsgálatok sorától való függés megszűntetése Kizárólag az árat figyelembe vevő üzletpolitika megszűntetése Az eljárások folyamatos fejlesztése A munkaerő folyamatos képzése Felvilágosult vezetés

A félelem megszüntetése A különböző részlegek közötti korlátok áttörése A szlogenek és jelmondatok, amelyek a 0 hibára és a termelékenység növelésére szólítanak fel meg kell szűntetni A munkanormák korlátozó hatásának megszüntetése A színvonalas munka eredményének elismerése - ösztönzési rendszerek Folyamatos önfejlesztő program megvalósítása Mindenki vegyen részt az átalakításban

Juran Az alacsony minőség a tervezés nem megfelelő és nem hatékony voltából ered Hagyományos szemlélet: A tervezés során kialakítják azokat a módszereket, amivel a terméket előállítják, meghatározva a minőségét is A műveletek 20%-a veszteség, amely a folyamatokba/termékbe bele lett tervezve Minőség fejlesztés helyett ellenőrzés alkalmazása Juran trilógia tervezés ellenőrzés fejlesztés

Ishikawa A statisztika demokratizálása: mindenki készítsen statisztikai elemzéseket A munkások elkötelezettsége a minőségfejlesztés iránt A minőség 7 eszköze Folyamatábra – flow chart, a folyamat lépései Ellenőrző lap – az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtése (minőségi problémák) Hisztogram – az adatok grafikus megjelenítésére Pontdiagram – a változók közötti kapcsolat megállapításához (mi okozza a problémát) Kontroll kártya – a folyamat stabil-e vagy sem Ok okozat elemzés (Ishikawa) diagram – a probléma okának szisztematikus feltárása Pareto elemzés – a probléma okainak rangsorolására, mely oko megszüntetésére célszerű koncentrálni

Feigenbaum A minőségfejlesztés három lépése ATotal Quality Control (TQC) atyja a teljes szervezet felelős a minőségért nem születhet minőség a gyártás terén, ha a termékeket rosszul tervezték, kevéssé átgondolt módon, nem megfelelő piacokon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevőkapcsolat. A minőségfejlesztés három lépése A négy halálos betegség

Crosby Crosby 4 abszolútuma: a minőség definíciója: az igényeknek való megfelelés és a saját szervezet olyan alakítása, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. a minőségi rendszer a megelőzés és nem az ellenőrzés. A teljesítmény szintje a nulla hiba. A minőség a profit forrása lehet. A minőség költségeit mérni kell. Ezek alapján kerülhet sor a fejlesztési döntések meghozatalára.

Taguchi A minőség definíciója: A minőség a társadalomnak okozott veszteséggel mérhető, ha például a szolgáltatás észlelt és elvárt minősége között különbség van. (negatív minőség) Minőség Veszteség: A célértéktől való eltérés a társadalomnak okozott veszteség. Robosztus tervezés: a termék oly módon való megtervezése, hogy hibamentes legyen Koncepció tervezés (technológiai és folyamattal kapcsolatos döntések) Paraméter tervezés (a különböző kontroll paraméterek kiválasztását és optimális szintjének a meghatározását jelenti – a képzés mennyisége, a papír nagysága) Tolerancia tervezés (a specifikációs határok csökkentésére irányul , annak érdekében hogy megfeleljünk neki – magasabb minőségű alapanyag használata)

Kontingencia elmélet Nincsenek sémák, a vállalatoknak nem egyféle minőség megközelítést kell alkalmazniuk A sikeres vállalatok mindegyik megközelítésből alkalmaznak egy keveset, ami segít a minőségfejlesztésben, megértik és kreatívan alkalmazzák ezeket a megközelítéseket. A szituációtól függ, hogy melyik a legjobb megközelítés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!