Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fiatalok az önkéntes munka változó világában Kiss Gabriella, Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2010 november 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fiatalok az önkéntes munka változó világában Kiss Gabriella, Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2010 november 5."— Előadás másolata:

1 Fiatalok az önkéntes munka változó világában Kiss Gabriella, Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2010 november 5.

2 Vázlat  Az önkéntesség definíciója  Az önkéntességre ható tényezők, az értékek szerepe, a demokrácia hatása  Magyarázó elméletek: társadalmi eredet elmélet, demográfiai hatás (generációváltás vagy életciklus), társadalmi erőforrás elmélet, motivációs elméletek  Az önkéntesség típusai, új típusú önkéntesség  Az önkéntesség funkciói  Fiatalok és az önkéntesség  Az önkéntesség csoportképző szerepe  Konfliktus és önkéntesség  Innováció és önkéntesség

3 Önkéntesség definíciója Kritériumai:  anyagi ellenszolgáltatás nélküli - ezzel ki lehet zárni a fizetett munkát (bár a felmerült költségeket el lehet számolni)  mások (egyének, szervezetek, az egész társadalom) számára végzett, általában segítő célú és jellegű  önként, szabad elhatározásból, szabad akaratból végzett (ezért nem sorolható ide a régi „társadalmi munka”)  belső (szubjektív, értékorientált) vagy külső (instrumentális, de nem közvetlenül anyagi) indíttatású vagy motivációjú. Definiálási problémák:  Az önkéntes munka atipikus munka, és nem egyenlő a bérmunkával. Ezért helyes a munka triád modelljének (fizetett munka, önkéntes munka, önértékű munka) alkalmazása.  Emellett felvetődik az „önkéntes tevékenység” szélesebb terjedelmű fogalmának használata. (Czike, Kuti 2006)

4 Az önkéntességre ható tényezők I.  A szocio-demográfiai változók (pl. nem, kor, jövedelem, iskolázottság, társadalmi osztályhelyzet) hatása csekély az önkéntességre. (P. Dekker és L. Halman 2003)  Más jellemzők azonban, mint pl. az értékek (az altruizmus, a szolidaritás, a reciprocitás, az igazságosság, mások segítése, az egyenlőség és egyenlőtlenséghez való viszony) hatása jelentősebb.  Az értékek nem csak egyéni szinten, hanem össztársadalmi szinten is hatnak az önkéntességre, és emellett az önkéntesség vissza is hat a társadalomban érvényesülő értékekre, pl. erősítheti a demokráciát  Az önkéntességet erősen befolyásolja az individualizmus terjedése is, és ennek hatására az önkéntesség új formái terjednek el.

5 Az önkéntességre ható tényezők II.  Urbánus hatás: az önkéntesség erősebb városias térségekben, környezetben.  Kulturális-vallási hatás: Az észak-európai demokratikus protestáns országokban erősebb az önkéntesség, mint pl. Romániában, ahol a kommunista örökség ortodox vallási tradícióval párosulva, az ország agrár jellege, a kisebb gazdasági fejlettség, urbanizáltság és iskolázottság alacsony önkéntességet eredményez. (M.Voicu – B. Voicu 2003)

6 Önkéntesség és demokrácia  A demokrácia években mért hossza, és az emberi jogok helyzete az adott országban pozitív hatást gyakorol az önkéntesség gyakoriságára. (L. Halman 2003)  Ugyanakkor az önkéntesség hatása a társadalom demokratikus jellegére napjainkban csökken. (Az önszerveződés romantikus mitológiája?) Az elméleti várakozással ellentétben gyenge a kapcsolat az önkéntesség és a demokratikus attitűdök, értékek között, illetve az önkéntesség és a politizálás, a politikai kultúra terjedése között.  Tehát a demokrácia hatása az önkéntességre erősebb mint az önkéntességnek hatása a demokráciára.

