A fenntartható fejlődés és a bioetanol Készítette: Bíró Judit Huszka Attila Kolláth Enikő Péli Mónika Primusz Gábor GTK/V.

Definíciók: A fenntartható fejlődés röviden olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. (Közös Jövőnk 1987) Egy másik definíció alapján: a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992)

A fenntartható fejlődés követelményei A megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; A hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; A kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

Történeti áttekintés 1. Rádöbbenés korszaka: DDT, Contergán, Rahel Carson: Csendes tavasz, Római klub létrejötte 1968 U Thant Környezetvédelmi konferencia Stockholmban 2. Intézményesülés korszaka Észak és Dél háborúja Zöld pártok megalakulása

Történeti áttekintés 3. Kezdetleges intézkedések korszaka Üzemi és vegyi balesetek Bhopalban, Csernobilban Nemzetközi egyezmények: SO2 egyezmény Ózonréteg védelme NOX egyezmény Éghajlatváltozási keretegyezmény Bázeli egyezmény Brundtland jelentés Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferencia

Entrópia elmélete Homokóra példa Homokóra zárt rendszer, homokszemek száma állandó (Termodinamika I. törvénye: anyagot, energiát nem tudunk létrehozni, elpusztítani) Felső tartályból az alsó tartály felé áramlik a homokszem, felsőtartály munkára fogható, míg az alsótartály nem Homokóra nem fordítható meg Termodinamika II. törvénye: anyag illetve energia alacsony entrópiájú állapotból a magas felé áramlik

Entrópia elmélete II. Entrópia fogalma: entrópia nem hozzáférhető energia egy termodinamikai rendszerben. Energia: Szabad energia, hozzáférhető Kötött energia, nem hozzáférhető Anyag-átalakító folyamat során a rendelkezésre álló szabad energiát felhasználjuk, ami kötött energiává alakul át, hulladékká Minden élőlény arra törekszik, hogy a saját entrópiáját szinten tartsa ehhez alacsony entrópiára van szükség Csak akkor lehetséges a kötött energiából szabad energia előállítása, ha még több energiát illetve anyagot használunk fel ennek érdekében, tehát az újrahasznosítás költsége nagyobb, mint az így nyert haszon

Energia felhasználás Szabad energia két forrásból származhat: flow jellegű változók, napsugárzás stock jellegű változó, ásványkincs Ipari forradalom: hangsúly az ásványkincs állományon Civilizációs visszafordulás Iparosodás áldás azoknak, akik ma élnek, akik ma ki tudják használni, de önmagában az egész emberiség ellen szól (Roegen)

Mezőgazdaság gépesítése Kezdetben: mezőgazdaság dominál, napsugárzás felhasználása Állatok- napenergia felhasználása Növények- napenergia felhasználása Ipari forradalom: termelékenység növekedés, jobb eszköz kihasználás Állatok helyett gépek- ásványanyag felhasználással Szerves trágya helyett mű- ásványanyag felhasználással

Optimista és pesszimista növekedési elméletek

Meadows elmélete a.) Folyamatos növekedés b.) Szigmoid alakú közelítés az egyensúlyhoz

Meadows elmélete c.) Túllövés és oszcilláció d.) Túllövés és összeomlás

Cole és munkatársai: ember alkotta tőke is exponenciálisan nő =>nem lépjük túl a korlátokat a technológiának köszönhetően Beckerman Ha a hulladék negatív externália, akkor gazdasági növekedés csökkentése nem oldja meg a problémát Gazdasági növekedés teszi lehetővé azt, hogy a fejlődő országok a jelenlegi helyzetből kilábaljanak

Daly: Gazdaságtalan növekedés Ökológiai válság egyértelmű felelősévé a növekedési mánia tehető A mikroökonómiában a növekedés azon a ponton megáll, amikor a növekvő határköltség a csökkenő határhaszonnal egyenlővé válik Makroökonómiában nincs ilyen jellegű megközelítés a növekedést illetően

Miért??? Üres világ elmélet: gazdasági növekedés még kezdeti fázisban van, költség és a haszon metszéspontja még túl messze van Neoklasszikus elmélet: gazdaság az egész, amelynek része a környezet, technológia kiutat jelent minden probléma alól

Fordított U alakú görbe A jövedelem növekedésével egy ideig együtt mozog a szennyezés, majd megfordul Fejlődő országok szennyezését kompenzálja a fejlett országok növekedése, akik már a csúcsponton túl vannak Az empirikus vizsgálatok ezt nem igazolták

