A mikro-tényezők hatása az önkéntességre a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka Egyetemi élethelyzetek konferencia 2012. május 29. Debrecen DAB székház

Témaválasztás indoklása, adatbázis Kevés kutatás van a felsőoktatási hallgatók önkéntes munkájáról, különösen a közép-európai térségben. Igaz vannak vizsgálatok a teljes magyar népesség körében (pl.Czike, Bartal 2005, Czike Kuti 2006, Bartal 2010, Perpék 2012), illetve a fiatalokra vonatkozóan (Szabó, Marján 2010), de nem a felsőoktatási hallgatókra. A nemzetközi szakirodalomban már többet foglalkoznak a felsőoktatási hallgatók önkéntes munkájával (pl. Handy et al. 2010), de nem érintik a közép-európai régiót, és elsősorban a fiatalok új típusú, életrajzba beírható önkéntességét vizsgálják. Számos szerző vizsgálja a makrotényezők hatását az önkéntességre (pl. Curtis et al 2001, Inglehart 2003, Salamon, Sokolowski 2003, Voicu and Voicu 2003), és az önkéntesség intézményi hátterét (non-profit szektor, civil társadalom) (Salamon, Anheier 1992, Salamon et al. 1999). Előadásomban azonban csak a mikrotényezők (szocio-demográfiai változók, vallás és értékek) hatását vizsgálom a fiatalok önkéntességére, ami a hazai irodalomban újszerű. Adataim a Campus-lét (OTKA) online kutatásból származnak, mely a Debreceni Egyetem hallgatói körében folyt 2010-ben. A nemenkénti és karonkénti reprezentativitást súlyozással biztosítottuk, N=2384 fő.

Vizsgált változók Vizsgálom a szocio-demográfiai változók hatását: (1) kor (csak nappalis hallgatók), (2) nem, (3) a diákok társadalmi háttere (a szülők iskolázottsága, a diák anyagi helyzete a tartós fogyasztási cikkekkel való rendelkezéssel mérve, az állandó lakóhely településtípusa) Valamint vizsgálom az (4) értékek (az Ifjúság 2000-2008 kutatás értékváltozóit használva) és a (5) vallásosság (vallásos önbesorolás) hatását is. Függő változóm az évente vagy gyakrabban illetve soha nem önkénteskedő kétértékű változó (logisztikus regresszió). Nincs adat a hallgatók önkéntességének motivációira, ezért ezt az érték-preferenciákkal közelítettem. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékek az önkéntesség motivációs bázisát jelenthetik, azonban nem minden esetben mutatják a tényleges motivációkat. Pl. az önkéntesek preferálhatják az altruizmust, még ha nem is ezért önkénteskednek (pl. az életrajzba beírható önkénteskedés). A 2012-es HERD kutatásban erre már lesz direkt adat. Vizsgálom az új típusú önkéntesség egy sajátos típusát, a szabadidős önkéntes tevékenységet, amit a hallgatók egyetemista csoportokban való részvételével közelítettem (potenciális önkéntes munkák helyszíne), ezzel kapcsolódom a Campus-lét kutatás főtémájához. Ez további újszerűségét jelenti kutatásomnak.

