Energiapolitika Készítették: Aranyosi Zoltán Fabula Zsuzsanna Laluska Zsuzsa Takátsy Fanni Energiapolitika Szeged, 2009. december 3.

Energiapolitika fogalma Az energiapolitika az energiaellátás stratégiája. Ellátásbiztonság–versenyképesség-fenntarthatóság. E fogalomba beletartozik az energiaellátás és az energiagazdálkodás feltételrendszerének a kialakítása, a jövőbeni energiaigények és a számításba vehető energiaforrások tartós összhangjának a biztosítása, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a nemzetközi kötelezettségek teljesítését garantáló feltételrendszer kidolgozása, a gazdasági fellendülés szempontjainak figyelembevétele, valamint a társadalmi érdekek érvényesítése.

Az energiapolitika környezete Az energiapolitika a gazdaságpolitikával szorosan összefügg. A magyar gazdaság- és energiapolitikát az európai uniós erőtérben kell megvalósítani. A magyar energiapolitika alapfeladata: az unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolása a rendelkezésünkre álló politikai eszközökkel.

Történeti háttér negyven éves szocialista időszak - ”Hazánk a vas és acél országa” nehézipar - energiaigényes ágazat - első nagyobb erőművek a nagy gyárakkal, bányákkal összehangoltan lakossági ellátás másodlagos szerepe igények növekedése - energiahordozók felhasználása is megnőtt nem lehetett hazai forrásokból beszerezni  behozatal Szovjetunióból rendszerváltás után erőművek, energiaszolgáltatók - magán, külföldi kézbe

Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Szénhidrogén ipar A MOL Rt. privát tulajdonban. A gázüzletágat a MOL az E.ON-nak adta el. A gázszolgáltatók tulajdonosai nagyrészt multinacionális cégek. Három gázszolgáltatóban jelentős, illetve meghatározó tulajdonos az E.ON.

Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Földgázpiac Teljes forgalmának 83 %-ára terjed ki az E.ON monopóliuma. Az Európai Bizottság nem korlátozta az E.ON-nak a további terjeszkedését. E.ON „szupermonopólium” - a földgázellátástól az áramszolgáltatásig meghatározó szerepet tölt be a piacon

Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Villamos ipar Közcélú erőművek külföldi tulajdona: teljesítmény 77 %, termelés 60 %. 10 nagy erőmű van, négy adja a termelés 80 %-át. MVM Zrt. erőművei (Paks, Vértes): a termelés 41 %-át adják. A HTM-ek révén az MVM Zrt. befolyása a termelésre ma még 60-70 %-os. Az átviteli hálózat az MAVIR Zrt. tulajdonában van. A hat áramszolgáltató három külföldi tulajdonosi csoporthoz (E.ON, RWE, EdF) tartozik.

Villamos-piaci jövedelemviszonyok A villanyárak az indokoltnál nagyobbak ► extraprofit. A villamos piac privát szereplői jelentősen túlfinanszírozottak, ebből adódik a magas árszínvonal, miközben az állami tulajdonú Paks és az MVM 2003-ig veszteséges volt. A rendszer megújítására, jelentős fejlesztésekre, tőkeemelésre nem került sor. A privatizáció óta képződött, mintegy 350 milliárd forint profitot osztalék formájában kivitték az országból.

MVM és Mavir Magyar Villamos Művek Zrt. - MVM Csoport az áramszektor meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplője tevékenysége : villamosenergia-termelés, átvitel, rendszerirányítás ,áramkereskedelem MAVIR ZRt feladatai: magyar villamosenergia-rendszer irányítása, gondoskodik a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton, elvégzi szükséges felújításokat, karbantartásokat és fejlesztéseket, biztosítja a villamosenergia-piac zavartalan működését, további bővítését, az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára, összehangolja a magyar villamosenergia-rendszer működését a szomszédos hálózatokkal, koordinálja a nemzetközi szakmai együttműködéseket, a jövőbe tekintve elkészíti a hálózatfejlesztési stratégiát és javaslatot tesz az erőműpark fejlesztésére. 

Jelenlegi tulajdonosi szerkezet az egyes ágazatokban Távfűtés A városi távfűtő rendszerek ma még csaknem kizárólagosan közösségi (önkormányzati) tulajdonban vannak. A rendszerek hőtermelői a saját tulajdonú fűtőművek, vagy a privatizált városi közcélú erőművek. A lakások a bentlakók tulajdonában vannak. A szolgáltatói tevékenység/felelősség a házak hőközpontjáig terjed. A lakások energetikai megújítását a tulajdonosi és érdekeltségi rendszer széttagoltsága és a lakók tőkehiánya hátráltatja.

