Összehasonlító gazdaságtan A svéd jóléti állam
Svédország politikai, társadalmi, gazdasági rendszere A szociáldemokrata párt 1932-1976 között egyfolytában hatalmon van, kisebb megszakításokkal azóta is Svéd Szakszervezeti Szövetség Svéd Munkaadói Szövetség Szövetkezetek A vállalatok 90 %-a magán-tulajdonban van
A gazdasági fejlődés szakaszai Stabilizáció 1932-1950-es évek közepe, a válság hatásaként keynesi gazdaságpolitika, társadalmi konszenzus A Rehn – Meidner modell kialakulása a ’60-as évek közepéig A ’70-es évek elejéig a kiegyenlítettebb jövedelemelosztást tűzték ki célul 1990-ig jelentős recessziók sora 1990-től a svéd modell kisebb kiigazítása
Rehn – Meidner modell Centralizált kollektív alkurendszer a munkaerőpiacon A tőke és a szakszervezetek történelmi kompromisszuma, a konszenzus kultúrája Teljes foglalkoztatás érdekében szelektív állami keresletösztönzés, szolidáris bérpolitika, az állam aktív munkaerő-piaci politikája
Rehn – Meidner modell A szociális szolgáltatásokat a közületi szektor nyújtja Univerzalizmus Tudományos társadalomirányítás Korporatizmus Centralizáció Nemek közötti egyenlőség
A svéd modell eredményei
A munkapiaci konszenzus meggyengülése, a versenyképesség hanyatlása
A ‘80-as évek valutaleértékelései nem hoznak megoldást, a ’90-es évekre megnő a munkanélküliség
A költségvetési fegyelem intézményesítése a ’90-es évek közepétől
K+F aránya a GDP-hez %-ban
Haldokló jóléti állam? A szociális közkiadások csökkenése 1980 és 1998 között nem mutatható ki sem az OECD, sem az EU átlagában Az összes egészségügyi kiadás nőtt a ’90-es években, a közfinanszírozású részük GDP-aránya is, a növekvő magánforrás bevonás ellenére Az oktatásügyi közkiadások stabilizálódtak A szegénységnek kitett rétegek létszámát a szociális védelem az EU-15 átlagában 31 %-kal csökkenti