Az önkéntesség elméleti háttere Definiálása: Nem kötelező; mások (egyének, szervezet, vagy az egész társadalom) érdekében történik; nem fizetett tevékenység; általában szervezett keretek között folyik. (Voicu and Voicu 2003, Meijts et al. 2003, Wilson 2000, Chaan, Amrofell 1994, Handy et al. 2010, Dekker, Halman 2003, Bartal 2010) A legfontosabb mikroszintű elméletek az önkéntességre (Wilson 2000): (1) Racionális döntés és emberi tőke elmélet: A nagyobb anyagi tőke (pl. jövedelem), és a nagyobb humán tőke (pl. az iskolázottság) növeli az önkéntesség valószínűségét. A munkaerőpiaci aktivitás növelheti az önkéntességet (a nagyobb társadalmi integráltság miatt), de csökkentheti is (kevesebb szabadidő), így az inaktívok (pl. a nyugdíjasok és háztartásbeliek) is gyakran önkénteskednek. (2) Társadalmi tőke (erős és gyenge kötések) elmélet: A nagyobb társadalmi tőke növeli az önkéntesség valószínűségét, de az önkéntesség is növeli a társadalmi tőkét. Perpék (2012) szerint a társadalmi tőke változók hatása erősebb az önkéntességre, mint a szocio-demográfiai változóké, pl. a barátok száma, több formális és nem formális interakció, a családi kötelékek (több gyerek), a vallásosság, mint kapcsolati tőke tényező, a szervezeti tagság, a bizalom másokban. (3) Demográfiai különbségek: a kor, a nem, az etnikum is befolyásolja az önkéntességet.

Elméleti háttér folyt. (4) Kontextuális hatások: az iskola, a szomszédság, a településtípus (város vagy falu) hatása (5) A vallásosság hatása: a vallásosság növeli az önkéntesség valószínűségét, különösen a templomba járás (a vallásos gyakorlat számít nem a hit). (Voicu and Voicu 2003) Bartal 2008-as magyar kutatása szerint a non-profit szervezeti tagsággal rendelkező önkéntesek inkább férfiak, középkorúak (35-50), közép és felsőfokú végzettségűek, nagyobb jövedelműek, vallásosak, és falun vagy a fővárosban élnek. (6) Az értékek közül az altruizmus, a szolidaritás, a reciprocitás, az egyenlőség, a másokon segítés preferálása növeli az önkéntesség valószínűségét. De az önkéntesség motivációi változnak, különösen a fiatalok körében (új típusú önkéntesség) (Dekker and Halman 2003) A felsőoktatás hallgatók közül: a gazdagabbak, a nem business területen tanulók, a középiskolában „kötelező” önkéntes munkát végzők, a nem materiális értékeket vallók nagyobb valószínűséggel és nagyobb intenzitással (hosszabb ideig) önkénteskednek, egy 12 országot átfogó vizsgálat szerint (Handy et al 2010)

Az önkéntesség motivációi A tradicionális motivációk altruista értékeken alapulnak (jó másokon segíteni), és fontos a szociális interakció és a közösség. Modern motivációk pl. a karrier építés, az egyéni fejlődés, a szabadidő hasznos eltöltése, a munkatapasztalat, a szakmai fejlődés, az új ismerősök, barátok szerzése. (Perpék 2012, Czike, Kuti 2006) Motivációk típusai a fiatalok körében: (1) inkább instrumentalista (de nem feltétlenül egoista) motivációk: szakmai fejlődés, új barátok szerzése, hasonló érdeklődésű körűekkel való találkozás, szabadidő hasznos eltöltése, sport és kulturális aktivitások, információ szerzés, készségfejlesztés és szakmai gyakorlat, könnyebb munkához jutás (2) inkább altruista motivációk: másokon segítés, a társadalom számára hasznos tevékenység, mások vagy a saját érdekek képviselete, védelme (3) kevert típus (Stefanescu, Osvat 2011) Handy et al. (2010) szerint a fiatalok motivációi: (1) karrier építő (életrajzba beírható), humán tőke fejlesztő motivációk, (2) altruista, értékközpontú motivációk, (3) szociális motivációk (barátai vagy ismerősei hatására önkénteskedik) Handy et al. (2010) szerint a karrier orientált önkéntesek számára is fontosak voltak az altruista értékek, tehát a motivációk inkább kevertek. Érdekes eredmény, hogy az önkéntes fiatalok körében (12 országban) az érték-központú, altruista motivációk domináltak és nem az új típusú, életrajzba beírható motiváció. 2005-ös magyar adatok szerint, a fiatalok önkéntességének motivációi: közösséghez tartozás, kihívás, szakmai fejlődés, szabadidő hasznos eltöltése, barátok szerzése, tehát inkább az új típusú motivációk dominálnak. (Szabó, Marián 2010)

