A köznevelés tartalmi szabályozása és a megújuló tanárképzés Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Debrecen, 2012. november 7.

A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai NAT KT HT Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 november Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. december

A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése .Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

Változás: Fejlesztési célok „hálózata” Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Közműveltség, tartalmak Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere. Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

A műveltségi területek kiemelt közös céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata

A műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv

Kerettantervi rendelet (tervezet) A pedagógiai szakaszokra a Kormányrendelet és e rendelet alapján készített kerettantervek egységes szerkezetűek. A kerettanterv a pedagógiai szakaszokra egy vagy két évfolyamos bontásban meghatározza: a) a kerettantervben meghatározott tantárgyakra érvényes közös, átfogó célokat és feladatokat, b) a fejlesztési célok – nevelési területek kapcsolódását, c) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, d) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit, e) a műveltségi területekben meghatározott tantárgyak éves, vagy kétéves óraszámait.

Kerettantervek Továbbiak: Nemzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Két tanítási nyelvű iskolák Általános tantervek Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális területek: Arany János Programok Sportiskola Nyelvi előkészítő

A megújuló tanárképzés

Az új koncepció alapelemei A tanárképzés megújításának célja: a folyamatosság és a szükségszerű változtatás egyensúlyban tartása, a köznevelés igényeinek erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés mellett a tanár nemzetstratégiai szerepének elismerése és megerősítése. A tanárképzés megújításának alapelve: a tanár elhivatottságának és képzettségének jelentőségét hangsúlyozó szemlélet érvényesítése

Az új szemlélet sarokkövei a diszciplináris tudáshoz jobban illeszkedő – a képzési idő hosszabb szakaszában jelenlévő – pedagógiai-pszichológiai ismeretek, a hangsúlyossá váló gyakorlati képzés (1 tanév), ezzel párhuzamosan az ön-, és továbbképzés jelentőségének, és idejének növekedése, a szakok esetében a korlátozott dualitás elve, amely csak az ún. nagyszakok (10) esetében szünteti meg az egységességet, a munkaerőpiaci igényekre válaszoló, az elhelyezkedést segítő irányított szakválasztás, és képzési tartalom, a képzési túlkínálat valóságos szükségletekhez és kilátásokhoz való igazítása, a pedagógus pálya kiszámíthatóbbá tétele, összekapcsolva a bevezetendő pedagógus életpálya modellel, a tanárutánpótlást garantáló államilag finanszírozott hallgatói helyek biztosítása a tanárképzésben.

Az átalakítás alapvető célkitűzései Célkitűzések: tanári szakma professzionalizálása, a képzés minőségének biztosítása, a tanárok professzionális felkészítése hivatásuk eredményes gyakorlására. Ezek elemei: a leendő tanárok szaktudományos felkészültségének növelése, a képzési idő és a két tanári szakképzettség azonos arányának biztosításával.

Az új rendszer jellemzői I. Az osztatlan tanárképzés új rendszerében 10 szakon ismét különválik az általános iskolai (4+1 éves) és a középiskolai tanárok (5+1 éves) képzése. A többi szakon csak egyféle képzés (öt- vagy hatéves) indul. A hallgatóknak már a képzés elején két szakot kell választaniuk, szakonként azonos kreditértékkel. A kisebb szakokat (művészettörténet, filozófia, etika, kommunikáció stb.) csak másodikként lehetne felvenni.

Az új rendszer jellemzői II. Az osztatlan képzésben a felvétel konkrét tanári szakra történik egy bemenettel, de két kimeneti lehetőséggel (általános iskolai, illetve a középiskolai tanár). Az új, duális tanárképzési rendszerben így az első három év (180 kredit) közös, vagyis azonos szakterületi követelményekre épül. A harmadik év során történik a kimeneti szint megválasztása. A gyakorlati év (jelenleg fél év) megduplázódik - 1 év lesz, ez olyan iskolai közegbe vezeti el a hallgatót, ahol a végzését követően álláshoz, tanári kinevezéshez juthat.

Általános és középiskolai tanárszakok magyartanár angol nyelv és kultúra tanár német nyelv és kultúra tanár matematikatanár történelem és állampolgári ismeretek tanár biológiatanár fizikatanár kémiatanár földrajztanár informatikatanár testnevelő tanár

Egységes tanárszakok nyelvszakok (kivéve angol német) erkölcstan- és etikatanár hon- és népismeret tanár könyvtáros tanár közösségi művelődés tanár természetismeret-környezettan tanár ének-zene tanár népzene- népi kultúra tanár média-, mozgókép- és kommunikáció tanár rajz- és vizuáliskultúra-tanár dráma-, és színházismeret-tanár gyógytestnevelő- egészségfejlesztő tanár technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár

Szakmai tanárszakok 1. Műszaki terület: mérnöktanár (szakirányok pl.: gépészet, elektrotechnika, környezetvédelem, műszaki- gazdasági); Közgazdasági terület: közgazdásztanár (pl.: pénzügy-számvitel, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing); Agrár terület: agrármérnöktanár (szakirányok pl.: mezőgazdasági gépész, erdészet- és vadgazdálkodás, kertészet- és parképítés); Gyógypedagógiai terület: gyógypedagógiai tanár; Egészségügyi terület: egészségügyi tanár; Neveléstudományi terület: pedagógiatanár;

Szakmai tanárszakok művészeti terület Zeneművészet: zenetanár (szakirányok pl.: zongora, orgona, magánének, zeneismeret tanár, egyházzene tanár); zeneművész tanár (szakirányok pl.: zongora, népi hangszerek, zeneelmélet tanár, kóruskarnagyművész tanár, ének-zene művésztanár) Táncművészet: Tánctanár (szakirányok pl.: klasszikus balett, moderntánc, néptánc) Ipar-, építő-, film- és videoművészet, multimédia: design- és vizuálisművészet-tanár Képzőművészet képzőművésztanár Színház- és filmművészet: színházművészeti tanár filmművészeti tanár

Az új tanárképzés a köznevelési igényekhez és a végzés után ellátandó óraszámhoz igazítja a tanár szakos képzési kínálatot, az első és második szakok választási lehetőségeinek szabályozásával irányítja és optimalizálja a szakválasztást. a pedagógusképzés minőségét szolgálják az képzőhelyeken kötelezően megszervezendő Tanárképző Központok: végzik a képzéssel párhuzamos és az azt követő iskolai tanítási gyakorlatok koordinálását, ellátják a pályakövetéssel összefüggő tanár-továbbképzési és pedagógusminősítési feladatokat. A rendszer 2013. január 1-jétől kerül bevezetésre.

A tanári szakképzettség területei, elemei Területei: közismereti, szakmai, művészeti és gyógypedagógiai. Elemei: tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás; a tanári munkához szükséges: pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati, szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) tudás, készség, képesség, és a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá; a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat;

Az új tanárképzés előnyei Az egy bemenet és két kimenet rendszere a hallgatókat feltételezhetően folyamatos teljesítménynövelésre ösztönzi, a közös első három év átjárhatóvá teszi az osztott diszciplináris képzést, kezdetektől folyamatosan biztosítja a pedagógiai felkészítést.