Energiamérleg (1990-2008), Petajoule-ban Év Termelés Behozatal Forrás összesen Kivitel Készletváltozás (–) Felhasználás összesen 1990 634,1 653,5 1 287,6 70,8 13,1 1 203,7 1991 624,7 573,0 1 197,7 47,1 -13,1 1 163,7 1992 588,4 515,0 1 103,4 58,7 -14,7 1 059,4 1993 575,3 602,4 1 177,7 84,9 17,0 1 075,8 1994 568,9 585,1 1 154,0 97,6 -11,8 1 068,2 1995 575,0 617,5 1 192,5 98,8 9,1 1 084,6 1996 565,0 663,6 1 228,6 88,0 28,7 1 111,9 1997 549,7 649,2 1 198,9 86,3 25,8 1 086,8 1998 516,8 675,3 1 192,1 79,8 29,0 1 083,3 1999 500,0 657,7 1 157,7 84,4 -4,2 1 077,5 2000 485,2 665,4 1 150,6 82,8 12,7 1 055,1 2001 478,8 675,8 1 154,6 96,6 -29,1 1 087,2 2002 462,8 716,5 1 179,2 106,0 6,4 1 066,8 2003 434,7 786,5 1 221,2 108,2 21,5 1 091,6 2004 425,0 784,7 1 209,7 120,5 1,1 1 088,1 2005 428,0 873,6 1 301,6 140,8 7,5 1 153,2 2006 428,8 884,4 1 313,2 158,9 2,3 1 152,0 2007 427,0 850,9 1 277,9 153,6 -1,1 1 125,4 2008 435,9 868,0 1 303,9 145,3 32,3 1 126,3 www.ksh.hu 2009. 10. 19.

Magyarország energiapolitikája 2008-2020 Energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat Célok Eszközök Az energiapolitika része, hogy ki kell dolgozni átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet

Magyarország energiapolitikája 2008-2020 Hármas célrendszer Ellátásbiztonság fokozása, Fenntartható fejlődés elősegítése Versenyképesség erősítése Feladatok a célokkal összhangban fajlagos energiafelhasználás csökkentése megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelése környezetbarát technológiák térnyerésének elősegítése.

Magyarország energiapolitikája 2008-2020 A célok elérésének eszközei: Politikák közötti összhang (energiapolitika, klímapolitika) Állami és uniós támogatások (Panel Program, ÖKO program) Környezet- és energiatudatos szemlélet kialakítására

Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve Jogszabályi háttér - 2006/32/EK irányelv Az intézkedési terv megvalósítását elősegítő intézkedések/eszközök: energiapazarlást eredményező szabályozások deregulációja, tájékoztató kampányok ágazati kulcsszereplők, vállalatok bevonása különböző energiahatékonysági akciókba mintaprojektek megvalósítása és propagálása (vállalatok bevonásával) elért eredmények – pl. panel felújítás, napkollektor alkalmazása-széleskörű ismertetése, stb.

Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve Felelősségi kör/végrehajtás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Főosztálya A cselevési terv célja Közvetlen cél: A rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban. Közvetett cél: Az intézkedések példája által szemléletváltozást  energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat az erőforrásokkal való bánásmódra és ezáltal a környezetvédelmi és klímavédelmi célok elérését támogatja.

Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve Fő beavatkozási területek lakossági szektor épületállománya, intézményi szektor épületállománya, az energiaátalakítás, a közlekedés, szállítmányozás, az építészetben tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét Ipari szektor Tercier szektor

Magyarország nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve Stratégiai illeszkedés Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Unió Energiahatékonysági Akcióterve Európai Unió által 2000-ben kiadott Zöld Könyv

Zöld könyv - hazai energiapolitika fő prioritásai az energiahatékonyság a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakítása, az energiahordozó-fajták diverzifikálása; földgázfelhasználás részesedése további növekedésének mérséklése a megújuló energiaforrások részarányának növelése az atomenergia felhasználása hosszú távon az energiaellátás biztonságának fenntartásához szükséges és a fogyasztói érdekeket szolgáló versenypiac, továbbá a befektetésbarát gazdasági környezet megteremtése, illetve folyamatos fenntartása az energiaforrás- és szállításdiverzifikáció szélesítése megfelelő stratégiai készletezés feltételeinek megteremtése és folyamatos fenntartása; az Európai Unió ez irányú törekvéseinek részeként jó gazdasági és politikai kapcsolatok szélesítése az energiaszállító és -tranzitáló országokkal

Veszélyek, aktuális helyzet A világpiaci kőolajár változása minden energiahordozóra kihat Klímaváltozás jövőbeli hatásai Gázellátási zavarok hatása az ellátásbiztonság növelése importfüggőség mérséklése EU saját forrásainak jobb kihasználása a nukleáris energia szerepének újragondolása (Az Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról) Aktualitás: lesz-e gázválság? („enyhülés”: 2008 végéhez képest kb. 8%-kal esett a kereslet, ill. a nyomott olajárak miatt alacsonyabbak a gázárak is) EU – orosz riasztási megállapodás Dec. 1-ére 4,25 mrd köbméter gáz áll majd az ország rendelkezésére + napi 2,3 millió köbméter lekötetlen gáz a délkelet-európai szükségletek fedezésére

Források Magyar Tudomány 2007/1. Csom Gyula:Energiapolitikai prioritások Figyelő, 2009. 48. szám Dr. Járosi Márton: Magyar energiapolitika (előadás) www.ksh.hu www.energiaklub.hu www.parlament.hu www.nfgm.gov.hu

Köszönjük a figyelmet !