Új típusú önkéntesség Az új típusú önkéntesség célorientált, nagyobb szabadsággal és autonómiával jár, rövid időtartamú (a fiatalokra jellemző a forgóajtós önkéntesség: Hustinx 2001), rugalmas szervezeti keretben folyik. Tőkekonvertálás: az új típusú (életrajzba beírható) önkéntességgel a szerzett kulturális és kapcsolati tőkét később anyagi tőkévé (magasabb bérek, jobb állás) konvertálják a fiatalok. A karrierépítő motiváció nem feltétlenül negatív, részben egy jelzés a munkáltató felé, részben pozitív emberi tulajdonságokat is megtestesíthet, pl. hogy valaki karriertudatos, vezető készségekkel rendelkezik, magabiztosabb, kritikus gondolkodású, jobb konfliktus kezelő. Azokban az országokban, ahol az önkéntesség egy erős pozitív jelzés a munkáltatóknak, mikor a fiatalok állást keresnek, több fiatal lesz önkéntes. Az USA-ban és Kanadában az önkéntesség fontos jelzés a munkáltató felé és sokan ezért is önkénteskednek. (Handy et al. 2010) Fiatalok új típusú önkéntességének típusai: (1) az életrajzba beírható önkéntesség (instrumentális motiváció), (2) a szabadidős önkéntesség (pl. sport), ha feladatot és funkciót is vállal, (3) a posztmodern önkéntesség (a részvétel a fontos, jó másokkal együtt lenni, identitást ad: pl. zöld szervezetekben, megmozdulásokban való részvétel).

Hipotézisek (az elméletek alapján) Általában nem számítok nagy nemi és életkori (csak nappalis hallgatók) különbségekre az önkéntességnél. Feltételezem, hogy a szocio-demográfiai változók hatása gyengébb, mint az értékeké és a vallásosságé, de a minta regionális jellege miatt feltételezem azt is, hogy itt csak a jobb-módú és jobb családi hátterű diákok engedhetik meg maguknak az önkéntességet. A vallásosság és különösen a templomba járás növelni fogja az önkéntesség valószínűségét. Feltételezem azt is, hogy a non-materiális értékek (az anyagi javak és az élvezetes élet preferálása helyett a segítőkészség és másokon való segítés preferálása) lesznek dominánsak a magyar önkéntes diákok körében. Az értékek nem direkt módon hanem fundamentálisan, aggregált szinten hatnak az önkéntességre, a karrierépítő önkéntesek is preferálhatják a másokon való segítést, még ha önkéntességük motivációja más is. A szabadidős önkéntességet az egyetemi csoporttagságokkal közelítem. Azt feltételezem, hogy ennek aránya még alacsony a hallgatók körében a nemzetközi adatokhoz képest, ráadásul a csoporttagság nem is jelent feltétlenül önkéntes tevékenységet. Kevés csoport van és alacsony a részvétel. Feltételezem azt is, hogy a tradicionális önkéntesség inkább az egyetemista nőkre jellemző (segítő szolgálat, karitatív munka, önkéntes szervezeti tagság), a férfiakra pedig a szabadidős önkéntesség (sport és kultúra és az ehhez kapcsolódó önkéntesség), de a civil szervezetekben, természetvédő csoportokban, politikai szervezetekben is feltehetőleg gyakrabban vesznek részt.

26% önkénteskedik évente vagy gyakrabban, 6-7% rendszeres (ami nemzetközi összevetésben alacsony), és nincsenek nemi különbségek Ifjúság 2008 (15-29 évesek, nem csak a felsőoktatási hallgatók): csak 13% volt önkéntes, tehát e felsőoktatási hallgatók aktívabbak, az iskolázottság növeli az önkéntesség esélyét (Szabó, Marián 2010).

