A VEZETŐI KOMMUNIKÁCIÓS HATÉKONYSÁG KONSTRUKTÍV VISSZACSATOLÁS ÉS KAPCSOLATÉPÍTÉS

Kommunikáció a szervezetben A kommunikáció a szervezet „éltető ereje” A vezetői munka 90%-a kommunikáción keresztül történik Lehetetlen nem kommunikálni

Kommunikáció a szervezetben Formális Informális Horizontális Vertikális

Kommunikáció a szervezetben Vezetői feladat: kommunikációs rendszer létrehozása Beosztottak irányítása célok meghatározása Elvárások, értékek kommunikálása A jutalom, büntetés közvetítője Munkakörnyezet értelmezése Kultúra közvetítése Döntés Kontroll

Kommunikáció a szervezetben „communis” = közös Közösség létesítése Információ, gondolat, érzés, álláspont megosztása

Kommunikáció megközelítései a szervezetben Információelméleti: információtovábbítás Személyiségpszichológiai: a viselkedés befolyásolása  észlelés, tanulás, motiváció, nyelv Csoportlélektani: Csoportnormák, -vélemény megváltoztatása Szervezetelméleti: a szervezet, mint információt áramoltató hálózat

Kommunikáció a szervezetben Leavitt (1966) kísérletei Egyirányú. Ha csak az egyik embertől halad a másik felé: gyorsabb, Kétirányú: oda-vissza áramlik: pontosabb, a megoldás helyességének jobb megítélése, több vita, részvétel, felelősség

Az értelmezés problémái Minden ember saját magának alkot a környezet jelenségeiről logikus képet  Szociális reprezentációk Közlésünk a másik fél számára szükségszerűen „hiányos” Mert: feltételezzük a kontextus ismeretét

A kommunikáció modellje KONTEXTUS, ZAJ ÜZENET ADÓ VEVŐ VISSZACSATOLÁS

FŐBB ZAJFORRÁSOK ÉSZLELÉS JELENTÉSADÁS ÉRZELMEK KÉPEK KÖRNYEZET SZÁNDÉKOS TORZÍTÁS

Herbst: „félreértések nélküli kommunikáció” A különböző emberek különböző dolgokat értenek egy és ugyanazon fogalmon „ A saját szempontjából mindenkinek igaza van”

ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ „MÓDSZEREI” ÉN-ÜZENET: VISELKEDÉS+ÉRZÉSEK+KÖVETKEZMÉNYEK AKTÍV FIGYELÉS: A VISSZACSATOLÁS FOKOZÁSA MODELLVÁLTÁS:GONDOLKODÁSBELI RUGALMASSÁG, A MÁSIK SZEMPONTJAINAK ELISMERÉSE

A kommunikáció egyik fontos célja A tényleges és a vélt valóság (a valóságról alkotott különböző felfogások) között feszülő ellentmondások tisztázása információk cseréjén keresztül

Szociális reprezentációk Többé-kevésbé kialakult gondolati sémák, ismeretrendszerek, előítéletek Új információ beilleszkedése A meglévő rendszer módosulása, átstrukturálódása

Szociális reprezentációk Pszichikai struktúráink védelme különböző mechanizmusokon keresztül EMBER, ASZTAL, KÉS, TERÍTŐ

Szociális reprezentációk SEBÉSZ, VÉR, ÉRZÉSTELENÍTŐ

A VEZETŐI KOMMUNIKÁCIÓS HATÉKONYSÁG TÉNYEZŐI KONGRUENCIA ALACSONY ZAJSZINT KAPCSOLATÉPÍTÉS GAZDASÁGOSSÁG CÉLKITŰZÉS

KONSTRUKTÍVITÁS A KONTROLLBAN VISSZACSATOLÁS = KRITIKA  KONKRÉT  HIBÁZTATÓ  MÚLTRA VONATKOZÓ  A JELENRE VONATKOZIK  CÉL: HARAG KIMUTATÁSA  TÉNYEKEN ALAPUL  PROBLÉMAMEGOLDÓ

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPTÉNYEZŐI  KÖZÖS VALÓSÁG  KÖZÖS NYELVŰSÉG  KÖZÖS ELŐISMERETEK  KÖZÖS ELŐZMÉMYEK  SZITUÁCIÓ

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPTÉTELEI NEM LEHET NEM KOMMUNIKÁLNI A K. TÖBBCSATORNÁS, TÖBBSZINTŰ KÖRKÖRÖSEN ZAJLIK (SZEREPCSERE) DIGITÁLIS ÉS ANALÓGIÁS KÓDOK KOMM.FOLYAMAT  EGYENRANGÚ EGYENLŐTLEN 

VEZETÉSI STÍLUSOK KOMMUNIKÁLÁSA KONTROLL (+) AUTOKRATIKUS PATERNALISTA AFFILIÁCIÓ (+) DELGÁLÓ RÉSZVÉTEL

A KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAI közvetlen közvetett kétirányú Két barát beszélget telefonálás egyirányú előadás Tömegkom-munikáció

A beszéd és az írás Beszéd Gyors, közvetlen Egyszeri Hallás útján jut a befogadóhoz Közvetlen visszajelzés Kevesebb infó, több ismétlés Nyílt, laza szerkesztésmód Párhuzamosan - NVK Írás Lassú, közvetett Maradandó, sokszorosíthat Segédeszközök Vizuális úton jut a befogadóhoz Nincs azonnali visszajelzés Sok információ Zárt, kötött szerkesztési mód Metakommunikáció - íráskép, írásjelek

A verbális és nem v. kommunikáció aránya Szavak: 7% NVK: 65% NVK:55% Verbális k.: 35% Hang: 38% a

NVK CSATORNÁI Tekintet Mimika Vokális k. Gesztus testtartás Térköz Szimbolikus csatorna

A tekintet Vizuális emlékezés Vizuális elképzelés Hallási elképzelés Hallási emlékezés