A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A szakszervezetek ereje - a béralku jelentősége Magyarországon
Neumann László Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási Főosztály

2 Munkaerőpiaci Tükör 2005 – „Közelkép”
1. A magyarországi szociális partnerek 1.1. Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka világában 1.2. Neumann László: A magyar szakszervezetek – hogyan tovább? 2. A munkaügyi kapcsolatok középső szintje 2.1. Horesnyi Julianna & Tóth Ferenc: Területi munkaügyi kapcsolatok 2.2. Ladó Mária – Tóth Ferenc: Ágazati szint: törekvések és trendek 2.3. Berki Erzsébet: A költségvetési szektor munkaügyi kapcsolatai 3. Kollektív alku Magyarországon 3.1. Neumann László: Kollektív szerződések – csökkenő lefedettséggel, változatlanul decentralizáltan 3.2. Korcsolayné Kovács Krisztina: Kollektív alku az állami vállalati szektorban – a közúti tömegközlekedés esete 3.3. Tóth András: Szabályozott foglalkoztatás vagy szabályozottabb egyéni alku? A posztcéhes és posztszocialista szakszervezetek eltérő stratégiái a munkaviszony szabályozására 4. A munkahelyi érdekképviselet újabb fejleményei 4.1. Benyó Béla – Neumann László – Kelemen Melinda: A munkavállalói részvétel magyarországi gyakorlata 4.2. Bódis Lajos: Informális bér–teljesítmény alku és a munkaerő-gazdálkodás átalakulása a magyar vállalatokban a kilencvenes évektől

3 Szakszervezeti alkuerő
Mitől függhet? Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér Társadalmi támogatottság Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szervezeti sajátosságok

4 Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

5

6 Szervezeti problémák és lehetséges megoldások
Pluralizmus, ellentétek Csökkenő tagság Pénzhiány, szakértők hiánya Gyenge központok, vállalati szervezetek autonómiája Szocializmus öröksége: munkahelyi szerepük Egyesülés? Szervezési kampány? Összeolvadás, pénzügyi válságmenedzselés, közpénzek / Autonómia??? Centralizáció? Radikálisabb stratégia? ?

7 A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint (KSH)

8 Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere
Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) Országos szint (OÉT, közszféra) Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ, kiterjesztés) „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint Vállalati szint Vállalati részlegek „függelékei” Decentralizált alkurendszer lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások Módszertan: KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!) regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)

9 Élelmiszeripari szakszervezeti struktúra Sóki-Dékán (2002)

10

11 Ágazati bérmegállapodások
„Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19 Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói szervezet köti) Felhatalmazottság hiánya vagy „opt-out” Munkáltatók érdekeltsége Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség csökkentése? Állami beavatkozás veszélye? Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen Kiterjesztés: 4 ágazat (3 bérmegállapodás)

12 Kollektív szerződések kumulált lefedettsége (FMM) és kérdőíves felvétel a szerződések hatásáról (KSH) ágazatonként (2004)

13 Vállalati bérmegállapodások száma

14 A kollektív szerződések hatása a bérekre ?
Ágazati bérkülönbségek (Kertesi-Köllő 2000) Klasszikus amerikai kutatások: bérrés ( ) Szakszervezeti és nem szakszervezeti szektor bérrése Nyugat-Európában ágazati szerződések Béregyenlet regressziós becslése szakszervezeti jelenlét / kollektív szerződés változóval Magyarország: 1998-as FMM és FH adatok: Nyers bérkülönbség: 25% a versenyszférában Egyéni, munkaerőpiaci, ágazati, vállalati és termelékenységi adatokkal kontrollált értéke: 5-8% A módszer korlátjai

15 A kollektív szerződéses lefedettség és a bérrés az életkor és az iskolai végzettség függvényében

16 A kollektív béralku hatása a bérkülönbségekre
1998: kisebb bérdifferenciáltság D9/D1: 3,93 vs. 5,04 Minimálbér emelés utáni szakszervezeti bérstratégia: „a szakmunka jobb megbecsültségéért” A hipotézis tesztelhető a Munkaerőfelvétel adatsorán?

17 A kollektív szerződések szerepe a munkaszervezet rugalmasításában (2002-3)