SEGÍTŐKÉSZSÉG, másokért csel. (+) 1,35 RAGASZKODÓ gyöngéd (-) Exp(B) Sig. Nem 0,94 0,64 Életkor 0,99 0,78 Apaisk 0,95 0,08 ANYAISK (+) 1,06 0,03 ANYAGIŐ (+) 1,11 0,00 Teltipdich 0,81 0,07 VALLÁSSOSSÁG (+) 1,47 ANYAGI JÓLÉT (-) 0,79 BOLDOGSÁG (+) 1,86 IGAZ BARÁTSÁG (+) 1,38 0,01 ÉLVEZETES ÉLET (-) 0,76 SEGÍTŐKÉSZSÉG, másokért csel. (+) 1,35 RAGASZKODÓ gyöngéd (-) Konstans

A klasszikus demográfiai változók (nem, kor) nem hatnak szignifikánsan az önkéntességre, az anyák iskolázottsága és a saját jobb anyagi helyzet viszont növeli (elmaradottabb régió, csak a jobb helyzetű diákok önkénteskednek) A vallásosság növeli: a kereszttáblák szerint a maga módján vallásosak 28,4%-a végez önkéntes munkát (átlag feletti), de az egyháziasan vallásosak 45%-a. (A vallásos gyakorlat számít, nem a hit: lásd a külföldi szakirodalmat) Az értékek hatása: A boldogság, az igaz barátság, a segítőkészség, másokért cselekvés preferálása növeli az önkéntesség valószínűségét. Viszont már értékek, mint az élvezetes élet preferálása, az anyagi jólét fontossága, és furcsa módon a gyöngédség és szeretetteljes ragaszkodás preferálása csökkenti az önkéntesség valószínűségét. A családi állapot, és az hogy a diák bejárós, albérletes, saját lakásban él vagy kollégista nem mutatott szignifikáns összefüggést az önkéntességgel a kereszttáblák tanulsága szerint, így ezeket a változókat nem vontuk be a regressziós modellbe.

2010 Részt vesz Nem, de szeretne Nem vesz részt Vallási csoport 12,3 6,4 81,3 Hobbi csoport 7,3 29 63,7 Tudományos kör, szakmai egyesület 6,7 41,6 51,8 Hagyományőrző csoport 3,7 21,7 74,8 Tanuló csoport, önképzőkör 3,4 96,6 HÖOK 2 25,3 72,7 HÖOK mentor program 1,4 98,6 Mentálhigiénés klub IK öntevékeny csoport 0,5 99,5 Puzzle szem. fejlesztő klub 0,3 99,7 Nekem senkim sincs klub 0,2 99,8

Férfiak Nők Sportegyesület, klub 19,8 8,2 Férfiak inkább szeretnének Kulturális csoport 9,3 8,6 Nők inkább szeretnének Ifjúsági diák szervezet 6 5,6 Extrém sportot űző csoport 4,1 1,2 Civil szervezet 3,9 2,9 Természet- és állat- és környezetvédelem 3,5 2,8 Politikai szervezet, párt 3,2 1,3 Segítő szolgálat, karitatív munka 7 Nincs adat Önkéntes szervezet, csoport 6,3 Lelki és szociális problémák-szervezet 1,1 1,5 Érdekvédelmi szervezet 1 Emberjogi mozgalom 0,6