Optimista vagy pesszimista? Kérdés, hogy a technológia megoldást jelent-e a problémára

Biaoetanol és Biodízel

Bioetanol Definíció: növényekből (pl. kukorica) készített alkohol pl. üzemanyag felhasználás céljából. Korszerű mezőgazdasági technológiák kialakulása miatt a mezőgazdaság jóval többet tud termelni, mint amekkora keresletet a felvevőpiacok teremteni képesek. 1992-től az EU támogatja a területek 5-15%-ának egy-egy vegetációs periódusra történő parlagon hagyását Üzemanyag célú felhasználásra alapvetően két növénytípus jöhet számításba: az olajnövények és a magas cukor- és keményítőtartalmú haszonnövények

Bioetanol II. Legelterjedtebben alkalmazott bioüzemanyag a bioetanol Bioetanolt használhatják a kőolaj alapú üzemanyag helyettesítőjeként, vagy a benzinbe keverve Az USA-ban évente mintegy 5 milliárd liter bioetanolt állítanak elő, ennek egy részét az ún. rugalmas üzemű motorokban használják fel (az üzemanyag 85%-a etanol, 15%-a benzin)

Biodízel Olajnövények közé sorolhatjuk a repcét, a napraforgót, a szóját és az egyes pálmafajtákat Repcéből és a napraforgóból kinyert olaj (triglicerid) közvetlenül is felhasználható motorikus üzemanyagként Átészterezéssel jön létre a repceolaj-metilészter (RME), a biodízel.

Biodízel II. Benzinkutaknál külön kútfejnél lehet biodízelt vásárolni Használatakor az erre nem engedélyezett és eddig kizárólag dízellel üzemeltetett járművek esetében tekintettel kell lenni bizonyos szabályokra, és el kell végezni néhány apróbb átalakítást

A biodízel és a bioetanol környezeti hatása Elégetésekor annyi CO2 szabadul fel, mint amennyit a növény azt megelőzően megkötött, így nem járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. A bioetanol alkalmazásakor keletkező kipufogógázok vizsgálatát Franciaországban folytatták le

Kritika A bioüzemanyagok előállítása nagy mennyiségű fosszilis energiahordozó felhasználását igényli Az energetikai célú növénytermesztés monokultúrákhoz vezethet.   Műtrágya, valamint növényvédő szerek használatát teszi szükségessé A bioüzemanyagok előállítása sokkal drágább, mint az üvegházgáz kibocsátás csökkentésének egyéb lehetőségei.

A biodízel és a bioetanol alkalmazása Magyarországon Hazánkban is megtörténtek az első lépések Éghajlati adottságoktól függően, repcéből és napraforgóból állítanák elő a biodízel Bioetanolt a meglévő alkoholgyártó kapacitások kihasználásával, nyersanyagként kukoricát és cukorrépát felhasználva célszerű előállítani

Tervezett bioetanol-kapacitások várható alapanyag-szükséglete Magyarországon a bioetanol-gyártó kapacitás jelenleg mintegy 80 ezer tonnát tesz ki 2006 több mint 20 helyszínen, mintegy 7,5 millió tonna kukorica és 1 millió tonna búza feldolgozására alkalmas bioetanol-üzem létesítésének terve A tervezett beruházások megvalósulása esetén a hazai bioetanol-gyártásnak évi 8,5 millió tonna gabonára lenne szüksége További probléma merül fel a végtermék és a melléktermékek értékesítésének lehetősége bel- és külföldön => LEHETETLEN

A tervezett bioetanol-gyártó kapacitások Magyarországon

Európa gabonafeleslege Európai Unió mezőgazdasági exporttámogatások fokozatos felszámolását és az importvámok csökkentése Legkésőbb 2008-tól nyújtsanak vám- és kvótamentességet a fejlődő országok mezőgazdasági terményeinek 97%-ára A folyamatosan halmozódó gabonafelesleg, a valós piaci és logisztikai lehetőségeket figyelembe véve, 14,5-15 millió tonna között alakulna 2010-ben

A halmozódó gabonafeleslegek várható alakulása A/1 változat: gabonapiaci intervenciós rendszer változatlan. B változat: gabonapiaci intervenciós felvásárlási ár 10%-kal csökken 2008-tól. C változat: gabonapiaci intervenció megszűnik 2008-tól. A/2 változat: gabonapiaci intervenciós rendszer változatlan; kukoricaszükséglete 1millió tonnáról 3 millió tonnára emelkedik, egy aszályos év feltételezése

Köszönjük a figyelmet!