7 Magyarázó elméletek: Társadalmi eredet elmélet (makro szint)  A mai fejlett társadalmakban csökkenő az önszerveződés, és az önkéntesség is egyre inkább formális szervezeti keretek között, állami támogatással folyik, egy ország szociálpolitikája és a szervezeti háttér fejlettsége függvényében (Putnam 2000).  Az önkéntesség tehát társadalmi- és szervezeti erők függvénye. Azokban az országokban gyakoribb, ahol fejlettebb a non-profit szektor. (L M. Salamon és S. W. Soklowski 2003)

8 Generációs váltás vagy életciklus  R. Putman (1995, 2000) amerikai eredményei szerint a fiatalok körében csökkent, az idősek körében viszont nőtt az önkéntesség a „tudás alapú társadalom” kialakulásával. Ennek hátterében állhat, hogy a fiatalok általában kevésbé preferálják az önkéntességet (életciklus-hatás), illetve hogy a ma fiataljai kevésbé végeznek önkéntes munkát a későbbiekben is (generációs váltás). R. Putnam ez utóbbit prognosztizálja.  R. Inglehart (2003) több országra kiterjedő vizsgálata kimutatta, hogy az önkéntesség napjainkban nem csökkent, és a fiatal önkéntesek új, rugalmasabb, kevésbé állandó szervezeti keretek között végeznek önkéntes tevékenységet (főleg karitatív és sport szervezetekben). (Vizsgálatában a generációs váltást és az életciklus hatást nem tudta szétválasztani.)  D. Wollebæk és P. Selle (2003) közvetett mérés után (az egyéni és a szervezeti életben bekövetkező változások hasonlósága miatt) azt állítják, hogy ténylegesen generációs váltás áll fenn az önkéntességben.

9 Társadalmi erőforrás elmélet  szerint nagyobb gazdasági tőke (pl. jövedelem, gazdagság)  a nagyobb humán tőke (pl. iskolázottság),  a nagyobb inkorporált kulturális tőke (internalizált társadalmi normák, készségek, pl. az együttműködési készség, bizalom)  a nagyobb társadalmi tőke ( pl. a kapcsolatháló kiterjedtsége, sűrűsége, az önkéntes szervezeti tagság, a politikai kötődés, a vallási aktivitás) növeli az önkéntesség valószínűségét. A társadalmi tőkén belül:  elsősorban a gyenge kötések (a távolabbi ismerősök, munkahelyi kapcsolatok, társadalmi rétegeken átívelő kapcsolatok) és az emberek közötti bizalom segíti elő az önkéntességet,  emellett a vallási gyakorlat – és nem a hit - növeli az önkéntesség valószínűségét. (M. Voicu és B. Voicu 2003)  Az önkéntesség és a politikai diskurzus és aktivitás között viszonylag gyenge a kapcsolat. ( N. Eliasoph 2003)

10 Motivációs elméletek  Az önkéntesség egyéni szintű motivációi lehetnek belső indíttatásúak (egyéni személyiség jellemzők pl. segítőkészség, aktivitás, nagylelkűség), de külső indíttatásúak is (pl. a körülmények, mások viselkedése). Az altruista és egoista motivációk keveredhetnek, és napjainkban egyre inkább a racionális motivációk dominálnak (megújult altruizmus).  Az önkéntesség kollektív szintű motivációja lehet a közös orientációból, értékrendből fakadó kötelezettség, és a közjó növelésének igénye.  Az új típusú önkéntesség erőteljesebben kapcsolódik az individualizált életúthoz, mint a közösségi léthez, bár az individualizáció nem feltétlenül azonos az egoizmussal. Az új típusú önkéntességet öncentrikus, önvezérelt, instrumentális attitűd jellemzi, és kevéssé altruista.

11 Önkéntesség típusai  Formális vagy informális (nem szervezethez kötött), foglalkoztatási vagy tevékenység jellegű, egyéni vagy csoportos, rendszeres vagy alkalmi, globális vagy lokális, belföldi vagy nemzetközi, régi vagy új típusú.  Az önkéntes munka típusában bekövetkező változások hátterében az egyéni értékek változása állhat: R. Inglehart (1977,1990) szerint a materialista értékeket a posztmaterialista értékek váltották fel, mint a demokrácia, az emberi jogok, a nemi egyenlőség, az önmegvalósítás, a környezetvédelem valamint a szabadidő fontossága, illetve vele szemben R. Putnam (1995, 2000) eredményei szerint nő a politikai apátia, csökken az alulról szerveződés, illetve a materialista és individualista értékek erősödnek a fiatalok körében. Míg az első növeli, az utóbbi gyengíti az önkéntes munka valószínűségét.