Csoporttagság és önkéntesség A diákok általában 10% alatt vesznek részt egyetemista csoportokban, ahol potenciális önkéntes munka folyhat. A vallásos csoportokban való részvétel valamivel népszerűbb, itt pl. zenei kíséret és karvezetés, étel és ital biztosítása az ifjúsági összejöveteleken, ökumenikus szervezetek keretében a hajléktalanok segítése stb. folyhat (részletesen lásd egy kvalitatív kutatásban: Fényes, Lipcsei, Szeder 2012: Az egyetemista élethelyzetek kötetben!) Hatos (2011) eredményei szerint az aktív csoporttagságok a magyar össznépességben 3-4% körüliek, amiből következhet, hogy az előbb bemutatott adatok felülbecslik a tényleges aktivitást. Az is közrejátszhat azonban, hogy a magasabb iskolázottság következtében is nagyobbak ezek az arányok mint az átlagnépességben. A nemi különbségek a csoporttagságban azt mutatják, hogy a tradicionális önkéntes tevékenység (segítő szolgálat, karitatív munka, önkéntes szervezeti tagság) inkább a lányokra jellemző, a fiúknál pedig népszerű a sport és a kultúra és az ehhez kapcsolódó önkéntesség, de a civil szervezetekben, természetvédő csoportokban, politikai szervezetekben is gyakrabban vesznek részt, mint a lányok.

Összegzés Célom az önkéntesség vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói körében. Regressziós modell segítségével csak a mikroszintű tényezők (szociodemográfiai változók, értékek és vallásosság) hatását vizsgáltam a diákok önkéntes tevékenységére. Emellett a diákok új típusú, szabadidős önkéntességét is vizsgáltam, amit az egyetemista csoporttagságokkal közelítettem. Kimutattam, hogy az értékek hatása erős az önkéntességre (bár a térségben a diákok jobb anyagi helyzete és a szülők magasabb iskolázottsága is növeli az önkéntesség valószínűségét). Az önkéntesség motivációs bázisát nem tudtam direkt vizsgálni (a HERD kutatásban lesz majd erre lehetőség), de kimutattam, hogy a nem materiális értékek és a vallásosság növeli az önkéntesség valószínűségét a fiatalok körében. Handy et al. (2010) szerint napjainkban a fiatalok körében a kevert motívumok dominálnak, és pl. az életrajzba beírható önkénteseknél is szerepet játszhatnak az altruista értékek. Jelen kutatásom alapján csak azt állapíthatom meg, hogy az önkéntesek jobban preferálják az altruista értékeket, mint a nem önkénteskedők, de nem biztos, hogy ezek motiválták őket az önkénteskedésre. Kutatásom második felében a szabadidős önkéntességet az egyetemisták csoporttagságával közelítettem. Azt kaptam, hogy a diákok részvétele a vizsgált csoportokban igen alacsony (többségében 10% alatti), tehát a szabadidős önkéntesség még nem olyan népszerű, mint több fejlett országban. A szabadidős önkéntesség kultúrája még nem elterjedt, és viszonylag kevés potenciális csoport van.

További kutatási tervek Elemzésem korlátai és a további feladatok: (1) Korlát az adatok regionális jellege (bár eredményeim többsége összhangban van a nemzetközi tendenciákkal is, tehát egyes általános tendenciákat én is megerősítettem a felsőoktatási hallgatók önkéntességével kapcsolatban). (2) Nincs adatom az önkéntesség motivációira (ezt csak az értékpreferenciákkal közelítettem, de később a HERD kutatás keretében már tudom majd vizsgálni) (3) az új típusú, karrierépítő motivációjú önkéntességet nem tudtam külön vizsgálni (mivel nincs adat a motivációkra), további kutatásomban azonban megkülönböztetem majd az altruista, karrierépítő, szociális motívumokat és a kever típust Handy et al. (2010) szerint. (4) az önkéntesség kari különbségeit nem vizsgáltam, pedig a diákok értékpreferenciái és önkéntessége különbözhet kari szinten, az egyes képzési területek önálló „világot” jelentenek. Érdekes lehet a férfias és nőies karokon folyó önkéntesség megkülönböztetése is. (Multilevel módszerek? kevés kar, kis elemszám karonként, több adat kell) (5) Vizsgálhatom a munkaattitűdök és munkaértékek valamint az önkéntesség kapcsolatát (Bartal (2010) a teljes népességben vizsgálta)