A turizmus gazdasági hatásai Készítette: Iglói Dénes Ködöböcz Judit Miskolczi Nóra

A turizmus Világviszonylatban az egyik legdinamikusabban fejlődő terület Iparágnak tekinthető mivel kiépült infrastruktúrával, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik Hagyományos iparágak között egyedi mivel főleg csak szolgáltatásokat értékesít A turizmus kapcsán olyan tömegek érkeznek a célországba, akik állandó lakhelyüktől ideiglenesen eltávolodtak és diszkrecionális jövedelmüket költik el a fogadó országban. Diszkrecionális jövedelem: A jövedelem azon része, mely az alapszükségletek kielégítése után megmarad, szabadon elkölthető a nem alapvető szükségletekre.

A turizmus gazdasági hatása: - a diszkrecionális jövedelem egy részét felhasználja, többlet jövedelmet jelent, vásárlóerőt hoz; a fogyasztók igényeinek kielégítésébe részt vesznek: közlekedési vállalatok szállodaipar vendéglátás szolgáltatóipar

A turizmus helye és szerepe a nemzetgazdaságban Fizetési mérleg pozitív alakulása (deviza bevétel)‏ Beruházások növekedése (szálloda, vendéglátóhelyek)‏ Foglalkoztatás lehetősége (szezonális)‏ Az infrastruktúra fejlesztés lehetősége (repülőtér, autópálya pl. Horvátország)‏ Az egészséges életmód elterjedése (wellness, fitness)‏ Környezetvédelem fejlesztése (világörökségek, nemzeti parkok, ellentétek)‏ Multiplikátor hatás (beáramló jövedelem kapcsán több elkölthető jövedelem lesz az adott térségben, így a turizmustól független iparágakra is lehet fejlesztő hatása a keresletnövekedés révén - pl. egy középvezető a szállodában több fizetést kap, többet vásárol, stb.)‏

Fizetési mérlegre gyakorolt hatás fizetési mérleg (nemzetközi fiz. mérleg: adott ország más országokkal lebonyolított kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek az egyenlege) +,- A turizmus egyik legjelentősebb gazdasági hatása a célország fizetési mérlegének pozitív befolyásolásában nyilvánul meg A fizetési mérleg aktív, ha az adott időszak devizabevétele meghaladta a devizakiadások összegét

Mo. nemzetközi utasforgalmához kapcsolódó bevételek és kiadások egyenlege: 2004-ben 243 milliárd forint (961 millió euró) A külföldiek termék- és szolgáltatásvásárlásainak értéke: 822 milliárd forint (3,3 milliárd euró), a lakosság külföldi utazásaihoz kapcsolódó kiadások értéke: 578 milliárd forint (2,3 milliárd euró)‏ 822-578=243

A foglalkoztatottságra gyakorolt hatás közvetlenül a turizmusban (szakmában)‏ közvetetten (másodlagos helyeken)- közlekedés rendezvényszervezés, színház, mozi, pénzügyi szolgáltatások turizmus nagyon élőmunka igényes széles munkaerő szakképzettségre vonatkozó igény negatív az erős szezonalitás (rövid idő és nem mindig regisztrált)‏ fiatalok, nők létszámának dinamikus növekedése az elmúlt évtizedekben bérezés általában jutalékos, vagy fix, vagy e kettő kombinációja gazdaság elmaradott régiókban a turizmus jelent esélyt a foglalkoztatottságra (pl. falusi turizmus)‏

Beruházások a turizmusban szállodai beruházások, sok esetben külföldi tőke bevonásával turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra (közvilágítás, utak)‏ vendéglátást fejlesztő beruházások környezetvédelemmel kapcsolatos beruházások

Jövedelemteremtő funkció minden turisztikai fejlesztés jövedelmet teremthet államnak, önkormányzatoknak jövedelem (adókon keresztül)‏ vállalkozói szint alkalmazottak (munkabér, borravaló)‏ más ágazatokra is hatással van (beruházásokra, textilipar, építőipar, porcelán, élelmiszer)‏ vállalkozásösztönző hatás

Az infrastruktúra nagy beruházás, lassú megtérülés, magántőkét nem érdekli minőségi szintje alapvetően meghatározza az adott ország turisztikai versenyképességét keresleti húzóhatást jelent más ágazatokra (más iparágak megjelennek, logisztika, bevásárlóközpontok), DE EZ SOKSZOR CSAK IDŐLEGES (főleg, ha mesterséges, és nem túl fejlett -> egy közeli térség tud vele versenyezni /pl. Plaza-t épít, bevásárlóközpontot épít/)‏ infrastrukturális beruházások, kormányzati gazdaságpolitika része, EU pénzek is lehívhatók

A turizmusban összegződnek az infrastrukturális fejlesztések: turisztikai termék szerves részét képezik javítja az adott ország turisztikai versenyképességét átlagos tartózkodási időt növelheti növelheti a fogadókapacitást környezetvédelem! minőségi turizmus megjelenése

Környezetvédelem fejlesztése a turizmusnak nagy az ökológiai függősége fenntartható fejlődés (jövő lehetőségeit védi)‏ építkezéseknél környezetbarát technológiák takarékoskodás (szemét, ivóvíz, szennyvíz)‏ zajszint csökkentése környezetre káros anyagok használatának csökkentése, megszüntetése területfejlesztés kapcsolata a tömegturizmus jelentősen hat a környezetre

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!