12 Új típusú önkéntesség  Az új típusú önkéntességet a megváltozott társadalmi- kulturális környezet, különösen a munka világának módosulása és az értékek változása befolyásolja.  Az új típusú önkéntesség specializáltabb, kevésbé ideologikus, kisebb a szervezeti követelmény a tagoktól. A tradicionális, érték alapú önkéntesség csökken, miközben a kulturális és a szabadidős önkéntesség, a sport szervezetek, a fogyatékosokat támogató szervezetek, a szomszédsági csoportok jelentősége nő, valamint megfigyelhető, hogy egyre több a lokális, helyi szervezet, országos vagy regionális központ nélkül. Az új típusú önkéntesség érdekes és értelmes elfoglaltságot ajánl, cselekvésorientált, rövid időtartamú elkötelezettséggel jár és a szervezetekben erős a fluktuáció. (D. Wollebæk és P. Selle 2003)  Napjainkban terjed a szolgáltatás-centrikus attitűd, szemben a „csak” segítő attitűddel, ahol nem feltétlenül érvényesül a reciprocitás. (J. Butcher 2003)

13 Önkéntes tevékenység funkciói  Gazdasági funkció: atipikus munka, anyagi és szellemi értékek előállítása, foglalkozatás bővítése, társadalmi erőforrások növelése.  Politikai funkció: politikai szocializáció: demokratikus értékek elsajátítása, terjesztése, politikai részvétel gyakorlása, a közélet erősítése, politikából élés helyett politikáért élés  Szociálpszichológiai funkciója: szocializációs funkció, mentálhigiénés funkció: anómia csökkentése, elégedettség, bizalom növelése  Egyéni funkció: erkölcsi megbecsülés, hosszú távon az anyagi megtérülés lehetősége, önaktualizáció, önkifejezés, rekreáció  Társadalmi, közösségi funkció: probléma-jelző, konfliktus megoldó, innovatív, kapcsolati tőke-képző, csoportképző, társadalmi integráció erősítő

14 Fiatalok és önkéntes munka A fiatalokat az új típusú önkéntesség jellemzi. Funkciói:  híd az oktatás, a munka és a szabadidő világa között, a fiatalság és a felnőtt lét között  társadalmi, szakmai, állampolgári szocializáció, szereptanulás  informális tanulás az atipikus munkavégzés közben  szakmai tapasztalatszerzés (az önkéntesség egyre professzionalizáltabb)  új típusú szabadidős tevékenységek megjelenítése  emberi kapcsolatok szélesítése. A fiatal önkéntesek motivációi:  tudatos karrierépítés (célracionális cselekvés)  új típusú karitatív motiváció (szolgáltató jelleg és reciprocitás, szemben a „csak segítő” attitűddel) (értékracionális cselekvés)  társadalmi- politikai tudatosság, egy szolidáris táradalom kialakításának igénye, a civil kontroll erősítése, a demokratikus értékrend terjesztése  a különböző tevékenységek kipróbálása („forgóajtós önkéntesség”), önkipróbálás, kísérletezés, összhangban a fiatalokra jellemző „kísérletező szocializációval”.

15 Az önkéntesség csoportképző szerepe I.  Az önkéntes munka nem „l’art pour l’art” tevékenység, hanem valamilyen ügy, hasznosnak tartott cél, segítendő csoport érdekében folyó tevékenység, ezáltal csoportképződést segít elő a segítők és a segítettek körében egyaránt. Ha személyre irányul akkor is csoportot képvisel (fogyatékosok, fiatalok mentális segítsége).  Korábban az önkéntes munka egyházi és társaséleti indíttatású volt, ma az önkéntes munkavégzéskor a csoporthoz tartozás rövidebb idejű, ritkán társasági jellegű, inkább programcentrikus és szerződéses.  Az önkéntesség ma individualizáltabb, de nem egoista motivációjú, terjed az új típusú altruizmus, ami nem zárja ki az önérdeket. Ez a csoportképződés új formáit hozza létre.  Bár a mai fiatalokra az individualizáltabb önkéntes munkavégzés jellemző, de azt is tulajdonképpen a csoportmunka, az együttműködés, a szolidaritás, a szociális készségek (az elfogadás, a megértés, a kölcsönösség), a konfliktuskezelés és megoldás tanulására használják, és a munkáltatók is ezt értékelik.

16 Az önkéntesség csoportképző szerepe II.  A növekvő reciprocitás is segítheti a csoportképződést (szemben az önkéntesség korábbi egyirányú paternalista jellegével).  Az önkéntes munka során a demokratikus értékek erősödése által a csoport és a közösség is erősödik, a közösség, a csoport iránti felelősségérzet nő.  Az önkéntesség látens funkciói is elősegítik a csoportképződést: (1) az informális tanulás, az együttműködésnek, csoportmunkára, konfliktuskezelésnek és megoldásnak a tanulása (2) az értékek terjedése (szolidaritás, bizalomerősítés, felelősségvállalás, önkéntesség, önzetlenség, összetartozás) (3) integráció erősödése (a kirekesztettség ellen)  A fiatalok és a nők inkább preferálják a csoportos tevékenységet.

17 Konfliktus és önkéntesség I.  Az önkéntesség tipikusan probléma- és konfliktusmegoldás: társadalmi szükségletre reagál, figyelemfelkeltő, problématudatosító szerepe van a kiválasztott önkéntes munka típusával (a segítőszolgáltatásokkal a szociális ellátórendszerek hiányosságaira reagál). Ezt mutatja hármas szerkezete: 1. társadalmi szükséglet, igény, 2. elégtelen kielégítés, hiány, 3. a hiány megszüntetése az önkéntes munka által.  Az új típusú önkéntesség még inkább probléma- és konfliktusmegoldó a lokális és globális társadalmi konfliktusok felvállalásakor, új szerepek és megoldások keresésekor (pl. ökológiai problémák megoldása), a hagyományosra a régi bejáratott feladatok, célcsoportok, válaszok voltak a jellemzők.

18 Konfliktus és önkéntesség II. Az önkéntesség látens funkciója:  probléma- és konfliktusmegoldás tanulása (szolidaritás, együttműködés, csapatmunka, felelősség, szolidaritás, kapcsolatépítés stb.)  társadalmi problémák enyhítése  az integráció erősítése (összetartozás, bizalom fejlesztése)  társadalmi megbékéléshez való hozzájárulás a konfliktusmegoldással Motivációja által is kapcsolódik a konfliktushoz (új típusú kihívásoknak, feladatoknak való megfelelés)

19 Innováció és önkéntesség I.  A problémák megoldása a mai felgyorsult világban új innovatív gondolkodást és cselekvést kíván, ezért is vonzó a fiatalok számára. Az új kihívásokra új válaszok kellenek, erre a képzett fiatalok inkább képesek. Az innovatív gondolkodás a szűkebb-tágabb környezetre is átterjedhet, és a transzfer-hatás érvényesülésével más önkéntes csoportot és korosztályt is hasonló válaszokra serkenthet.  Az új típusú önkéntesség jobban igényli és fejleszti az innovativitást: 1. a növekvő globális jelleg biztosítja a széleskörű új tapasztalat szerzését, beépítését és megosztását másokkal 2. individualizáltabb (a fiatalokra az „expresszív individualizmus” jellemző az önkéntes munkában is) 3. projekt jelleg 4. professzionalizáció: fiatalok szakmai tudásának beépítése, bővítése 5. de emellett a spontenaitás növekedése is jellemző 5. végül a sokféleség tevékenységben, résztvevőkben, célcsoportokban.  A mai fiatalokra jellemző a „kísérletező szocializáció”, ami összhangban van a „forgóajtós önkéntességgel”. (Nem egy életre elkötelezett ügyért végzett önkéntes munkákban teszik próbára magukat. Ez serkenti az innovációt, mindig új területeken kell megfelelni és megújulni.)

20 Innováció és önkéntesség II.  Ma erőteljes magának az önkéntes munkának a megújítására való törekvés (céljainak, jellegének, motivációs bázisának, marketingjének). Cél az önkéntes szektor továbbfejlesztése, erősítése.  Innovatív partnerség: új kapcsolatok épülnek ki a különböző szervezetek között (vállalatok, önkormányzatok, non-profit szervezetek)  Demokrácia fejlesztése, megújítása a terjesztett értékei által (felelősség, állampolgári demokratikus részvétel, közösségért és másokért cselekvés stb.)  Formális és informális tanulást jelent, így növeli a problémakezelés megújítását, új tudást szereznek, új képességet gyakorolnak, fejlesztenek, növeli a társadalmi és közösségi kapcsolatokat, új közösségeket formál  Tőkemegújítás: társadalmi tőke (kapcsolatok, normák és értékek megújítása, bővítése), inkorporált kulturális tőke (megújított, internalizált képességek, készségek), és bár ezeknek nincs közvetlen anyagi haszna, de idővel gazdasági tőkére is konvertálható.

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Fiatalok az önkéntes munka változó világában Kiss Gabriella, Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2010 november 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések